Az IMF-fel és az Európai Unióval folytatandó tárgyalásokat vezető tárca nélküli miniszter erről a TV2 Mokka című műsorában beszélt szerdán. Varga Mihály az IMF által támasztott feltételekről úgy fogalmazott: „tapogatózunk”, majd hozzátette, hogy nem Magyarországon múlik a dolgok tisztázása. Kifejtette, hogy eddig a jegybanktörvény rendezése került szóba feltételként. Az Európai Bizottság és az IMF is azt szeretné tisztázni a magyar kormánnyal, hogy milyen feltételekkel lehet megkötni a biztonsági hálóról szóló megállapodást.
A politikus kiemelte: a kormány továbbra is tartja magát ahhoz, hogy nem szeretné lehívni a pénzt, csak egy olyan biztonsági hálóra van szükség, amely csökkenti a kockázatot, segíti Magyarországot abban, hogy könnyebben jusson pénzhez a piacokról, és olcsóbbá váljon az ország finanszírozása. Úgy vélekedett, hogy a tárgyalások július–augusztusban kezdődhetnek meg, miután rendeződött a jegybanktörvény ügye, valamint az uniós pénzügyminiszterek június 22-ei ülésükön döntenek arról, hogy feloldják Magyarországgal szemben a kohéziós pénzek folyósításának felfüggesztését kilátásba helyező korábbi döntést.
Aggályoskodik az EKB
A jegybanktörvényről Varga azt mondta: bár az Európai Bizottság korábban már elegendőnek ítélte a törvény módosítását, most – új szempontként a tárgyalások megkezdéséhez – az Európai Központi Bank (EKB) a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvénnyel kapcsolatos felvetéseit, aggályait is meg kell vizsgálni. Varga Mihály emlékeztet arra, hogy az EKB a jegybank függetlenségét garantáló módosításokat kért a törvényben, és ő ezért javasolta a jogszabály végszavazásának elhalasztását. Ezen a héten olyan kérdéseket kell tisztázni, hogy hányan legyenek a monetáris tanácsban, valamint hogy ki lehet-e nevezni egy harmadik alelnököt.
A miniszter úgy vélekedett, hogy ezek alapvetően olyan technikai kérdések, amelyek nem érintik a jegybank függetlenségét, amelyet eddig is tiszteletben tartott a magyar kormány, és ez ezután is így lesz.
Menczer Tamás: Nagyszerű közösség, csillogó szemek, magyar kultúra