Amerika feketén, fehéren

Ebben a sztoriban nem Dustin Hoffman és Meryl Streep alakít nagyot, mint Robert Benton régi mozijában, hanem átlag amerikaiak.

2020. 05. 28. 6:00
Police abuse protest in wake of George Floyd death in Minneapolis
epa08446278 Demonstrators gather at the Minneapolis police precinct during a protest against the arrest of George Floyd, who later died in police custody, in Minneapolis, Minnesota, USA, 26 May 2020. A video posted online one 25 May, appeared to show the Floyd pleading with arresting officers that he couldn't breathe as an officer knelt on his neck. EPA/CRAIG LASSIG Fotó: CRAIG LASSIG Forrás: MTI/EPA

Ebben a sztoriban nem Dustin Hoffman és Meryl Streep alakít nagyot, mint Robert Benton régi mozijában, hanem átlag amerikaiak.

Egy nap, két amerikai hír. Egy fehér rendőr percekig térdepel az életéért könyörgő fegyvertelen fekete gyanúsított, George Floyd nyakán Minneapolisban, mire az illető meghal, tüntetők vonulnak az utcára, összecsapnak a rendfenntartókkal. A New York-i Central Parkban pedig egy fekete madármegfigyelő felszólít egy kutyasétáltató fehér nőt, ugyan fogja már pórázra a házi kedvencét, ha egyszer ez az előírás, ám ebből szóváltás kerekedik, a fehér nő hívja a rendőröket, és külön kihangsúlyozza, „afroamerikai” fenyegeti az életét. A nő testvére mindezt kamerával veszi, 30 millióan(!) nézik meg az interneten, a nő bocsánatkérésre kényszerül, elbocsátják a befektetési cégtől, ahol dolgozott. Cooper kontra Cooper – történetesen névrokon a fekete és a fehér, de ebben a sztoriban nem Dustin Hoffman és Meryl Streep alakít nagyot, mint Robert Benton régi mozijában, hanem átlag amerikaiak, akikből a mindennapok botcsinálta hősei és antihősei lesznek.

Ez is régi mozi, nagyon régi. Mintha újra ugyanazt a szalagot tekerné be a gépész, kis remake-kel. Hat éve egy New York-i fekete férfi, Eric Garner halt meg fehér rendőr intézkedése nyomán ugyanúgy, mint most Floyd, és szó szerint ugyanazokkal a szavakkal könyörgött az életéért: „Nem kapok levegőt!” Tegnapra ez vált a rendőri erőszakkal szembeni minneapolisi tüntetés mottójává, 2014-ben pedig hat hónap leforgása alatt négy olyan fekete halálától volt hangos az amerikai sajtó, akik hatósági erőszak miatt vesztették életüket. Nem tévedés: évente 1100 ember, azaz minden egyes nap három fő veszíti életét rendőrkéztől az Egyesült Államokban, és ez a szám nem csökkent sem a fekete Barack Obama, sem pedig a fehér Donald Trump elnöksége alatt. A nagy számok törvénye alapján számos áldozat fekete bőrű, a feketéket ért mindennapos sérelmeknek pedig – mint amilyen a Cooper-ügy is – se szeri, se száma. Az idősebbek emlékezhetnek Rodney Kingre, akit 1991-ben a Los Angeles-i rendőrök agyabugyáltak el, egy álló hétig nem szűnő zavargásokat kiváltva. Martin Luther Kingre – akinek volt egy máig beteljesületlen álma – pedig mindenki emlékszik, aki figyelt a történelemórán.

Mintha két Amerika lenne. A Szabadság-szoboré, a liberális tankönyvíróké, a keleti és nyugati parti sajtóé, a megmondóembereké, akik szeretik más országoknak, kultúráknak előírni, hogyan rendezzék be az életüket, mit értsenek a demokrácia és a jogállamiság alatt, amikor e szavak elhagyják arra érdemtelen ajkaikat. És egy másik Amerika, amelyikben a rendőr Floyd és Garner nyakát szorítja, az amelyik – nem félreértés – helikopterről ledobott plasztikbombával füstöl ki egy philadelphiai radikális fekete közösséget, gyerekek életét is kioltva. Nemrég írtunk e hasábokon erről a kínos 35. évfordulóról.

King tiszteletes 1963-ban fogalmazta meg az álmát, de Amerika azóta sem lett színvak, az etnikai voks sokat számít ma is. Ennek most sürgető tétje van. Joe Biden a 41 milliós fekete közösség – politikailag korrekt divatszóval: az afroamerikaiak – szavazataira bazíroz. 2016-ban a feketék 89 százaléka a demokrata Hillary Clintont támogatta a republikánus Trump ellenében, „álmos Joe” pedig – ahogy az elnök hívja – hajlamos készpénznek venni a novemberi támogatásukat is. Mint a minap mondta, nem igazi fekete, aki vacillál közte és Trump között – ez felháborodást váltott ki a pártján belül és a feketék között is, Biden bocsánatkérésre kényszerült. Mármost Minneapolis élén demokrata polgármester áll, a városban szinte egypártrendszer van, egyetlen republikánus sem ül a képviselő-testületben. A világ nem olyan fehér és fekete, mint egyesek gondolnák.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.