Szabó Erika a VIII. okmányirodai szakmai napokon tartott előadásában kiemelte: a járási rendszer kialakításának elsődleges célja, hogy „az állam a saját feladatait saját szervezetrendszerében végezhesse el”.
Az okmányirodák dolgozóinak egyéves képzésen kell részt venniük, hogy a később – 2013. december végére – felálló kormányablakban dolgozhassanak – fűzte hozzá az államtitkár, s megjegyezte: a középfokú végzettségűek kompetenciamérésen vesznek majd részt, és vállalniuk kell, hogy öt éven belül felsőfokú végzettséget szereznek.
Szabó Erika azt mondta: a kormányváltáskor bürokratikus, átláthatatlan, széttagolt szervezetet örököltek, összesen harminchárom szakigazgatási szerv működött regionális vagy megyei szinten. Eddig tizennégy ilyen szervezetet már integráltak a kormányablakok rendszerébe. A korábbi közigazgatási hivatalokban 2010 decemberéig 1500-an dolgoztak, a tizennégy szakigazgatási szerv integrálásával 23 ezerre nőtt a kormánytisztviselők száma.
Az államtitkár kitért arra, hogy minden járási hivatalban működik majd kormányablak. Közlése szerint az ott dolgozók lesznek „az állam arcai”, rajtuk múlik majd, hogy az ügyfél milyen képet kap „a jó államról”.
Már megkezdődtek a járási hivatalok kiépítéséről szóló egyeztetések, amelyekben központi szerepet kapnak a kormányhivatalok – írta meg az MNO. Mint arról a Magyar Nemzet április 25-én beszámolt, közigazgatási szakemberek kerülhetnek a járások élére. A kormánypárton belül korábban jelentős vita alakult ki arról, hogy az új közigazgatási egységeket vezethetik-e országgyűlési képviselők, mivel a KIM azt szerette volna, hogy csak szakemberek kerüljenek a járások élére. A végső döntés várhatóan legkésőbb június 30-án kormányhatározatban születik meg, amikor a végleges határokat is kijelölik.
