Megszavazták a tranzakciós illetéket

Megszavazta hétfőn az Országgyűlés a tranzakciós illetéket. A javaslatot 249 igen szavazattal, 94 nem ellenében fogadta el a Ház.

WA
2012. 07. 09. 13:15
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ez történt ma a parlamentben

– Az Országgyűlés igazságügyi és közigazgatási tárgyú törvények módosításával szűkítette a Kúria előtti felülvizsgálati jogot, és elfogadta a biztosítási adó bevezetéséről szóló, jövő év január 1-jétől hatályos törvényjavaslatot.

– Négyéves időtartamra alelnök is kinevezhető a Nemzeti Kulturális Alap élére, aki a jövőben az elnök általános helyettese lesz, és önálló feladatköröket is kap.

– A jövőben vízi közmű kizárólag állami és települési önkormányzati tulajdonba tartozhat; ezt is tartalmazza a víziközmű-szolgáltatással kapcsolatos törvények módosítása, amelyet 249 igen, 49 nem és 33 tartózkodó szavazattal fogadtak el.

Albizottságot hozott létre az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága a zárószavazás előtti módosító javaslatokkal kapcsolatos egyes kérdések vizsgálatára.

Komoly vita alakult ki Korózs Lajos mengelézése körül. A kormánypárti vezérszónokok elfogadhatatlannak nevezték a szocialista politikus megnyilvánulását.

Erzsébet-utalványban fizethetik a szociális segély egy részét augusztustól.

– A mezőgazdasági bizottság vitára alkalmasnak találta az agrárkamarai törvényt.

Döntött a pénzügyi tranzakciós illeték bevezetéséről a parlament, a fizetési kötelezettséget az eredeti tervekkel ellentétben a Magyar Nemzeti Bankra (MNB) és a Magyar Államkincstár pénzügyi műveleteire is kiterjesztve. A hétfőn 249 igen szavazattal, 94 nem ellenében elfogadott törvény alapján 2013. január 1-jétől illetéket kell fizetni az átutalások, a beszedések, a postai csekkbefizetések, a készpénzkifizetések és -átutalások, valamint a készpénzfizetésre szóló csekkek beváltása után. Illeték terheli a legfeljebb kéthetes lejáratú jegybanki értékpapírok kibocsátását, továbbá az egynapos és a legfeljebb kéthetes lejáratú jegybanki betétlekötést is.

A tranzakciós illeték mértéke fizetési műveletenként legfeljebb hatezer forint, ha azonban az illeték alanya az MNB, a posta vagy az államkincstár, mértéke az illetékalap egy ezreléke, felső korlát nélkül. Kivétel, hogy egynapos lejáratú jegybanki betét elhelyezésekor az illeték mértéke 0,01 százalék.

Fedezet a munkavédelmi akciótervhez

Orbán Viktor múlt hétfői parlamenti felszólalásában közölte, a pénzügyi tranzakciós illeték biztosít költségvetési forrásokat a kormány 300 milliárd forintos munkahelyvédelmi akciótervéhez. A kormányfő pénteki rádióinterjújában arra is kitért, hogy pénzügyi tranzakciós illetéket mindenki fizet, és ez alól az MNB sem lehet kivétel. A teher kiterjeszthetőségéről az MNB-re az Európai Központi Banktól (EKB) kért vizsgálatot a magyar kormány. A kabinet a 2013-as költségvetésben összesen 283 milliárd forintos bevételt remél a jövő évben bevezetni kívánt tranzakciós illetékből.

