Az EKB honlapján csütörtökön sajtóközleményt tett közzé, amelyben leszögezi: a jegybanktörvény 18 hónapon belüli három jelentős módosítása összeegyeztethetetlen a jogbiztonság elvével.
Több kiegészítő ajánlást is elfogadott csütörtökön az Országgyűlés Gazdasági és informatikai bizottsága az MNB-ről szóló törvényjavaslathoz a kormány és a kormánypárti képviselők támogatásával. A bizottság elfogadta Rogán Antal kapcsolódó módosító javaslatát, amely biztosítja az MNB elnökének a Költségvetés Tanács tagjaként viselt jogainak szabad gyakorlását. Ez kiegészítésként kerül a törvényjavaslatnak ahhoz a paragrafusához, amely arról szól, hogy az MNB jogosult a központi költségvetésről szóló törvény tervezetéről közvetlenül a minisztert tájékoztatni. Elfogadták azt a – szintén Rogán Antal nevéhez kötődő – módosító javaslatot, amely szerint a monetáris tanács tagjait az Országgyűlés választja meg és nem a köztársasági elnök nevezi ki.
Elfogadta a bizottság azt is, hogy az MNB alapító okiratát legkésőbb 2012. március 31-ig köteles összhangba hozni ennek a törvénynek a rendelkezéseivel.
Egyebek között arra hívják fel a figyelmet, hogy az MNB döntéshozó testületei összetételének állandó változtatása, a monetáris tanács tagjai, valamint az alelnökök számának – az MNB igényeinek gondos mérlegelése nélküli – esetleges emelése felveti a kérdést, hogy ez felhasználható-e a döntéshozatali folyamat jegybanki függetlenséget csorbító befolyásolására. Kifogásolják azt is, hogy az MNB és a PSZÁF összevonására lehetőséget adó jogszabálytervezetet nem nyújtották be az EKB-nak konzultációra. A szintén a honlapon közölt véleményben hozzáteszik, hogy ez az EKB-val való konzultációs kötelezettség megszegése.
Úgy vélik: az alaptörvényhez kapcsolódó új törvénytervezetnek a jegybankelnök függetlenségét érintő rendelkezéseivel, nevezetesen olyan új elnök kinevezésével, aki az MNB elnöke fölé rendelt pozíciót töltene be, sérülne az MNB elnökének személyes függetlensége. Ez megszegné a Központi Bankok Európai Rendszere alapokmányának a nemzeti központi banki elnökök elbocsátásának lehetséges okairól szóló rendelkezéseit is. Hiányolják továbbá az összevonás végrehajtásának módját, amely az alkotmányos törvényjavaslatból nem derül ki egyértelműen.
Az EKB Kormányzótanácsa arra kéri a magyar hatóságokat, hogy konzultációs gyakorlatukat hozzák összhangba az európai uniós jogszabályokkal, és tegyenek eleget az EKB-val való konzultációs kötelezettségüknek.
Az MNB-t érintő törvényjavaslatról az EKB egyebek mellett azt írja: a makroprudenciális felügyeletre vonatkozó szabályok a módosított törvényjavaslatból hiányoztak, de azokat a módosító javaslatok visszaállították. Módosító javaslatot nyújtottak be az MNB nem vezető beosztású alkalmazottai fizetése korlátjának megszüntetésére, nem született azonban módosító javaslat az MNB elnökének, alelnökének és a felügyelőbizottság tagjainak javadalmazásáról, amelyet korábban ugyancsak kifogásolt az EKB.
Azt is hangsúlyozzák, hogy az EKB-hoz december 21-én úgy nyújtották be a módosított törvényjavaslatot, hogy nem kértek sürgős eljárást, és nem határoztak meg határidőt az EKB véleményének benyújtására. Ezért az EKB megismétli azt az álláspontját, amely szerint a nemzeti hatóságok rendkívüli sürgősség esetén sem mentesülnek az EKB-val folytatott konzultáció kötelezettsége, illetve az alól, hogy megfelelő időt biztosítsanak az EKB számára álláspontja kialakításához. „Az EKB nagyra értékelné, ha a Nemzetgazdasági Minisztérium kellőképpen megfontolná a fenti észrevételeket, és a jövőben eleget tenne az EKB-val való konzultációs kötelezettségének” – áll a dokumentumban.
Az EKB megismétli a monetáris finanszírozás tilalmára tett észrevételeit, és hangsúlyozza: a módosított törvényjavaslat 13. szakaszában továbbra is kifejezetten szerepelnie kell annak a feltételnek, hogy az Országos Betétbiztosítási Alapnak történő hitelnyújtás kizárólag az MNB mérlegelésétől függ.
