Az Európai Központi Bank (EKB) kedden kiadott jogi szakvéleménye szerint a pénzügyi tranzakciós illeték sérti a Magyar Nemzeti Bank (MNB) függetlenségét, az uniós harmonizáció nélküli bevezetése pedig torzulásokat okozhat a pénzügyi piacokon és a reálgazdaságban.
Duronelly Péter szerint az EKB véleménye nem érte, nem érhette váratlanul egyik tárgyaló felet sem az IMF/EU-hiteltárgyalások során. A Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója kiemelte: az EKB véleményének publikálása nem befolyásolhatja a IMF/EU-küldöttség mostani magyarországi tárgyalásait.
Nincs következmény
Az EKB mostani álláspontjának nincsen jogi következménye. Abban az esetben kerülhet sor a tranzakciós illetékről szóló törvény megváltoztatására, ha ismételten kötelezettségszegési eljárás indul Magyarország ellen, de arra az Európai Bizottságnak is rá kell bólintania, amire akár még hónapokig kell várni.
Érdekes időzítés
Mint ismert Orbán Viktor kedd délután találkozott az IMF/EU-delegáció tagjaival. A miniszterelnök ezt délelőtt mondta újságíróknak, távozóban a Képviselői Irodaházból. Az IMF-delegáció eddigi budapesti látogatása minden zökkenő nélkül zajlott. A tárgyalásokon semmilyen komolyabb ellentét nem merült föl a felek között. Ennek tükrében nagyon furcsán hat, hogy éppen kedd délután hozta nyilvánosságra a véleményét az EKB.
Fontos azt is megemlíteni, hogy délután Simor András arra a kérdésre, hogy mikorra várható, hogy az EKB nyilvánosságra hozza a véleményét a tranzakciós illeték kapcsán, úgy fogalmazott: „azt nem tudom megmondani, hogy erre ma vagy a hét további napjain kerül sor”.
Mint arról korábban beszámoltunk, Simor András MNB-elnök szerint a javaslat értelmezhetetlen, veszélyes és jogellenes. Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője kedden Simor kijelentésére reagálva egyebek között kifejtette: ha minden kereskedelmi bankban fizetni kell az átutalások után a tranzakciós illetéket, akkor nagyon nehéz megmagyarázni, hogy a MNB-ben miért nem kell. A parlament július 9-én fogadta el a pénzügyi tranzakciók megadóztatására vonatkozó törvényt.
Az EKB a múltban nem volt ennyire „figyelmes” hazánkkal szemben, amire a legjobb példa a monetáris tanács tagjainak a kibővítésében nyilvánult meg. 2004-ben a frissen miniszterelnökké választott Gyurcsány Ferenc arra hivatkozva, hogy a monetáris tanácsban szélesebb merítésű nézeteknek kellene képviseletet kapnia, négy külső taggal bővítette ki a testületet, és módosította tagjai kinevezésének szabályait. Bár a törvényt néhány pontban módosították, a tanács kibővítése és a kinevezési szabályok módosítása változatlanul benne maradt a jogszabályban.
Az Európai Bizottság január 17-én három ügyben kötelezettségszegési eljárást kezdeményezett Magyarország ellen. Ezek egyike volt a jegybanktörvény, mely a jegybank elnökének fizetését érintette.
A jegybanktörvény módosításának tervét már március elején bejelentette Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, és erről levélben tájékoztatta Mario Draghit, az Európai Központi Bank elnökét is. Az EKB április 12-én nyilvánosságra hozott véleményében bár nyugtázta, hogy a magyar hatóságok egyes kérdésekben az EKB korábbi észrevételei alapján jártak el, a frankfurti székhelyű pénzintézet hivatalos válaszára egészen június végéig kellett várni, csak ezután szavazhatott a parlament az új tervezetről, melyet már április közepén benyújtottak az Országgyűlésnek.
