A nemzetközi jogvédő szervezet Nations in Transit 2012 (Nemzetek átalakulóban, 2012) című értékelése Magyarországot az utolsó helyen, de még a „megszilárdult demokráciákhoz” sorolja, ugyanakkor a magyar és az ukrán példán keresztül érzékelteti azt, amit a tavalyi évből antidemokratikus tendenciának nevez, s amely tendenciát Közép- és Kelet-Európában, valamint a volt Szovjetunióban lát érvényesülni.
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) az MTI-hez szerdán eljuttatott reagálásában úgy fogalmaz, a Freedom House kettős mércével méri a közép- és kelet-európai demokráciákat, miközben a „megértés legkisebb jelét sem mutatja” a kommunizmusból örökölt hibák miatt további változást igénylő térség, így Magyarország iránt. A minisztérium emlékeztet, az erős kormányzati és a kétharmados parlamenti többség egy demokratikus választásnak és nem „valamiféle szuperhatalom építésének” köszönhető. Emiatt pedig „Magyarország Európa egyik legstabilabb, legkiszámíthatóbb politikai vezetésével bír” – fűzi hozzá. A tárca közleményében a nemzetközi jogvédő szervezet több állításával szemben is vitába száll.
A KIM szerint a Freedom House hibásan állítja például, hogy az alkotmány elfogadása jelentősebb konzultáció nélkül történt; a valóságban ugyanis nemzeti konzultáció és parlamenti előkészítés előzte meg. Valótlannak nevezik továbbá azt is, hogy a jobboldali félkatonai szervezetek előretörtek – hiszen szerintük éppen a kormány fékezte meg és tiltotta be létezésüket.
A KIM ugyancsak valótlannak tartja, hogy visszaesés lenne a választási folyamatban, hiszen az Országgyűlés az Alkotmánybíróság korábbi javaslatainak megfelelően rajzolta újra a választókerületeket. Megjegyzik továbbá, hogy a közelmúltban bevezetett egyfordulós választási rendszer nem szokatlan Európában, illetve máshol sem, a mindenkori választás eredményét pedig ettől függetlenül továbbra is a választópolgárok döntik el. A tárca elfogadhatatlannak tartja továbbá, hogy a szervezet a visszaesés okaként nevezi meg a külhoni magyaroknak biztosított választójogot, miközben ez szerintük számos más nyugati demokratikus országban is hasonlóan működik. „Ezzel egy régóta létező diszkriminatív helyzetet számol fel Magyarország, hiszen szinte az összes uniós tagország lehetővé teszi határon túl élő polgárainak, hogy szavazzon a parlamenti választáson” – olvasható a KIM közleményében.
Kiemelendő még a minisztérium szerint, hogy „a médiaszabadságra tett, már jól ismert kijelentések kapcsán, újra csak a tényekre hívjuk fel a figyelmet”: a sajtó a szólás- és véleménynyilvánítás szabadságát az alaptörvény, a médiaalkotmány és a médiatörvény is garantálja. „Sem a magyar kormánynak, sem más politikai vagy civil szervezetnek sem joga, sem pedig lehetősége sincs beleszólni sem az elektronikus, sem a hagyományos médiumok, szerkesztőségek napi munkájába” – fűzi hozzá a közlemény.
A minisztérium a kormány antikorrupciós programjára is felhívja a Freedom House figyelmét. Emellett hangsúlyozza az igazságszolgáltatás függetlenségét, sőt a bíróságok – az igazságszolgáltatási reformnak köszönhető – hatékonyabb működését is.
A KIM közleménye végén egyetért azzal a megállapítással, hogy az önkormányzatok működését pénzügyi nehézségek veszélyeztetik. Ugyanakkor sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a jelentésből kimaradtak ennek okai, vagyis: az „előző kormányok miatti drámai eladósodás, a rossz feladatelosztás, a folyamatos forráskivonás, az elmaradt reformok”.
