Gál András Levente kormánybiztos február végén egyeztetett először Földes Györggyel az Igazságügyi Palota helyiségeinek későbbi kihasználásáról és a levéltári törvény végrehajtásáról. A kormánybiztos március végén a főigazgatónak küldött levelében – mint az a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium által az MTI rendelkezésére bocsátott dokumentumból kiderül – azt írta: álláspontja az, hogy a Politikatörténeti Intézetnek az Igazságügyi Palota épületére bejegyzett használati joga semmis szerződésen alapul.
Cserealap
Ennek ellenére „egy esetleges pert megelőzendő, illetve figyelembe véve, hogy a Politikatörténeti Intézet értékteremtő munkát is végez, egy szakmailag alátámasztott, a magyar levéltári szabványoknak megfelelő ajánlatot teszek” – írta a kormánybiztos, aki, mint az a szerdai Magyar Nemzetben megjelent, egy 1000–1500 négyzetméteres ingatlant tartana alkalmasnak az intézet elhelyezésére. Emellett megtérítenék a PTI-nek az elmúlt húsz évben igazolhatóan az Alkotmány utcai ingatlanon végzett értéknövelő beruházásait. A kormánybiztos április 15-éig vár választ az intézettől.
Múlt és jelen
A volt Igazságügyi Palotát eredetileg a Kúria használta, amely 1948-ig működött a Kossuth Lajos téren, a Parlamenttel szemben. 1957-ben az épület nagy részét a Magyar Nemzeti Galéria kapta használatba, az Alkotmány utcai szárnyat pedig az MSZMP Párttörténeti Intézete, ennek a jogutódja a Politikatörténeti Intézet. 1973-ban az addig a nemzeti galéria által használt épületrészbe a Néprajzi Múzeum költözött.
A Politikatörténeti Intézet épületében működik – a mintegy 150 ezer kötetes könyvtár mellett – a Politikatörténeti és Szakszervezeti Levéltár. Ez a többi között a magyar munkásmozgalom 1945 előtti legális és illegális mozgalmainak, a második világháborút követő időszak pártjainak, a baloldali ifjúsági szervezeteknek, valamint e mozgalmakhoz és szervezetekhez kötődő személyiségeknek az iratait őrzi.
