Totálisan megbukott az LMP népszavazási kezdeményezése, mivel a pártnak csak 160 ezer aláírást sikerült összegyűjtenie 200 ezer helyett abban a négy kérdésben, amelyek a tankötelezettséghez és a munka világához kapcsolódtak. Az IDEA szerint a kudarchoz szövetségkötési stratégiában elkövetett hibák vezettek. Úgy látják, népszavazási kérdések témáiról is elmondható, hogy – szociális jellegük ellenére – nem kötődtek olyan általános, közvetlen tapasztalatokhoz, mint a Fidesz a 2008-as „szociális népszavazása” esetében.
Az IDEA szerint a kudarc egyik oka lehet, hogy a pártokból, köztük az LMP-ből nemcsak a tiltakozások szervezői nem kérnek, hanem a kormány intézkedéseivel egyet nem értő, és azt kifejezni óhajtó polgárok sem: míg a Milla március 15-i tüntetésére újra több tízezren mentek el, addig az LMP rendezvényére körülbelül százan voltak kíváncsiak. Másik példa erre, hogy amikor az ELTE jogi karának „megszállása” során a Hallgatói Hálózat (HaHa) aktivistái között feltűntek az LMP „új ellenállás” kampányára emlékeztető transzparensek is, a HaHa képviselői megkérték az LMP-s aktivistákat, tartsák tiszteletben a rendezvény pártfüggetlen jellegét.
Csak márciustól gyűjtöttek
Az intézet elemzésében úgy vélekedett, az LMP programjában és tevékenységében különös hangsúlyt szentel a társadalmi részvételnek, több színtéren is nyújt bekapcsolódási pontot, sokak szemében azonban az ökopolitika alacsony mozgósítási potenciálja és a társadalmi hálózatokon, kiforrt politikai identitáson alapuló szervezetépítés zárttá teszi az ökopártot. Egyelőre ezért nem az LMP a kormányellenes tüntetések főszereplője – tették hozzá.
Valóban az LMP ezzel az akcióval mindenképpen elveszítette azt a lendületét, amelyet még a december 23-i „Gyorskocsi utcai koalíció” szerzett, amikor a párt több képviselője a parlament bejáratához láncolta magát, majd többek között Gyurcsány Ferenccel együtt vitték el őket a rendőrök. A politikai alakulat ezt követően hónapokig „saját magával” volt elfoglalva, aminek az eredményeképpen csak március elején kezdték meg az aláírásgyűjtést, miközben az Országos Választási Bizottság már decemberben zöld utat adott nekik.
A népszavazási kezdeményezéssel egyértelműen az volt a célja az LMP-nek, hogy az ellenzéki oldalon átvegye a kezdeményezést, de vélhetően sem az MSZP-nek, sem a Demokratikus Koalíciónak nem volt érdeke, hogy a 200 ezer szignó összejöjjön. Nagy kérdés, hogy ismételten felerősödnek-e a belső küzdelmek a pártban, mivel egyre inkább közeledik 2014, és senki számára nem közömbös, hogy tagjai lesznek-e a következő parlamentnek, így az esetleges baloldali szövetség ötletét is „felmelegíthetik”.
origo.hu
Prisztás-gyilkosság: ki lehetett a gyilkos?
