Simor elmondta, hogy az árindex nemcsak az idén, hanem 2013-ban is a 3 százalékos inflációs cél fölött marad, és csak 2014-ben éri el azt.
A Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint szükség van minél előbb az EU–IMF-megállapodásra. A jegybankelnök közölte: a monetáris tanács tagjaival kedden kora délután, a sajtótájékoztatóval egy időben találkozik az EU–IMF-delegáció, „s a nap végén lesz megbeszélés velem„. Simor jelezte: „nem tudjuk, hogyan fog zárulni a tárgyalások jelenlegi fordulója, úgy tűnik, hogy ebben az első szakaszban plenáris ülésre az EU–IMF- és a magyar delegáció között nem kerül sor”.
Az Európai Központi Bank (EKB) végleges véleményét a tranzakciós illetékről viszonylag gyorsan nyilvánosságra hozza – mondta Simor. „Azt nem tudom megmondani, hogy erre ma vagy a hét további napjain kerül sor„ – közölte. Az MNB ismeri az EKB által megfogalmazott véleménytervezetet, amelyet megismertek a monetáris tanács tagjai, és amelyet az EKB megküldött az EU 27 jegybankjának. Ezeknek 20-30 nap áll rendelkezésükre, hogy megjegyzéseikkel ellássák, s az ez után kialakuló konszenzust fogja nyilvánosságra hozni az EKB – ismertette a szokásos „menetrendet” Simor.
Maradt a 7 százalék
Az elemzői várakozásoknak megfelelően 7 százalékon tartotta a jegybanki alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa. Az alapkamat tavaly december 21. óta nem változott.
A testület indoklásában kifejti: a monetáris tanács megítélése szerint az idén a gazdaság kibocsátása csökken, és a növekedés csak 2013-ban indulhat meg. A kibocsátás az elkövetkező időszakban elmarad a potenciális szinttől. Az adóváltozások és más adminisztratív intézkedések következtében a fogyasztóiár-index a cél felett alakul. A beérkezett júniusi inflációs adat az előzetesen vártnál magasabb volt. Az inflációs alapfolyamatokat mérő mutatók továbbra is alacsony szinten alakultak, az infláció gyorsulását döntően néhány tételhez köthető átmeneti tényezők okozhatták. A gyengülő belföldi kereslet következtében a reálgazdaság oldaláról érkező inflációs nyomás továbbra is mérsékelt, ugyanakkor az év eleji adóemelések, a Széll Kálmán-terv intézkedései és a legutóbb bejelentett jövedékiadó-emelés tartósan a cél fölött tartják az inflációt.
A grémium álláspontja szerint a fogyasztói árakat érintő sorozatos indirektadó-emelések következtében az árindex 2013-ban is számottevően meghaladhatja a középtávú célértékét. Bár a tartósan gyenge belföldi kereslet és a laza munkaerő-piaci feltételek mellett érdemi másodkörös hatásokra nem lehet számítani, az inflációs cél elérése várhatóan kitolódik.
A külső kereslet lassulása mérsékli a hazai exportot, emellett a felvevőpiacainknak az év második felétől várt élénkülését is jelentős bizonytalanság övezi – mutatnak rá az indoklásban. Ugyanakkor az elmúlt negyedévekben kiépült feldolgozóipari kapacitások termelésének felfutása ellensúlyozhatja a lassuló külső kereslet hatását. A belföldi kereslet várhatóan tovább mérséklődik az elkövetkező negyedévekben.
A tartósan magas munkanélküliség, a csökkenő reáljövedelmek és az óvatos lakossági viselkedés csökkenő fogyasztást vetít előre, miközben a kedvezőtlen konjunktúrakilátások, a nehezen kiszámítható üzleti környezet és a szigorú hitelfeltételek miatt a beruházási aktivitás is visszafogott marad.
Törékeny környezetben
Az országkockázat megítélése a testület szerint javulásnak indult, ugyanakkor a pénzügyi piaci környezet továbbra is törékeny. Az egyes euróövezeti országok adósságának fenntarthatóságával kapcsolatos kockázatok további növekedése a magyar pénzügyi piaci eszközök felárát is kedvezőtlenül befolyásolhatja. Ugyanez fordítva is igaz: az eurózóna országai helyzetének stabilizálódása Magyarország kockázati megítélését is javíthatja.
A monetáris tanács üdvözli a kormány és az Európai Unió, illetve a Nemzetközi Valutaalap (IMF) közötti tárgyalások megkezdését. A változékony kockázati környezetben a megállapodás megkötése elősegítheti a kockázati megítélés tartós javulását. A kockázati prémium jövőbeni alakulása szempontjából az is kiemelten fontos, hogy a kormány elkötelezett maradjon a tervezett költségvetési hiánycél tartása mellett.
A monetáris tanács a felsoroltak figyelembevételével az alapkamat szinten tartása mellett döntött. A monetáris politika a gazdasági környezet kiszámíthatóságának fenntartásával, az árstabilitás biztosításával és a pénzügyi rendszer stabilitásának megőrzésével tud hozzájárulni a gazdaság növekedéséhez.
A monetáris tanács kiemeli: mindent megtesz annak érdekében, hogy a bejelentett kormányzati intézkedések árszintemelő hatásának ne legyenek másodkörös következményei, és az intézkedések közvetlen hatásának kifutása után az infláció a középtávú céllal összhangban alakuljon.
