Az ügynökfogalom szerint bárkit meg lehet bélyegezni

Gulyás Gergely információi szerint várhatóan még ebben a hónapban az Országgyűlés elé kerül az ügynökkérdést rendező törvényjavaslat.

NT
2012. 06. 03. 15:58
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az országgyűlési képviselő az Ügynökkérdés vagy múltfeldolgozás? című Németh Géza-emlékkonferencián tartott előadásában kiemelte: véleménye szerint az ügynökkérdés rendezésének főszabályaként lehetővé kell tenni az iratok nagyobb nyilvánosságát. Ez alól csak a személyes, illetve a különleges személyes adatok élvezhetnek kivételt.

Bárkit meg lehet bélyegezni

Gulyás Gergely kiemelte, hogy a jelenlegi „köznyelvi” ügynökfogalom szerint bárkit meg lehet bélyegezni. Az ügynökfogalom jogi meghatározásában a képviselő szerint több világos kategóriát kellene elkülöníteni, és ehhez mérten kellene nyilvánosságra hozni a történelmi dokumentumokat.

Boross Péter és Medgyessy Péter volt miniszterelnök egyaránt úgy véli, felesleges tovább bolygatni, hogy a rendszerváltás előtt ki volt az állampárti titkosszolgálat ügynöke. Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója szerint az ügynökakták nyilvánosságra hozatalánál különbséget kell tenni az önként együttműködők és azok között, akiket zsarolással kényszerített a hatalom.

Véleménye szerint külön kellene kezelni azt, aki saját akaratából működött együtt, illetve írt jelentéseket, és azokat, akiket valamilyen módon – például családjuk zsarolásával – kényszerítették az állambiztonsági szolgálatokkal való együttműködésre.

A fideszes képviselő a társadalom igazságérzetének helyreállításához a közszereplők esetében magasabb mércét alkalmazna. Úgy véli ugyanis, azok esetében, akik hivatásukból adódóan szolgálták ki a rendszert – mint a politikusok, illetve az újságírók –, a személyes adatokra való tekintet nélkül minden dokumentumot nyilvánosságra kell hozni.

Csak „részsikerek” történtek

Gulyás Gergely leszögezte: az ügynökkérdés rendezése komoly adóssága a rendszerváltozásnak, azóta „részsikerek” történtek, de összességében még mindig nincs megnyugtató szabályozás. Hozzátette: az elmúlt két évben is igyekeztek ez ügyben előrelépni, így sikerült olyan szabályozást alkotni, amely legalább a legsúlyosabb, kiemelkedő esetekben lehetővé teszi, hogy „akinek vér tapad a kezéhez”, az felelősségre vonható legyen, de azt is lehetővé tették, hogy a kommunista diktatúra áldozatai a rájuk vonatkozó adatokat kikérhessék.

A legnagyobb előrelépésnek viszont az új alaptörvény átmeneti rendelkezéseinek szabályozását nevezte, amely kimondja: a kommunista hatalom birtokosai csak nyilvánvalóan valótlan állítások esetén kérhetnek személyiségi jogi védelmet. Mint hangsúlyozta: az ügynökkérdésben olyan megoldást kell találni, amely a társadalom többségének támogatását élvezi.

„Az igazság szenvedélyes keresése és a megbékélés küldetése”

Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára – édesapja, az Erdélyi Gyülekezet alapítója emlékére rendezett konferencián – előadásában kiemelte: a Nemzeti Emlékezet Bizottság felállításáról szóló javaslatban a múlt feldolgozását két szempont – „az igazság szenvedélyes keresése és a megbékélés küldetése” – vezérli majd.

Az államtitkár úgy vélte, az egyházaknak kulcsszerepet kellene játszaniuk a múlt feldolgozásának kérdésében. Mint kiemelte: az ügynökkérdésben személyes élettörténetekről, emberi sorsokról van szó, emberi gyengeségekről, néhol az „emberi aljasság megdöbbentő eseteivel” is találkozhatunk.

Nemzeti érdekeket sérthet

Németh Zsolt hangsúlyozta: az ügynökakták teljes, korlátlan és azonnali nyilvánosságra hozása nemzeti érdekeket sérthet, nemzetbiztonsági kockázatokat hordozhat magában. Az államtitkár kiemelte: az ügy természetéből fakadóan keletkeztek hamis adatok, fiktív dokumentumok, míg egyes iratok eltűntek. Ezért nem szabad megengedni hogy féligazságok, félinformációk ellenőrizetlenül kerüljenek nyilvánosságra, s így akár emberi tragédiákat okozzanak, vagy akár a társadalom stabilitását veszélyeztessék.

Németh Géza 1990-ben alapította meg Budapesten az Erdélyi Gyülekezetet, amely – a református lelkészt ért támadásokra reagálva – idén áprilisban kiadott közleményében Németh Gézát a kommunista diktatúrával szembeni ellenállás „legkarakteresebb” református lelkész személyiségének nevezte, aki 1956 után internálótáborba került, és 1971-ben megfosztották palástjától.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.