Az alacsonyabb képzettséget igénylő munkaköröknél okozna igazán nagy bajt Ukrajna uniós csatlakozása

Kontroll nélkül zúdulhatna munkavállalók hatalmas tömege Magyarországra, ha Ukrajnát felvennék az Európai Unióba. A jelenség egyrészt megüthetné a magyar ellátórendszert, másrészt azokban az ágazatokban okozhatna igazán nagy gondot, ahol alacsonyabb képzettségű emberek dolgoznak nagyobb számban. Ráadásul feltehetően moratóriumot sem adna Brüsszel – nem úgy, mint korábban, amikor a magyar munkaerővel szemben is bevezetett több ország évekig tartó korlátozásokat. Ezek az aggályok ugyanakkor mintha nemigen érdekelnék a Tisza Pártot, Magyar Péter az elmúlt napokban a vidék magyar munkavállalóit sértegette bőszen.

Ukrán zászló és az Európai Unió zászlaja Brüsszelben Fotó: AFP

– A magyar keresetek dinamikája az unióban a legjobbak között van (folyamatosan emelkedik a reálkereset is), de még ha nem is érik el a nyugat-európai szintet, jóval magasabbak az ukrajnainál. Emellett a magyar biztosítási és nyugdíjrendszer stabil és kiszámítható, ami tovább motiválhatja a munkaerő migrációját. 

Ha nagy számban jelennek meg képzetlen, vagy éppen valamilyen alapképzettséggel rendelkező, de magyar nyelvismeret nélküli munkavállalók, az elsősorban az alacsonyabb képzettséget igénylő szektorokra gyakorolhat nyomást. 

Emellett várhatóan nőni fog az ellátórendszerek terhelése is, előbb a munkaerőpiaci, majd a szociális rendszerekben – vélekedett a szakértő.

Egyébként éppen néhány, az Ukrajna csatlakozását most szorgalmazó államok közül lobbizott ki korábban a munkaerő szabad áramlását korlátozó moratóriumot. Szalai Piroska felidézte, hogy a 2004-es uniós bővítés idején több nyugat-európai, régebbi tagállam hét évre kért és kapott lehetőséget arra, hogy az újonnan csatlakozó kelet-közép-európai országok állampolgárai csak külön engedéllyel, ellenőrzött keretek között vállalhassanak munkát náluk. Nem tartja valószínűnek, hogy ehhez hasonló moratórium születne Ukrajna esetleges csatlakozásakor.

A vállalatok mondhatnak nemet

A miniszterelnöki főtanácsadó kitért arra is, hogy a vállalatok számára nem automatikusan vonzóbb az ukrán munkaerő. Egy magyar munkavállaló ismeri a nyelvet, a kulturális viszonyokat, és nem igényel különleges eljárást vagy integrációs támogatást a foglalkoztatása. A külföldi munkavállaló foglalkoztatása sok esetben többletköltséggel jár – még ha nem is feltétlenül a bér szintjén, de a lakhatás, a munkába járás, a nyelvi nehézségek és egyéb tényezők miatt.

Arra is felhívta a figyelmet Szalai Piroska, hogy jelenleg a magyarországi munkáltatók csak akkor alkalmazhatnak unión kívüli külföldi állampolgárt, ha az menekült státuszú, illetve ha nem találnak magyar munkaerőt az adott pozícióra. Ha Ukrajna csatlakozik az EU-hoz, ez a szabályozás már nem fog rájuk vonatkozni, ami hosszú távon megváltoztathatja a munkaerő-kínálatot, adott esetben a foglalkoztatás szerkezetét is, és számos új problémát okoz a munkaerőpiacon.

Magyar Péter csak hergel

Látványos volt, hogy az utóbbi hetekben Magyar Péter nem ezekkel az aggályokkal foglalkozott a nyilvános fellépésein, hanem inkább a vidéken dolgozó magyarokat sértegette. A Tisza Párt vezetője előbb Szombathelyen arról beszélt , hogy „nincsenek valódi munkahelyek a magyar vidéken”, majd állítását hétfőn megismételte, igaz, kisebb magyarázkodással kiegészítve. Közlését persze a munkaügyi adatok és a szakértői vélemények is megcáfolják, de Magyar nem eresztette el a kérdést. Pár nappal később – akkor éppen Fehérgyarmaton – újra nekifogott a témának. 

– Bármit is hazudtok, itt nincsenek a képzettségnek megfelelő munkahelyek. Hiába szerez egy fiatal diplomát vagy egy jó szakmát, a legkisebb településen nincsenek. Marad a közmunka és a kiszolgáltatottság a hatalomnak – mondta. Persze a valóság itt is más. A foglalkoztatottság idehaza évek óta kiemelkedő, a közfoglalkoztatásban dolgozók száma pedig olyannyira alacsony, hogy kevesebb, mint a Bajnai-kormány idején, 2010-ben volt.

Eközben pedig a párt uniós képviselői máris aláírták az Ukrajnát feltétel nélkül támogató dokumentumot. A Mandiner arról írt, hogy támogatták Kijev EU-csatlakozását is.

Borítókép: Ukrán zászló és az Európai Unió zászlaja Brüsszelben (Fotó: AFP)