Széll Kálmán-terv 2.0 és a tranzakciós illeték

A kormány még április 23-án elküldte Brüsszelbe a Széll Kálmán-terv 2.0 programját, amelynek része volt a konvergenciaprogram és a Nemzeti reform program. Az államháztartás pozícióját javító intézkedések közül 2013-ban a legnagyobb tétel a 0,01 százalékos maximum 30 ezer forintos pénzügyi tranzakciós illeték bevezetése – állt a konvergenciaprogramban.
A bankok fizethetnek döntően

Ezt követően Balog Ádám, az adóügyekért felelős helyettes államtitkár a Hír TV Rájátszás című műsorában elmondta, a tranzakciós adó döntően a vállalati szférát terheli majd. Giró-Szász András kormányszóvivő is hangsúlyozta: a tranzakciós adó jelentős részét nem a lakosság fogja megfizetni, hanem a bankok.

Az Országgyűlés gazdasági és informatikai bizottsága május 21-én általános vitára alkalmasnak találta a tranzakciós illetékről szóló törvényjavaslatot, melyet a Nemzetgazdasági Minisztérium május 11-én nyújtott be az Országgyűlésnek.

280 milliárd

Május végén Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium stratégiai államtitkára a Hír TV Kontraszt című műsorában már arról beszélt, hogy az előzetes elképzelésekhez képest módosulhat a tranzakciós illetékről szóló törvény. A kormány 280 milliárd forint bevétellel mindenképpen számol jövőre a tranzakciós illetékből – mondta el június közepén Matolcsy György. A miniszter jelezte, hogy az illeték korábban bejelentett mértéke (1 ezrelék) nem változik, ám az még kérdés, hogy lesz-e felső korlátja.

Június 21-én Balog Ádám adóügyekért felelős helyettes államtitkár a Magyar Nemzetnek megerősítette: a teher mértéke egy ezrelék lesz. A Magyar Nemzet értesülései szerint a tárca és a Magyar Bankszövetség több egyeztetést tartott az új közteher részleteiről. A szaktárca szerint a tranzakciós illeték nem kerülhető el a pénzmozgások külföldre menekítésével.

Bevonni a jegybankot

Június végén kiderült: fizetési műveletenként hatezer forintban maximálná a tranzakciós illetéket az Országgyűlés költségvetési bizottságának javaslata, amely az illeték személyi hatályát – meghatározott kivételektől eltekintve – kiterjesztené a kincstári körben végzett fizetési műveletekre, továbbá részben bevonná az illetékfizetési körbe a Magyar Nemzeti Bankot is. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter ugyanezen a napon bejelentette: a foglalkoztatást segítő, 300 milliárd forintos program egyik lába, hogy kiterjesztik az MNB pénzügyi műveleteire a tranzakciós illetéket; ezzel 100 milliárd forintot biztosítanak a programhoz, és ugyanennyit tesznek hozzá a Magyar Államkincstár keretében végrehajtott pénzügyi műveletekre kiterjesztett egyezrelékes pénzügyi tranzakciósilleték-bevételből. A Fidesz–KDNP közben azt javasolta: a nyugdíjak és a családtámogatások, a családi pótlék, a gyes és a gyed folyósítását ne sújtsa a pénzügyi tranzakciós illeték.

Ezt követően Simor András jegybankelnök levelet küldött Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének, amelyben felhívta a figyelmet arra, hogy a tranzakciós illeték módosító javaslatáról egyeztetni kellene az MNB-vel és az EKB-val. A kormány elküldte a tranzakciós illetékről szóló törvény tervezetét az Európai Központi Banknak is, mert az új közterhet a Magyar Nemzeti Bank ügyleteire is kiterjesztené.

Nem sérti a függetlenséget

Nem sérti a Magyar Nemzeti Bank függetlenségét, hogy a kereskedelmi bankok mellett a jegybanknak is fizetnie kell a tranzakciós illetéket – jelentette ki Rogán Antal a Hír TV Rájátszás című műsorában július 5-én, ahol jogilag megtámadhatatlannak nevezte a tranzakciós adót.

Ugyanakkor Varga Mihály szerint befolyásolhatja a július 17-én kezdődő hiteltárgyalásokat a pénzügyi tranzakciós illeték kiterjesztése a nemzeti bankra – nyilatkozta a hiteltárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter július 9-én az MTV reggeli műsorában.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.