Ungváry Krisztián náci egyenruhákat árul az internet erre szakosodott oldalain.

Soha mélyebbre!
A The New York Times minden áldott nap sír, mint a fürdős alkalmazott.
Ungváry Krisztián náci egyenruhákat árul az internet erre szakosodott oldalain.
A kisebbik Ungváry hirdetése figyelemre méltó: „Eladó a fotókon látható SA [Sturmabteilung, „rohamosztag” – P.T.] Dienstrock W für politische Leiter. A darab teljesen hibátlan, szinte újszerű és garantáltan EREDETI. Lásd a benne található szabócédulákat is. A tartozékok közül megvan az eredeti karszalag, valamint egy szalagsáv. Egy gombja hiányzik és hiányoznak a Kragenspiegelek [hajtókák – P.T.] is. Ára 350 euró. Megtekinthető a II. kerületben előre egyeztetett helyszínen és időpontban. Válaszokat magánba kérek.”
Remek! És örömmel tudatjuk, a kisebbik Ungváry üzlete sikeresen alakult, elkelt a ruhadarab. A befolyt összeg egy részéből a mi Krisztiánunk vásárol egy másik eredeti darabot, amelyet majd ismét haszonnal eladhat, a másik részéből pedig antifasiszta tevékenységet folytat majd.
Mindenkinek olyan mániája van, amilyet megérdemel – mondhatnánk, és ezzel el is intézhetnénk ezt az egészet.
Csak az a bökkenő, hogy a túloldalon ilyesmiért nyilvános lincselés, az emberi társadalomból történő kitagadás és fővesztés jár. De csak akkor, ha valamiféle jobboldali közszereplő vagy nem közszereplő ragadtatja magát ilyesmire. Emlékezhetünk annak a tanárnak az esetére, aki egy táborban lefotózkodott egy náci egyenruhában – azonnal a vérét vették. És ez csak egyetlen példa, viszont jellemző és sajnos nem egyedi. Viszont a kisebbik Ungváry adhat-vehet akár náci egyenruhákat is, ő megússza. Pedig állítólag ilyetén vonzalmai nem új keletűek, régi ismerőseitől hallottam, miszerint annak idején, egyetemistaként az SS veteránok lapjával a zsebében járt fel a Széchenyi Könyvtárba. Nincs róla képem, nem voltam ott, de semmi okom kétségbe vonni azok szavahihetőségét, akik mesélték.
De ez is teljesen másodlagos. A lényeg, hogy vajon miért jár a nyilvánosság tereiben virtuális kivégzés egyeseknek, míg másoknak ugyanazért semmi? A válasz: azért, mert a nyilvánosság tereit uraló balosok, liberálisok, antifasiszták, kommunisták, bolsevikok és egyéb gazemberek: gazemberek. Azt gondolják, megengedhetik maguknak a kettős mérce ilyetén, pofátlan és nyílt alkalmazását. Teszem hozzá: a tapasztalatok azt mutatják, hogy megengedhetik. S nem pusztán arról van szó, hogy a kisebbik Ungváry is megússza, a hitlerező majd mengeléző polgármesterük is megússza, de vannak itt súlyosabb dolgok is. Például, ha az „antifák” (valójában kiiktatandó terroristák) Párizsban „mocskos zsidók” üvöltéssel vonulnak végig az utcán, akkor az a nyilvánosságot uraló ezen terekben egyszerűen nem jelenik meg.
Ha az „antifák” és BLM aktivisták (korunk Leninfiújai és NKVD – ÁVO keretlegényei) agyonlőnek egy nyolcéves kislányt, aki ráadásul fekete, akkor az szintén kimarad ebből a nyilvánosságból. Az ilyesmi egyszerűen nem történik meg. Hiszen nem illik bele a megrajzolni kívánt képbe. A megrajzolni kívánt kép pedig most éppen az, hogy az Egyesült Államokat valamint a nyugati nagyvárosokat lángba borító, feldúló, lincselő, fosztogató söpredék nem más, mint egy szelíd, békés, elnyomott és a jogaiért kiálló nagyszerű sokaság. A „múltat végképp eltörlő” bolsevik düh és éjfekete sötétség pedig valamiféle jogos kultúrharc.
Nem, nem az. Mindez pontosan az, aminek látszik. Csak akik kiengedték a szellemet a palackból, és akik ezt az egészet finanszírozzák, egyszerűen bármit el- és lehazudnak a valóság színpadáról, s ehhez a mutatványhoz rendelkezésükre áll a szükséges nyilvánosság. A normális világ pedig még mindig szűköl és retteg ezektől a gátlástalan gazemberektől. Pontosan ezen kell változtatni. Ezektől nincs miért félni, és az általuk uralt nyilvánosságtól végképp nem. Ki kell őket röhögni. Mint a kisebbik Ungváryt, aki biztosan felveszi titokban a náci egyenruháit, mielőtt eladja őket, és akkor, öt percig, valakinek képzeli magát.
A The New York Times minden áldott nap sír, mint a fürdős alkalmazott.
Nincsenek valódi munkahelyek a magyar vidéken – tájékoztatta vasárnap a vidéki dolgozó népet Magyar Péter munkaügyi szakértő Szombathelyen.
Jelentjük: újabb olyan információ látott napvilágot a Tisza Pártról, amelyet meg sem próbál majd cáfolni annak egyre feszültebb vezére.
A háború lett az egyetlen igazi ügy. Az európaiság fokmérője.
Hadházy már le is zárta az Erzsébet hidat, kerüljön, ha tud
Mégsem ma este érkezik Budapestre Netanjahu, feje tetejére fog állni a közlekedés
Sorsfordító hét jön! Ezt a 3 csillagjegyet különleges égi áldás övezi
Szijjártó Péter bejelentette: korszakos beruházásba kezd Magyarország – ez a válasz Ukrajna megbízhatatlanságára
Fogyás 50 felett? Az edző elárulja mennyit kell gyalogolni ehhez
Akcióban a Magyar Honvédség Gripenjei: amerikai csúcsvadászgépekkel is randevúznak
A Liverpool súlyos árat fizet, így alakulhat Szoboszlai Dominikék jövője
Több hétre kidőlt a győriek kiválósága
Nagy Ervin vérlázító arroganciája okozhatja Magyar Péter vesztét
Feljelentették Hadházy Ákosékat gyülekezési joggal való visszaélés gyanúja miatt
Szívszorító fotó kering a neten: Ezt az eltűnt kétéves kislányt keresik nagy erőkkel
A legrejtélyesebb élőlény: nem növény, nem gomba de nem is állat
A The New York Times minden áldott nap sír, mint a fürdős alkalmazott.
Nincsenek valódi munkahelyek a magyar vidéken – tájékoztatta vasárnap a vidéki dolgozó népet Magyar Péter munkaügyi szakértő Szombathelyen.
Jelentjük: újabb olyan információ látott napvilágot a Tisza Pártról, amelyet meg sem próbál majd cáfolni annak egyre feszültebb vezére.
A háború lett az egyetlen igazi ügy. Az európaiság fokmérője.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.