Görögországnak és nemzetközi hitelezőinek sikerült megegyezniük abban, honnan teremtsék elő a görög költségvetésben azt a 325 millió eurót, amelyet a hitelezők még hiányoltak a 130 milliárd eurós újabb segélycsomag elfogadásához – közölték görög kormányzati források csütörtökön. Ismert, a görög szocialisták azt szeretnék, ha a Lukasz Papademosz vezette koalíciós kormány – amelynek fő feladata a balkáni ország kivezetése a gazdasági–pénzügyi válságból – 2013-ig hivatalban maradna. Az euróövezeti pénzügyminiszterek szerdai ülésükön jövő hétfőre halasztották a döntést az újabb görög segélycsomagról – jelentette be Jean-Claude Juncker, a miniszteri csoport elnöke, luxemburgi kormányfő szerdán Brüsszelben.
A City egyik legnagyobb gazdasági–pénzügyi elemzőháza, a Capital Economics közgazdászai elemzésükben felidézik, hogy egyes euróövezeti döntéshozók a második görög mentőcsomagról szóló, továbbra is akadozó tárgyalások közepette most már utalásokat tesznek annak lehetőségére, hogy hagyni kellene Görögország szabályozatlan törlesztésképtelenné válását. A cég szerint igaz, hogy egy ilyen fejlemény több okból is kisebb károkat okozna most, mint akár egy vagy két évvel ezelőtt. Ennek egyik oka, hogy az euróövezeti bankok a tavalyi negyedik negyedévvel zárult két évben a valutauniós GDP-érték „egyébként sem túl magasnak számító” 1,5 százalékáról 1 százalékra építették le görögországi kitettségeiket, a fennmaradt kitettségeikre pedig megnövelt tartalékokat képeztek, és emelték tőkemegfelelési rátáikat.
Ráadásul az, hogy a görög szuverén adósság magánbefektetőitől most már 70 százalékos „önkéntes” leírást várnak a tavaly nyáron eredetileg felmerült 21 százalék helyett, egyértelműen csökkentette a rendezetlen görög államcsőd jelentette relatív fenyegetést. Mindemellett azok a kötvénytulajdonosok, akik törlesztési leállás ellen köthető hitelpiaci csereügyletekkel (CDS) fedezték kitettségüket, rendezetlen görög törlesztésképtelenné válás esetén még sokkal jobban is járnának, vagyis a nem rendezett keretek között bekövetkező görög államcsőd közvetlen pénzügyi és gazdasági következményei összességében nem lennének sokkal rosszabbak a tervezett „önkéntes” adósság-átrendezés hatásainál – áll a Capital Economics csütörtöki elemzésében.
Nem szabadulnának meg a megszorításoktól
A ház szerint azonban egy ilyen fejlemény közvetett hatásai sokkal súlyosabbak lennének; mindenekelőtt megnövekedne annak a kockázata, hogy Görögország nem áll meg a törlesztésképtelenségnél, hanem úgy dönt, hogy elhagyja az euróövezetet. A törlesztésképtelenné válás egyébként sem oldaná meg a mélyen gyökerező görög versenyképességi problémákat, és Görögország nem szabadulna meg az államháztartási hiány csökkentéséhez szükséges további fájdalmas megszorításoktól sem. Felmerül a gyanú, hogy a görög csőd lehetővé tételét szorgalmazók csak blöffölnek, hogy rákényszerítsék Görögországot a megkövetelt intézkedések végrehajtására, ám nem lenne nagyon meglepő, ha a görög politikusok ellenblöffként felvetnék az euróövezeti kilépés lehetőségét – vélik az elemzők.
A ház szerint azonban mindent egybevetve hatalmas kudarc lenne, ha nem sikerülne rendezett megoldásról megállapodni és életbe léptetni egy olyan, „gazdaságilag viszonylag jelentéktelen” ország esetében, mint Görögország. A Capital Economics közgazdászai szerint mindez súlyosan kikezdené az abba vetett bizalmat, hogy az euróövezeti döntéshozók képesek sokkal nagyobb gazdaságok – mint Olaszország és Spanyolország – problémáinak kezelésére, illetve az euróövezet puszta jövőjének biztosítására.
A Capital Economics csütörtöki figyelmeztetése alig burkolt válasz a Financial Times előző napi értesülésére, amely szerint „keményvonalas német, holland és finn illetékesek” most már egyre inkább azt szorgalmazzák, hogy engedjék Görögországot csődbe menni. A londoni gazdasági napilap által idézett források szerint az észak-európaiak növekvő merészségének egyik fő oka az az egyre erősebb meggyőződés, hogy az EU a „járvány” terjedése ellen felhúzott euróövezeti tűzfallal képes lenne kordában tartani a rendezetlen körülmények közepette bekövetkező görög törlesztésképtelenség hatásait. Egyes illetékesek szerint mindemellett a piacok is beárazták már a görög csődöt, így ennek negatív reakciói is korlátozottak lennének – írta előző napi cikkében a Financial Times.
