Az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében a KIM felidézte, hogy az új Ptk. szakmai tervezetét – amely várhatóan májusban kerül a kormány, majd a parlament elé – a polgári jogi kodifikációs szerkesztőbizottság készítette elő, észrevételeket, javaslatokat pedig március végéig lehet tenni. Az Országgyűlés a tervek szerint ősszel fogadja majd el az új kódexet, amely azt követően egy egyéves felkészülési idő után lépne hatályba.
A tárca emlékeztetett, hogy a kormány 2010 júniusában döntött az új Ptk. megalkotásáról, és felkérte a Vékás Lajos akadémikus vezette polgári jogi kodifikációs szerkesztőbizottságot az új kódex tervezetének elkészítésére, majd Székely Lászlót nevezte ki az előkészítést koordináló miniszteri biztosnak.
A részletekről szólva példaként kifejtik, hogy a családjogi törvény rendelkezései integrálódnak a Ptk.-ba, továbbá kibővülnek a jogi személyekre vonatkozó általános rendelkezések, és a gazdasági társaságokra vonatkozó szabályozást is beépítik a tervezetbe.
Székely László miniszteri biztost idézve azt írják, hogy az új törvénykönyv tervezetének főbb újdonsága közé tartozik egyebek mellett a rokontartás, az örökbefogadás és a gyámság szabályainak pontosítása. Részben módosulnak az öröklési rendre vonatkozó szabályok is: a tervezet a házastárssal egy sorban törvényes öröklési jogot ad az örökhagyó szüleinek, ami azt jelenti, hogy leszármazók hiányában a szülők törvényes örökösként kapják meg a hagyaték felét. Azonban ebben az esetben is az özvegy kapja az általa lakott lakást, továbbá az általa használt berendezési és felszerelési tárgyakat.
„A tervezet célja egy olyan korszerű – és az európai uniós kötelezettségeknek megfelelő – törvény megalkotása, amely képes betölteni a civilisztika alaptörvényének szerepét, és képes korszerűsíteni a személyi és vagyoni viszonyok magánjogi szabályozását” – olvasható a közleményben, amely hozzáteszi: az új törvénykönyv célja az is, hogy növelje a jogbiztonságot, és megkönnyítse a jogalkalmazók és a jogkeresők eligazodását az új polgári kódexben.
A bizottsági tervezet kidolgozásának alapjául a 2008 márciusában közzétett szakértői javaslat szolgált, valamint figyelembe vették a 2009-ben hatályba nem lépett Ptk.-ról szóló 2009-es törvény „hasznosítható megoldásait” is – tájékoztatott a KIM.
