Kontroll nélkül
Szalai Piroska miniszterelnöki főtanácsadó elsőként emlékeztetett a munkaerő szabad áramlásának uniós alapelvére, amely az esetleges csatlakozás után természetesen az ukrán állampolgárokra is vonatkozna.
– Ez azt jelentené, hogy a jelenlegi, munkavállalási engedélyhez kötött foglalkoztatás helyett az ukrán emberek korlátozás nélkül vállalhatnának munkát Magyarországon is, ami komoly kihívást jelentene a magyar munkaerőpiac számára. Már a háború előtti időszakban is dolgoztak Ukrajnából érkezők Magyarországon. Kárpátaljáról jártak hozzánk ingázók, de távolabbról, főként szervezett formában, vendégmunkásként, jellemzően olyan munkakörökben, amelyekhez nem volt elérhető magyar munkaerő. Ezeket a munkavállalókat a cégek még Ukrajnában célzottan toborozták, már ott szűrték, ellenőrizték, és jellemzően meghatározott időre, két évre érkeztek – magyarázta Szalai Piroska. Hozzátette, hogy a háború kitörése óta érkezett menekülteknél már ilyen nincs, de közülük legtöbben átmenetileg maradnak csak hazánkban, így ők most még kevésbé terhelik a munkaerőpiacunkat.
– Ukrajna esetleges csatlakozását követően a szűrés megszűnne, hiszen az csak unión kívüli munkavállalóknál lehetséges, és jóval nagyobb arányban jelennének meg nálunk, mint az itt lévő menekültek. Ukrajnából most nem könnyű átjutni a határon, a csatlakozás után minden bonyodalom nélkül meg lehetne tenni.
Nem lenne szükség munkavállalási engedélyre, kvótára vagy egyéb adminisztratív szűrőre. Vagyis bármely ukrán állampolgár szabadon vállalhatna munkát, bármilyen kontroll nélkül. Így a magyar munkaerőpiacra hirtelen és nagy létszámú munkavállaló érkezne a szomszédos országból
– fejtette ki a miniszterelnöki főtanácsadó. Szalai Piroska szerint nehezen becsülhető meg, hogy hány ukrán állampolgárt foglalkoztattak Magyarországon a háború előtt, mert a KSH havi statisztikáiban csak a hazai lakosok szerepelnek.
Óriási teher a szociális rendszeren
Jelenleg a háború miatt nincsenek megbízható népességi statisztikák. Egyes becslések szerint Ukrajna lakossága az 1991-es 52 millió főről mára csaknem megfeleződött. Ez azonban nem zárja ki, hogy a gazdasági okokból kivándorlók – a jobb kereseti lehetőségek, a stabilabb körülmények és a szociális ellátórendszerek miatt – nagy számban jelenjenek meg a magyar munkaerőpiacon akkor, ha megszűnnek a határok.