Ha a ténylegesen voksolóktól évente csupán 100 forintot kapnának a parlamenti pártok, a Fidesznek és a KDNP-nek mintegy 150-200 millió választói forinton kellene osztoznia, az MSZP-nek 100 millió üthetné a markát, a Jobbiknak 75, az ellenzéki zöldpártnak 40, a Demokratikus Koalíciónak pedig 10-20 millió forint. Mivel a tagdíjbefizetésekre a javaslatnak nincs hatása, a pártok bevételeiben bekövetkező változást az állami támogatások és az adományok terén érdemes követni, hangsúlyozzuk, egy évente 100 forintos választói hozzájárulással.
Számszakilag a legnagyobb vesztes a Fidesz–KDNP szövetség lenne, amely összesen bő 1,3 milliárdos állami pénzt „cserélne” az imént említett szűk 150-200 millióra. A szocialisták 521 milliójának viszont csaknem kétharmada megmaradna (körülbelül 300 millió forint), a Jobbik félmilliárdja közel 120 millióra olvadna, az LMP 249 állami forintmilliója helyett pedig az adakozók 51 millió forintjával számolhatna. Ezzel ugyanakkor Gyurcsányék nyerhetnek, hiszen a választáson még MSZP-sekként vettek részt, támogatottságuk és az elméletben vett száz forintok alapján több tízmillióval tömhetnék meg a malacperselyt. Összegszerűen (és százalékosan) tehát a Fidesz–KDNP vesztesége legalább 1,1 milliárd (85 százalék) lehet, Mesterházyéké 220 milliós (42 százalék), Vonáéké 360 millió forintos (75 százalék), Jávoréké pedig uszkve 200 millió forintos, szintén 75 százalékos lehet.
A pártok által elkönyvelt veszteségeken túl Magyarország költségvetése mintegy 2,5 milliárd forinttal hízna a miniszterelnök javaslata nyomán.
