A „társadalmi szolidaritás újszerű európai formája” – ekként aposztrofálják a Nemzeti Üdülési Alapítvány által kibocsátott Erzsébet-utalványt, mivelhogy az ebből származó bevételeket életminőség-javító célokra forgatják vissza, ráadásul állami felügyelet alatt. Hogy mekkora összeg az, amiből a kispénzű családok, gyermekek is nyaralni tudnak menni idén, kezdő év lévén egyelőre még Rétvári Bence, a közigazgatási tárca parlamenti államtitkára sem tudja megmondani.
– Év végén már lesznek adatok arról, hogy ez pontosan hány milliárd forint, ilyen nagyságrendű bevétele volt ugyanis az Erzsébet-programnak. Ami már most látszik, hogy körülbelül 75 ezer ember, nagyon sok család tudott elmenni 30-35 ezer forint körüli összegből nyaralni, és 10 ezer fiatalnál is több az, aki az Erzsébet-táborokba jelentkezett – mutatott rá a politikus a köztelevízió csütörtök reggeli háttérműsorában.
Az év végéig folyamatosan nőni fognak ezek a számok, ugyanis az úgynevezett kisutalványokra befolyt összegeket visszateszik a szociális üdültetés rendszerébe, így a négy kategóriában további nagycsaládosok, fogyatékkal élők, szociális intézményi dolgozók és bármilyen más okból rászorulók lehetnek kedvezményezettek.
Nem a multiké a csekkek haszna
A közelmúltban megváltozott az étkezésicsekk-rendszer, amelynek köszönhetően most már nem multicégek húzzák hasznát az utalványoknak, hanem közfeladatként látja el egy állami közalapítvány, illetve annak egy állami tulajdonú kft.-je. Az üdülések idén még egyre romló állapotú, de a fiatalok üdültetésére amúgy megfelelő állami intézményekben lesznek, a forgalmi bevételekből ebben is elérhető majd változás.
– Ugye itt egy szociális plusz forrás teremtődött. Ezeket a táborokat korábban nem lehetett meghirdetni, mert a költségvetésben nem volt rá fedezet; úgy teremtődött meg, hogy senkitől semmilyen költségvetési pénzt nem kellett elvenni – húzta alá Rétvári.
A helyszíneket tekintve az első évben mintegy 70-80 üdülőhelyet találtak, tópartiakat, hegyekben lévőket, kisebbeket, nagyobbakat egyaránt. Ha ezeket megfelelően feltöltik, jövőre ki tudják bővíteni a palettát, de most még nem akartak „túl nagyot markolni”.
Lepusztult, privatizálták
A kereszténydemokrata államtitkár úgy véli, a múlté a kilencvenes éveknek az a „taktikája”, hogy az állami, szakszervezeti üdülőket alacsony hatékonysággal, egyre leromló állapotban üzemeltették, aztán azt mondták, hogy „adjuk el”.
– Mi nem azt mondjuk, hogy bomlasszuk le a szintjét, mert ez csak veszteséges, óriási pénzbe kerül a felújítása és ezért privatizálnunk kell. Mi úgy gondoljuk, hogy ha az állam jó gazdaként gondoskodik erről, akkor mindenki nyer. Igyekszünk „házon belül” tartani a forrásokat, és akkor a közvagyon gyarapodik ezen üdülések révén is. Egy kisebb részéből, civil szervezetek javaslatára különböző magánüdülőknél is biztosítunk támogatott üdülést.
Rétvári a határon túli magyar gyerekek nyaralásáról is beszélt: mivel nincsenek az országhatárokon túl magyar tulajdonú állami üdülők, ők a Határtalanul nevű program keretében vakációzhatnak.
