Illetékfizetési kötelezettség terheli egyebek mellett az átutalást, a beszedést, a készpénz be- és kifizetést, a készpénzátutalást, az okmányos meghitelezést (akkreditív) és a készpénzfizetésre szóló csekk beváltását.
Nem kell illetéket fizetni az állampolgár egy bankban vezetett saját, eltérő számlák közötti pénzmozgása, az értékpapírszámlával kapcsolatos fizetési számlán végrehajtott fizetési művelet és a fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló törvény hatálya alá tartozó fizetési műveletek után.
A törvény hatálya a Magyarországon székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező pénzforgalmi szolgáltatóra terjed ki.
A törvényjavaslat értelmében az illeték hatálya nem terjed ki a Magyar Nemzeti Bankra, továbbá a kincstári körben végzett pénzforgalmi szolgáltatásokra, illetve a bankközi műveletekre.
Az illetékfizetési kötelezettséget a pénzforgalmi szolgáltató állapítja és fizeti meg havonta, azt állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon vallja be, fizeti meg az állami adóhatóság számlájára, legkésőbb a teljesítés napját követő hónap 20. napjáig. A törvény 2013. január 1-jén lép hatályba.
A pénzügyi tranzakciós illetékkel kapcsolatos adóhatósági feladatokat az állami adóhatóság látja el. A pénzügyi tranzakciós illetékből származó bevétel a központi költségvetés bevételét képezi.
A törvényjavaslat általános indoklása szerint a pénzügyi tranzakciós illeték bevezetése szorosan illeszkedik ahhoz az adópolitikai célkitűzéshez, miszerint az adóstruktúra úgy alakuljon át, hogy abban a munkát terhelő közterhek aránya csökkenjen, a forgalmi-fogyasztási adók szerepe növekedjen, elősegítve a munkavállalási hajlandóság és a foglalkoztatás növelését, de nem veszélyeztetve a költségvetési célok megvalósítását.
A forgalmi-fogyasztási adóztatás alá eső termékkör, szolgáltatáscsoport meghatározása során az is nagy súllyal esik latba, hogy az adóelkerülés lehetősége minél kisebb legyen. További előnye a pénzügyi tranzakciós illetéknek, hogy rendkívül széles adóalapot terhel, így igen alacsony mérték mellett is jelentős költségvetési bevételt eredményez.
Távközlési adó
A kormány késő délután benyújtotta a távközlési adóról szóló törvényjavaslatot is. A parlament honlapján olvasható dokumentumban az áll: a 2012. július 1-jétől hatályos törvény szerint az indított hívások havonta 10 perc adómentességet élveznek. Az ezenfelüli időtartamra hívásonként és megkezdett percenként 2 forintot, illetve minden küldött üzenet után is 2 forintot kell fizetnie a szolgáltatónak.
Az adó összege havonta a magánszemélyek hívószámáról indított hívások, küldött üzenetek után legfeljebb 700 forint lehet, a nem magánszemély előfizetőhöz és a szolgáltatóhoz tartozó hívószám esetén pedig maximum 2500 forint.
Három közterhet vált ki
Ezenkívül a kormány benyújtotta az Országgyűlésnek a biztosítási adóról szóló törvényjavaslatot. Az adó mértéke a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szolgáltatás nyújtásánál a biztosítási díj 30 százaléka, cascónál 15 százaléka, vagyon- és baleset-biztosítási szolgáltatás nyújtásánál 10 százaléka.
A biztosítási adó három közterhet vált ki: a biztosítókat terheli a pénzügyi intézmények különadóját, a baleseti adót és a tűzvédelmi hozzájárulást. Az adó nem terheli az életbiztosításokat, továbbá a betegségbiztosítást.
Ismert, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szerdán a kormányszóvivői tájékoztatón azt mondta, további adóemelés a jövedelem típusú adóknál nem várható, július elsejétől jön a távközlési adó, 2014-től megszűnik a bankadó, a pénzügyi tranzakciós illeték pedig 1 ezrelék lesz.
Orbán Viktor múlt szerdán arra kérte a Fidesz–KDNP-frakciószövetséget, hogy még a parlament nyári szünete előtt fogadják el a jövő évi költségvetés sarokszámait és az adótörvényeket.
