– Az elmúlt években számos olyan kérdés volt az EU asztalán, amivel egy jelentős kisebbség nem értett egyet, de aztán a vita végén, a szavazáskor mégis egyedül maradtunk – mondta Kövér László a Zaolnak. A házelnök rámutatott: több olyan tagország is van az unióban, amely kis lélekszáma vagy gyenge gazdasági potenciálja miatt képtelen ellenállni a külső nyomásnak, s egy idő után feladja érdekeit.
– Ha csak az agrártámogatások átalakulását vetítem előre Ukrajna belépésével, akkor azt kell mondjam, hogy
sem Franciaországnak, sem Németországnak nem érdeke, hogy nehéz helyzetbe hozza saját mezőgazdasági ágazatát, de a kisebb tagállamok emellett egyéb hátrányokat is elszenvedhetnek.
Mégis, a tagállamok egy jelentős része a miénktől eltérő taktikát követ, azt gondolva, hogy akár az utolsó pillanatban is megvétózhatja az ukrán csatlakozást. Ez a stratégia azért hibás, mert a vita végén mindig bedarálják a kisebb tagállamokat, ráadásul egy csatlakozási folyamat végén már nagyon nehéz fenntartani a vétót. Sokan egyébként
szeretnék úgy beállítani a magyar álláspontot, mintha az valamiféle skandalum lenne, holott Észak-Macedónia csatlakozását évekig a görögök, legújabban pedig a bolgárok blokkolják.
Ez mégsem vált ki akkora felháborodást az uniós vezetőkből, mint a magyar álláspont Ukrajna gyorsított felvétele kapcsán – jelentette ki Kövér László, aki arról is beszélt: a 2026-os választásokig nem lesz módosítás a választási törvényben.
– Ami pedig a kétpárti jelenlétet illeti, ilyesmire még nem volt példa, jóllehet már régóta kétpólusú a magyar parlamentarizmus. Persze eddig is voltak önmagukat liberálisnak, zöldnek mondó pártok, de valójában ezek a csoportosulások egy baloldali tömb részei voltak. Hogy jót tenne-e a kétpárti rendszer, nem tudom, az biztos, hogy tovább erősítené a polarizálódást, de ezt a kérdést végül is a magyar választópolgároknak kell eldönteniük – húzta alá a házelnök.
