Börcsök Sándor elmondta, hogy az ideiglenes vagyonfelügyelet kezdeti szakaszában „kiemelt feladat a társaság helyzetéről, operatív működéséről való tájékozódás, adatok bekérése”.
Ezután következhet a gyakorlati működési mechanizmusok kialakítása, „például a banki műveletek ellenjegyzésének technikája vagy a rendes gazdálkodás körét meghaladó műveletek meghatározása” – tette hozzá.
Jelezte, hogy az ideiglenes vagyonfelügyelő az adós társaság vonatkozásában önálló cégjegyzési jogosultsággal nem rendelkezik, az ügyvezető helyét nem veszi át, feladata az adós tevékenységének felügyelete a felszámolási eljárás kezdetéig.
Börcsök Sándor úgy fogalmazott: az ideiglenes vagyonfelügyelő „ellenjegyzési joga, így döntési kompetenciája a rendes gazdálkodás körét meghaladó ügyletek vonatkozásában áll fenn”. Beszámolt arról is, hogy a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. hétfőn kapta kézhez ideiglenes vagyonfelügyelőként a Zsolnayhoz történő kirendelését.
Az Új Dunántúli Napló szombati számában írta, hogy pénteken ideiglenes vagyonfelügyelőt rendelt ki a Zalaegerszegi Törvényszék a porcelánmanufaktúrához.
A Baranya megyei napilap cikke arra is kitért, hogy a bíróság a vagyonfelügyelő szervezetnek a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft.-t jelölte ki, miután a Zsolnayt korábban stratégiailag kiemelt gazdálkodó szervezetté minősítették.
A lap felidézte: a Zsolnay felszámolását a közelmúltban – információik szerint – egy, a West Hungária Bau Kft.-hez köthető cég kezdeményezte, amely megvásárolta a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) által május 18-án felmondott 413 millió forintos hitelt.
Június 13-án pedig lövéseket adtak le a Zsolnay budapesti irodájára. A Bama.hu cikke szerint Bachar Najari, a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. többségi tulajdonosa irodájának ablakát érte a lövés.