A részleteket értékelve elmondta: több mint 120 ezren regisztráltak az akcióban való részvételre, de végül is többen mentek el szemetet gyűjteni az országban, takarítani saját környezetüket. Eddig országosan mintegy 3-5 ezer tonna szemetet gyűjtöttek össze az akció résztvevői. Így vasárnap már Magyarország minden lakója úgy kelhet fel, hogy legalább ennyi szeméttel kevesebb van az országban a természetben. A szemetet több mint 1500 helyszínen gyűjtötték az önkéntesek társadalmi rangtól és politikai hovatartozástól függetlenül – mondta az államtitkár.
Tartós megoldás a szemétproblémára
Hozzátette: az akció így egyesítette az embereket a tekintetben, hogy mindnyájan hajlandók voltak dolgozni azért, hogy az ország szebb és tisztább legyen. Utalt arra is: információi szerint sok olyan hely van, ahol tavaly megtisztították a környezetet, és az idén már nem volt „szemétprobléma”. Példaként említette, hogy a XVII. kerületben a szeméttől a múlt évben megtisztított Merzse-mocsár térségét a helyieknek sikerült tisztán tartaniuk az utóbbi egy évben. Az államtitkár szerint a szemetelés helyfüggő is, például a belvárosi Erzsébet téren a cigarettacsikkeket és az eldobott palackokat kellett összegyűjteni, a Rákosmentén pedig építési törmeléket és háztartási hulladékot kellett eltakarítani az önkénteseknek.
Fizetnének az építési törmelékért
Az államtitkár ezen tapasztalatok alapján arra az elhatározásra jutott, hogy utasítja az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (OHÜ) vezetőjét: hozzon létre a probléma megoldására egy állami céget, amelynek legalább 51 százaléka állami tulajdonban van, 49 százaléka magántulajdon lehet. A cég feladata az lenne, hogy Budapest térségében a bontási törmelék gyűjtését állami monopóliumként kezelje. Ez az állami tulajdonú cég a termékdíjból fizetne a bontási törmelék minden kilogrammja után, de többet, mint amennyit most ezért a piacon kapni lehet. Innentől kezdve senki nem vinné az építési törmeléket például elhagyott homokbányákba, mert az jó pénzt érne, így nem lenne érdemes illegálisan lerakni azt. Sőt, Illés Zoltán szerint ezzel esetleg az is elérhető volna, hogy a korábban lerakott építési törmeléket felszedjék, mivel az pénzt ér.
Az államnak pedig az építési törmelék összegyűjtése azért érné meg, mert ha például eddig 29 forintért lehetett kilónként eladni az építési törmeléket, az OHÜ cége 49 forintot adna 1 kiló sittért. Az építési törmeléket pedig – jogszabályi kötelezettség alapján – az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökségtől az autópálya-építőknek kötelező lenne megvenniük 79 forintért kilónként. A jogszabály pedig előírná, hogy az autópálya alapjába kavics helyett például minimum 30 százalékig építési törmeléket kell tenni. Emellett például be lehetne záratni az összes felszíni kavicsbányát Magyarországon.
Az újrahasznosítás a cél
Illés Zoltán beszélt az Országgyűlés előtt lévő, hulladékról szóló törvényről is. Ezzel kapcsolatban elmondta: a cél, hogy ne keletkezzen hulladék, szemét, ha pedig keletkezik, akkor az anyagában történő újrahasznosítás legyen a cél. Azaz papírból papírt, műanyagból pedig újra műanyagot készítsenek. Emellett a törvény bevezeti a lerakási járulékot, ami azt jelenti, hogy a szeméttel foglalkozó cégeknek nem éri majd meg lerakni, így kényszerítve lesznek ezek a vállalkozások, hogy az előválogatás irányába mozdítsák el technológiai folyamataikat. Mindez várhatóan lökést ad majd a lakossági szelektív hulladékgyűjtésnek is, de nem a most ismert hulladékszigeteken, hanem házról házra fogják így gyűjteni a hulladékot.
Ezzel kapcsolatban az államtitkár megjegyezte, hogy a továbbiakban Magyarországon semmiféle szemétégető – vagy pirolizáló – mű megépítésére nem adnak engedélyt. Azért, mert ha szemétégető-kapacitásokat hoz létre az ország, külföldről ide jön a szemét. Az államtitkár megjegyezte: az unióban jó a szabad utazás és munkavállalás, de nem támogatja a szemét szabad áramlását. A Magyarországnál fejlettebb országokban ugyanis ez a szolgáltatás drágább. Emellett az Országgyűlés előtt lévő törvény szerint hulladékgyűjtési közszolgáltatást csak olyan cég végezhetne jövő év január 1-je után, amelyben legalább 51 százalék állami vagy önkormányzati tulajdon van. A mindezt szabályozó törvény jövő év január 1-jén lépne életbe, ha az Országgyűlés még az idén elfogadja. Ez várhatóan meg is történik – tette hozzá az államtitkár, megjegyezve, hogy a törvény alkalmazásához szükséges 33 végrehajtási utasítás is elkészült, és az is január 1-jén lépne életbe.
