Cséfalvay Zoltán korábban elmondta, hogy 2010 nyara óta először lehet megjelentetni hazai forrásból pályázatokat kutatás–fejlesztésre, mivel az innovációs alap 100 milliárd forintos fedezet nélküli elkötelezettséget tartalmazott.
Mészáros György, a NIH elnöke sajtótájékoztatón a hivatal szolgáltató jellegének erősítése mellett érvelt, amelyet a kis, induló vállalkozások forrás- és információszűkével indokolt. A hivatal a jövőben igyekszik felkarolni az innovatív elképzelésekkel rendelkező vállalkozásokat, és segítséget nyújt az ötletek menedzselésében is annak érdekében, hogy minél kevesebb hazai ötletet valósítsanak meg külföldön.
Szabó István, a NIH vállalati KFI-jelentésért felelős főosztályának vezetője hangsúlyozta, hogy a jelentésben a különböző forrásokból e témában fellelhető adatokat rendszerezték. Javaslatokat a függetlenség érdekében szándékosan nem fogalmaztak meg, ezzel is a tényeken alapuló politikaformálást szeretnék erősíteni – tette hozzá. Szabó István szerint a jelentés segítséget és támpontot nyújthat a közigazgatás és a vállalatok számára is. Előbbit az elemző munka során tett fontos megállapításokra, míg az utóbbit arra alapozta, hogy ha egy vállalat a külföldi piacokon is helyt akar állni, hatványozottan van szüksége innovatív megoldásokra.
A jelentés szerint Magyarországon az innovációt megalapozó kutatás-fejlesztési ráfordítások mértéke 2001 és 2009 között a GDP 1 százalékát sem érte el, 2009-ben azonban 1,17, 2010-ben pedig 1,16 százaléka volt, ez is elmarad azonban a 2 százalékos uniós átlagtól. A vállalati K+F-ráfordítások aránya 2010-re elérte ugyan a 61 százalékot, de ez is elmarad a fejlett országokra jellemző kétharmados mértéktől.
Magyarország a mérsékelt innovátor csoport tagja, a 19. helyen áll a tagállamok között. A jelentés készítői szerint a KFI-területen a legnagyobb kihívást a kevés high-tech vállalkozás, az ugyancsak alacsony számú a globális piacon is versenyképes szolgáltatás és termék és az alacsony nemzeti szintű KFI-ráfordítás jelenti. Problémát jelent a természettudományos és műszaki szakemberek alacsony száma és a szabadalmi aktivitás elégtelensége. A 2007-től megfigyelhető erőteljes bővülésnek köszönhetően az infokommunikációs szolgáltatásokban 2010-re majdnem annyi kutató-fejlesztő dolgozott, mint a gyógyszeriparban. Szembetűnő ugyanakkor, hogy az egy kutatóra jutó K+F-ráfordítás az infokommunikációs szolgáltatásokban a gyógyszeriparénak csak töredéke.
A kiosztott sajtóanyagban Márkus Csaba, a jelentés elkészítésében közreműködő Deloitte Zrt. üzletág-igazgatója kiemelte, hogy Magyarország vonzó K+F-központtá válhat, és 8 év múlva duplájára emelkedhet az ország GDP-arányos K+F ráfordítása, ha 2013 elejéig lezárul a K+F-szabályozási és kedvezményrendszer kialakításának folyamata. Ehhez szükség van a kkv-k számára speciális kedvezmények biztosítására, az eseti támogatási lehetőségek számának csökkentésére, valamint adózási és pályázati-támogatási lehetőségek összehangolásának továbbvitelére.
