Az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága hétfőn délután a kormánypárti képviselők támogatásával általános vitára alkalmasnak találta az egyenruhás bűnözés folyamatát, hátterét és a gyöngyöspatai eseményeket feltáró, valamint az egyenruhás bűnözés felszámolását elősegítő eseti bizottság jelentését, továbbá az erről szóló határozati javaslatot. A döntést személyeskedő vita előzte meg. Zagyva György Gyula, a bizottság jobbikos tagja például a falhoz vágta a jelentés szövegét.
Gyöngyöspata egyébként közkedvelt téma volt a külföldi médiában az utóbbi időben. Az olasz La Repubblica bírálta a Magyarországon élő 700 ezer roma elleni diszkriminációt, akik az olasz lapok szerint mindennap ki vannak téve a szélsőjobboldali Jobbik támadásának. A Der Spiegel internetes kiadása szerint „kisebbségek elleni terror mellett az iskolákban „faji elkülönítés” jellemző hazánkra.
A Hír Televízió eközben rágalmazás miatt kénytelen volt feljelenteni a Társaság a Szabadságjogokért nevű jogvédő szervezetet, mivel a társaság azzal vádolta meg a Hír TV-t, hogy a Híradóban és a Keresztmetszet című műsorban félrevezetően mutatták be, hogy nem elkülönítve tanítják a roma gyerekeket az általános iskolában.
Kocsis Máté (Fidesz), az úgynevezett egyenruhás bűnözés folyamatát, hátterét és a gyöngyöspatai eseményeket feltáró, valamint az egyenruhás bűnözés felszámolását elősegítő eseti bizottság elnöke a jelentést ismertető expozéjában hangsúlyozta: a rendőrség szakszerűen és törvényesen lépett fel tavaly Gyöngyöspatán, és szerinte ennek köszönhető, hogy nem történt súlyosabb bűncselekmény a településen. A kormánypárti politikus hangsúlyozta, az általa vezetett testület arra törekedett, hogy az ügyben valamennyi érintettet meghallgassa, így meghívták Richard Field amerikai vállalkozót is, aki azonban nem jelent meg a bizottság előtt. A jelentés összegzésében külön kitér a vállalkozóra, megállapítva, hogy humanitáriusnak mondott tevékenysége „csak megtévesztés volt”, Richard Field valójában „Magyarország és a kormány hazai és nemzetközi közvélemény előtti lejáratását” célozta.
A kormány nevében Kontrát Károly belügyi államtitkár kért szót, aki egyetértett a jelentésben megfogalmazottakkal. Mint mondta, az alaptörvény értelmében mindenkinek joga van a személyi szabadsághoz és biztonsághoz, törvénysértést pedig büntetlenül senki sem követhet el, ami vonatkozik az „egyenruhában masírozókra”, vagy a felfegyverkezve, önbíráskodást megvalósítókra is. Kontrát Károly kiemelte továbbá, hogy egy jogállamban nem engedhető át az állam erőszak-monopóliuma, vagyis kizárólag a rendőrség védheti a közrendet és a közbiztonságot.
„Szégyenkezni valója az LMP-nek is van”
Csöbör Katalin, a Fidesz vezérszónoka arról beszélt, hogy 2011 tavaszáig a gyöngyöspatai bűncselekmények száma és súlya nem haladta meg a megyei és országos átlagot. Szerinte ez csak azután következett be, hogy a Jobbik szembe helyezte magát a jogállamisággal és a demokratikus értékekkel, és etnikai feszültségkeltésbe, valamint a szegénységben élő roma nemzetiségű csoportok megfélemlítésébe kezdett. A kormánypárti politikus ugyanakkor megjegyezte, szégyenkezni valója az LMP-nek is van, hiszen jogvédő szervezetekkel összhangban nem a megoldásban, hanem a problémakeltésben voltak érdekeltek.
MSZP: előre legyártott ítélet
Harangozó Tamás az MSZP álláspontját ismertetve azt mondta, a bizottság „előre legyártotta az ítéletet”, hiszen szerinte az abban foglalt politikai ítéletek már a testület megalakítására vonatkozó határozati javaslatban is szerepeltek. Az ellenzéki képviselő kifogásolta továbbá, hogy ahogy a jelentésben, úgy a bizottság ülésén sem volt helye a kormány kritikájának. Harangozó Tamás szerint így maradhatott ki a dokumentumból a szocialisták azon véleménye, amely szerint az egész gyöngyöspatai feszültség megelőzhető lett volna, amennyiben a kabinet hatalomra kerülése utáni évben javaslatokat tesz a szükséges törvénymódosításokra.
A szocialista politikus ezt követően zárt ülés elrendelését kérte a levezető elnöktől, mondván, szeretnék elérni, hogy ne csak az eseti bizottság tagjai, hanem valamennyi országgyűlési képviselő megismerhesse a jelentés összeállításakor felhasznált, ám abból titkosításuk miatt kimaradt információkat. A zárt ülés elrendelését a Jobbik és az LMP is támogatta, az erről szóló szavazás azonban eredménytelen lett, mivel a Ház este nyolc órakor határozatképtelen volt. A napirend megváltoztatásához az összes képviselő kétharmadának támogatása kellett volna, ám az esti órában mindössze 26 ellenzéki képviselő nyomta meg az igen gombot, míg hárman szavaztak a vita zárttá nyilvánítása ellen.
Vona a „cigánybűnözés” kifejezést is hiányolta
A Jobbik ezután felszólaló elnöke, Vona Gábor ugyancsak azon véleményének adott hangot, hogy a kormánypártok koncepciós eljárással készítették a bizottság jelentését. Beszédében sértőnek nevezte a jelentésben olvasható egyenruhás bűnözés kifejezés használatát, mondván: a Gyöngyöspatára egyenruhában érkezők minden esetben a törvényeket betartva cselekedtek. A Jobbik elnöke védelmébe vette ugyanakkor az általuk előszeretettel használt „cigánybűnözés” kifejezést, és kifogásolta, hogy az nem szerepel a jelentésben, noha úgy gondolja, ez a kérdés „alfája és ómegája”. Kiemelte: ezen kifejezés alatt olyan „kriminológiai fogalmat” ért, amely jellemzően a cigány kisebbség által elkövetett bűncselekményekre vonatkozik, mint például a fa- és színesfémtolvajlás, vagy a késelés, illetve a családok közötti erőszak. Vona Gábor szerint ezen véleményük nem előítéleten, hanem tapasztalaton alapszik, a Jobbik pedig nem különbözteti meg a „magyar és cigány embereket”, hiszen – folytatta – pártja ahogy eddig, úgy a jövőben is „baráti jobbot” nyújt a „tisztességes cigány emberek felé”.
LMP-s kifogások
Mile Lajos, az LMP vezérszónoka visszautasította, hogy pártja hisztériakeltésen, politikai haszonszerzésen, vagy az ország lejáratásán dolgozott volna Gyöngyöspatán. Mint mondta, elfogadhatatlannak tartják azt is, hogy a jelentésben az LMP-hez közeli szervezetekről írnak, szerinte ugyanis ez a tisztázatlan kifejezés csak a dolgok összemosására lehet alkalmas. Mile Lajos ugyancsak nehezményezte, hogy a bizottsági vizsgálat nem terjedt ki a kormány felelősségére, illetve kifogásolta azt is, hogy a jelentés nagy része titkosított, így a képviselők arról úgy vitatkoznak, hogy annak tartalmát nem is ismerhetik.
