Megszenvedné a munkaerőpiac az ukrajnai munkavállalók tömeges megjelenését

A magyar munkaerőpiacot is alaposan felbolygatná Ukrajna uniós csatlakozása, ami a brüsszeli szándék szerint már 2029-ben megvalósulna. Noha már eddig is érkeztek munkavállalók Kárpátaljáról, az igazi munkaerőpiaci sokkot az jelentené, ha ezután mindenféle előszűrés és időtartami korlátozás nélkül jelennének meg tömegek a magyar munkahelyeken az ukránnál magasabb bérek reményében.

Eddig is dolgoztak ukrajnai munkavállalók Magyarországon, főleg Kárpátaljáról jöttek, határozott időtartamra és előszűrést követően Fotó: Arpad Kurucz

Csupán néhány egyszerű tényadatból is látható, Ukrajna uniós tagsága közvetlen veszélyt jelentene a magyarok pénztárcájára. Nem csupán abban az értelemben, hogy hatalmas összegek mennének el a felzárkóztatásra és erőn felüli befizetésekre kényszerítenék Magyarországot is, hanem a hatások közvetlenül a mindennapi életünkben is megjelennének. Köztük a munkaerőpiacon. 

A munkaerőpiac nem egyformán érintett, főleg az alacsonyabb képzettséget igénylő munkakörökben jelenhetnének meg tömegével ukrán munkavállalók
Fotó: Világgazdaság

Az uniós csatlakozással együtt járó határnyitás következtében több tízezer olcsó ukrán munkavállaló jelenhet majd meg, akik bizonyos területeken elvehetik a munkát honfitársainktól – írta elemzésében Szalai Piroska miniszterelnöki főtanácsadó, bér- és munkaerőpiaci szakértő. 

Mindez a munkaerő szabad áramlásának uniós alapelve miatt lenne lehetséges, amely az esetleges csatlakozás után természetesen az ukrán állampolgárokra is vonatkozna. Emlékeztetett egyúttal, már a háború előtti időszakban is dolgoztak Ukrajnából érkezők Magyarországon. Kárpátaljáról jártak hozzánk ingázók, de távolabbról, főként szervezett formában, vendégmunkásként, jellemzően olyan munkakörökben, amelyekhez nem volt elérhető magyar munkaerő. Ezeket a munkavállalókat a cégek még Ukrajnában célzottan toborozták, már ott szűrték, ellenőrizték, és jellemzően meghatározott időre, két évre érkeztek – magyarázta a szakértő-főtanácsos. Hozzátette, a háború kitörése óta érkezett menekülteknél már ilyen nincs, de közülük legtöbben átmenetileg maradnak csak hazánkban, így ők most még kevésbé terhelik a munkaerőpiacunkat. 

Azzal tehát, hogy mindenféle előzetes szűrés, időkorlát megszűnne, korlátlanul jelenhetnének meg ukrán munkavállalók a magyar munkaerőpiacon. Időben sem olyan távoli mindez, hiszen Brüsszel szándéka szerint Ukrajna már 2029-ben az EU teljes jogú tagjává válhatna úgy, hogy a feltételek csupán kis hányadát teljesíti és egyúttal megelőz olyan tagjelölt országokat, amelyek két évtizede várnak ugyanerre és folyamatos a felzárkózásuk.

Ha pedig nagy számban jelennek meg képzetlen, vagy éppen valamilyen alapképzettséggel rendelkező, de magyar nyelvismeret nélküli munkavállalók, az elsősorban az alacsonyabb képzettséget igénylő szektorokra gyakorolhat nyomást. 

Emellett várhatóan nőni fog az ellátórendszerek terhelése is, előbb a munkaerőpiaci, majd a szociális rendszerekben – vélekedett a szakértő.

Mivel Ukrajnában alacsonyabbak a bérek és szomszédainknak megérné a tömeges magyarországi munkavállalás, megtörhet a reálkeresetek elmúlt 15 évben tapasztalt növekedési dinamikája is. A magyar keresetek dinamikája az unióban a legjobbak között van (folyamatosan emelkedik a reálkereset is), de még ha nem is érik el a nyugat-európai szintet, jóval magasabbak az ukrajnainál. Emellett a magyar biztosítási és nyugdíjrendszer stabil és kiszámítható, ami tovább motiválhatja a munkaerő migrációját.

Arra is felhívta a figyelmet Szalai Piroska, hogy jelenleg a magyarországi munkáltatók csak akkor alkalmazhatnak unión kívüli külföldi állampolgárt, ha az menekült státusú, illetve ha nem találnak magyar munkaerőt az adott pozícióra. Ha Ukrajna csatlakozik az EU-hoz, ez a szabályozás már nem fog rájuk vonatkozni, ami hosszú távon megváltoztathatja a munkaerő-kínálatot, adott esetben a foglalkoztatás szerkezetét is, és számos új problémát okoz a munkaerőpiacon.