Mire rájönnek, vége az egésznek?

Angela Merkel és Nicolas Sarkozy már az Európai Unió alapszerződéséhez is hozzányúlna, hogy javítsák az euróövezet irányíthatóságát.

Félő, hogy mire rájönnek az unió vezetői, miként is lehetne megmenteni az euróövezetet, már nem is lesz valutaunió. Az Európai Unió adósságválsága már ott tart, hogy az alapszerződésen is módosításokat kell eszközölni – Párizs és Berlin szerint.

Angela Merkel német kancellár, valamint Nicolas Sarkozy francia elnök módosításokat javasol az uniós szerződéseken, ezzel is javítva az euróövezet irányíthatóságát. Merkel és Sarkozy először találkozott az új olasz miniszterelnökkel, Mario Montival.

Az említett módosításokról részleteket egyelőre nem közöltek, erre pár napot még várni kell, mindenesetre abban megegyeztek a felek, hogy hamarosan újra találkoznak, ezúttal majd Rómában. A konkrét javaslatokat Párizs és Berlin a december 9-i európai tanácsi ülésre készíti elő – jelezte Sarkozy.

Mi legyen az EKB szerepe?

Franciaország és Németország nem ért egyet abban, hogy az Európai Központi Bank (EKB) miként is avatkozzon be: bocsásson-e ki kötvényeket, vagy ezt továbbra is hagyják meg az egyes tagállamok privilégiumának. Merkel továbbra is kiáll az EKB pozíciója mellett, nem változtatna annak szerepén; valamint hangsúlyozta, hogy elsősorban a válság kezdete óta elveszett bizalmat kell helyreállítani.

„Amikor majd megtesszük az első lépést a költségvetési unió felé, például az automatikus szankciók bevezetésén keresztül, a stabilitási és növekedési paktum megerősítésével, tényleges előrelépésről lesz szó, de így sem fog változni a tegnapi véleményem” – mondta a német kancellár.

Lesz-e euróövezeti kötvény?

1. Olyan stabilitási kötvények kibocsátása, melyek teljes mértékben felváltanák a tagállami állampapírokat. Az eurózóna tagországai garanciák révén kezességet vállalnának egymás adósságaira.

2. Csak meghatározott szintig váltaná ki a tagországok állampapírjait.

Az 1. és 2. verzió hátránya, hogy az EU szerződése tiltja a más tagállamok adóssága iránti felelősségvállalást.

3. Hasonló verzió, mint az első kettő, azzal a különbséggel, hogy a kötvények mögött nem lennének közös garanciák. (Viszont ebben az esetben nem kellene szerződést módosítani, hamarabb bevezethető.)

Szerdán az Európai Bizottság elnöke, Jose Manuel Barroso bejelentette, hogy közös kötvénykibocsátással enyhíthető lehetne a krízis. Ennek érdekében meg is kezdték a tárgyalásokat, s három lehetséges variációt dolgoznak ki. Barroso hangsúlyozta, hogy ehhez az is kell, hogy az EU-nak nagyobb beleszólása legyen a tagállamok költségvetéseibe, s gazdaságpolitikáiba.

A bajba jutott euróövezeti gazdaságok megsegítésére Németország a közös kötvénykibocsátás mellett ellenzi az EKB nagyobb arányú részvételét is. A német kormány ugyanis attól tart, hogy a közös kötvények csökkentenék a nyomást a tagországokon, hogy azok csökkentsék államadósságukat. Sarkozy a francia kormánytagok részéről az elmúlt napokban elhangzott nyilatkozatokkal szemben kijelentette, hogy ezentúl Párizs, Berlin és Róma is tartózkodni fog attól, hogy akár pozitív, akár negatív kéréseket fogalmazzon meg az EKB szerepére vonatkozóan.

Ehhez képest csütörtökön a francia külügyminiszter bejelentette, hogy „sürgősen” engedélyezni kellene az EKB-nak, hogy beavatkozhasson. A francia javaslat szerint az EKB felvásárolhatná a legsérülékenyebb országok államadósságát, hogy ezzel is csökkentse a tagállamok által felvett hitelek kamatait.

Brutális államadósság az euróövezet vezető országainál

Franciaország, Németország és Olaszország „tökéletesen tudatában van az eurózónában kialakult helyzet súlyosságának” – érvelt Sarkozy. Ez már csak természetes, elvégre az említett három ország adóssága teszi ki az egész Európai Unió adósságállományának valamivel több mint felét, de ha csak az euróövezetet nézzük, akkor ez az arány már 70 százalék felett van!

Monti – ha már meghívták őt is – bemutatta gazdasági programját tárgyalópartnereinek, melyben vállalja, hogy Olaszország költségvetése 2013-ra egyensúlyba kerül és beindulnak a strukturális reformok is. Az olasz államkötvények hozamai 7 százalék fölé ugrottak, mely az államadósság finanszírozása szempontjából már fenntarthatatlan. „Olaszországnak különösen nagy erőfeszítéseket kell tennie, mert nagyon magas az államadóssága” – mondta az olasz miniszterelnök.

Az adósságválság már az euróövezet legnagyobb gazdaságát is veszélyezteti

A csúcstalálkozóra azt követően került sor, hogy szerdán hatmilliárd euró értékben hirdetett meg Németország államkötvényeket tízéves futamidőre, ám kevesebb mint négymilliárd euró vételi ajánlat érkezett. Német államkötvény-kibocsátásnak az euró bevezetése óta nem volt ilyen gyenge piaci fogadtatása. „Ha már Németország sem biztonságos menedék a befektetők számára, akkor a válság tényleg kritikus” – írta a BBC gazdasági szerkesztője, Stephanie Flanders.

„Ha Németország drágábban jut forrásokhoz adósságának fedezéséhez, az nyilvánvalóan nem segíti az euróövezetet. Amennyiben a német államkötvények kamatai tovább növekednek, az az euróövezet felbomlásához vezethet” – mondta Makoto Noji, a SMBC Nikko Securities elemzője.

„A harmadik negyedévben a részletes GDP megmutatta, hogy a német gazdasági növekedés húzói – az export és a gépipari beruházások – nagymértékben fejlődtek a nyár folyamán. Azonban a kilátások jelentősen romlottak. Az elmúlt hónapokban tapasztalt csökkenő külső kereslet és a növekvő bizonytalanság a szuverén adósságválság miatt oda vezethet, hogy több cég elhalasztja beruházásait” – mondta Ralph Solveen, a Commerzbank elemzője.

Elemzők és piaci szereplők az alacsony német kötvényhozammal magyarázzák a befektetők távolmaradását. Továbbá elterjedtek azok a félelmek, hogy már a német állampapírok is „kockázati eszközként” vannak jelen a piacon – ugyanis az olasz, a spanyol, a francia és a belga hozamokkal együtt emelkednek a The Financial Times szerint.

„Bár ez csak egyetlen aukció volt, de a piacon sokan egyre inkább úgy látják, hogy a válság egy irányba tart – az euróövezet felbomlása felé” – idézi a londoni lap az Icap brókercég közgazdászát, Don Smitht. Hasonló véleményen vannak a Barclays Capital felmérésében részt vevő alapkezelők is: a válaszadók kétharmada szerint Európa recesszióra számíthat jövőre, s legalább egy tagállam az euróövezetből is kiesik.