Kontroll nélkül
Szalai Piroska miniszterelnöki főtanácsadó elsőként emlékeztetett a munkaerő szabad áramlásának uniós alapelvére, amely az esetleges csatlakozás után természetesen az ukrán állampolgárokra is vonatkozna.
– Ez azt jelentené, hogy a jelenlegi, munkavállalási engedélyhez kötött foglalkoztatás helyett az ukrán emberek korlátozás nélkül vállalhatnának munkát Magyarországon is, ami komoly kihívást jelentene a magyar munkaerőpiac számára. Már a háború előtti időszakban is dolgoztak Ukrajnából érkezők Magyarországon. Kárpátaljáról jártak hozzánk ingázók, de távolabbról, főként szervezett formában, vendégmunkásként, jellemzően olyan munkakörökben, amelyekhez nem volt elérhető magyar munkaerő. Ezeket a munkavállalókat a cégek még Ukrajnában célzottan toborozták, már ott szűrték, ellenőrizték, és jellemzően meghatározott időre, két évre érkeztek – magyarázta Szalai Piroska. Hozzátette, hogy a háború kitörése óta érkezett menekülteknél már ilyen nincs, de közülük legtöbben átmenetileg maradnak csak hazánkban, így ők most még kevésbé terhelik a munkaerőpiacunkat.
– Ukrajna esetleges csatlakozását követően a szűrés megszűnne, hiszen az csak unión kívüli munkavállalóknál lehetséges, és jóval nagyobb arányban jelennének meg nálunk, mint az itt lévő menekültek. Ukrajnából most nem könnyű átjutni a határon, a csatlakozás után minden bonyodalom nélkül meg lehetne tenni.
Nem lenne szükség munkavállalási engedélyre, kvótára vagy egyéb adminisztratív szűrőre. Vagyis bármely ukrán állampolgár szabadon vállalhatna munkát, bármilyen kontroll nélkül. Így a magyar munkaerőpiacra hirtelen és nagy létszámú munkavállaló érkezne a szomszédos országból
– fejtette ki a miniszterelnöki főtanácsadó. Szalai Piroska szerint nehezen becsülhető meg, hogy hány ukrán állampolgárt foglalkoztattak Magyarországon a háború előtt, mert a KSH havi statisztikáiban csak a hazai lakosok szerepelnek.
Óriási teher a szociális rendszeren
Jelenleg a háború miatt nincsenek megbízható népességi statisztikák. Egyes becslések szerint Ukrajna lakossága az 1991-es 52 millió főről mára csaknem megfeleződött. Ez azonban nem zárja ki, hogy a gazdasági okokból kivándorlók – a jobb kereseti lehetőségek, a stabilabb körülmények és a szociális ellátórendszerek miatt – nagy számban jelenjenek meg a magyar munkaerőpiacon akkor, ha megszűnnek a határok.
– A magyar keresetek dinamikája az unióban a legjobbak között van (folyamatosan emelkedik a reálkereset is), de még ha nem is érik el a nyugat-európai szintet, jóval magasabbak az ukrajnainál. Emellett a magyar biztosítási és nyugdíjrendszer stabil és kiszámítható, ami tovább motiválhatja a munkaerő migrációját.
Ha nagy számban jelennek meg képzetlen, vagy éppen valamilyen alapképzettséggel rendelkező, de magyar nyelvismeret nélküli munkavállalók, az elsősorban az alacsonyabb képzettséget igénylő szektorokra gyakorolhat nyomást.
Emellett várhatóan nőni fog az ellátórendszerek terhelése is, előbb a munkaerőpiaci, majd a szociális rendszerekben – vélekedett a szakértő.
Egyébként éppen néhány, az Ukrajna csatlakozását most szorgalmazó államok közül lobbizott ki korábban a munkaerő szabad áramlását korlátozó moratóriumot. Szalai Piroska felidézte, hogy a 2004-es uniós bővítés idején több nyugat-európai, régebbi tagállam hét évre kért és kapott lehetőséget arra, hogy az újonnan csatlakozó kelet-közép-európai országok állampolgárai csak külön engedéllyel, ellenőrzött keretek között vállalhassanak munkát náluk. Nem tartja valószínűnek, hogy ehhez hasonló moratórium születne Ukrajna esetleges csatlakozásakor.
A vállalatok mondhatnak nemet
A miniszterelnöki főtanácsadó kitért arra is, hogy a vállalatok számára nem automatikusan vonzóbb az ukrán munkaerő. Egy magyar munkavállaló ismeri a nyelvet, a kulturális viszonyokat, és nem igényel különleges eljárást vagy integrációs támogatást a foglalkoztatása. A külföldi munkavállaló foglalkoztatása sok esetben többletköltséggel jár – még ha nem is feltétlenül a bér szintjén, de a lakhatás, a munkába járás, a nyelvi nehézségek és egyéb tényezők miatt.
Arra is felhívta a figyelmet Szalai Piroska, hogy jelenleg a magyarországi munkáltatók csak akkor alkalmazhatnak unión kívüli külföldi állampolgárt, ha az menekült státuszú, illetve ha nem találnak magyar munkaerőt az adott pozícióra. Ha Ukrajna csatlakozik az EU-hoz, ez a szabályozás már nem fog rájuk vonatkozni, ami hosszú távon megváltoztathatja a munkaerő-kínálatot, adott esetben a foglalkoztatás szerkezetét is, és számos új problémát okoz a munkaerőpiacon.
Magyar Péter csak hergel
Látványos volt, hogy az utóbbi hetekben Magyar Péter nem ezekkel az aggályokkal foglalkozott a nyilvános fellépésein, hanem inkább a vidéken dolgozó magyarokat sértegette. A Tisza Párt vezetője előbb Szombathelyen arról beszélt , hogy „nincsenek valódi munkahelyek a magyar vidéken”, majd állítását hétfőn megismételte, igaz, kisebb magyarázkodással kiegészítve. Közlését persze a munkaügyi adatok és a szakértői vélemények is megcáfolják, de Magyar nem eresztette el a kérdést. Pár nappal később – akkor éppen Fehérgyarmaton – újra nekifogott a témának.
– Bármit is hazudtok, itt nincsenek a képzettségnek megfelelő munkahelyek. Hiába szerez egy fiatal diplomát vagy egy jó szakmát, a legkisebb településen nincsenek. Marad a közmunka és a kiszolgáltatottság a hatalomnak – mondta. Persze a valóság itt is más. A foglalkoztatottság idehaza évek óta kiemelkedő, a közfoglalkoztatásban dolgozók száma pedig olyannyira alacsony, hogy kevesebb, mint a Bajnai-kormány idején, 2010-ben volt.
Eközben pedig a párt uniós képviselői máris aláírták az Ukrajnát feltétel nélkül támogató dokumentumot. A Mandiner arról írt, hogy támogatták Kijev EU-csatlakozását is.
Borítókép: Ukrán zászló és az Európai Unió zászlaja Brüsszelben (Fotó: AFP)
