A Budai Hengermalom eltűnt milliárdjai nyomában

Milliárdos kártérítés reményében beperelte a Postabankot a Budai Hengermalom Rt. magát legitimnek tekintő új igazgatótanácsa, amiért a pénzintézet az elmúlt évek során, megalapozatlanul 2,73 milliárd forint hitelt adott a malomnak. Az összeg behajtása mára lehetetlenné vált. Ezt megelőzően az APEH lefoglalta és elárverezte a cég egymilliárdos eszközállományának legértékesebb részét, amelyet feltehetően Károlyi Vilmos, a Budai Hengermalom igazgatótanáccsal szemben álló vezérigazgatója szeretne megszerezni. Az ország egykor legnagyobb malomipari vállalatának helyzete kilátástalan: még abban sem született megegyezés, hogy kik is a valódi tulajdonosai.A Budai Hengermalom egyik tulajdonosa, a kisgazda érdekkörbe tartozó Magyar Fűszer Rt. által delegált tagokból álló igazgatótanács azért perelte be a Postabankot, mert álláspontja szerint a bank a hitelnyújtásra vonatkozó jogszabályok figyelembevétele nélkül adott 2,73 milliárd forint kölcsönt a cégnek. A Magyar Fűszer Rt. 1998 novemberében értesülésünk szerint jelképes összegért szerzett ötvenszázalékos tulajdont a Budai Hengermalom Rt.-ben. Bennfentesek úgy látják: akkor még volt remény a Máté László szocialista exalelnök, egykori pártpénztárnok és Károlyi Vilmos által 1993-ban privatizált malom megmentésére. A két üzletember egyébként E-hitellel és a névérték egynegyedéért megvásárolt kárpótlási jegyekkel privatizálta a Pest Megyei Gabonaforgalmi Vállalat zászlóshajójának számító Budai Hengermalmot. 1998-ig csaknem hárommilliárd forint postabankos hitelt vettek fel, nem kis mértékben Princz Gábor bankvezér személyes bábáskodásának köszönhetően, aki ezúttal is figyelmen kívül hagyta a bankvilágban alkalmazott aranyszabályokat: a 2,7 milliárdos hitelállomány biztosítékaként elfogadta a malom mindössze egymilliárd forintos állóeszközkészletét. Arról tegnapi számunkban is beszámoltunk: a hengermalom a kormányváltásig számos szocialista politikus gazdasági háttérét biztosította. Adós céget fillérekért Károlyi Vilmos, az egykor nulláról induló, feltörekvő pomázi pék, ambiciózus üzletember egyfajta „kis Princzként” találta meg a vállalatbirodalmának hatványozott növelését biztosító utat a szocialista párthoz közel álló nagy seftelők árnyékában, egyesek szívélyes támogatását is élvezve. A hengermalom így a Postabank köldökzsinórjától vált függővé: még Károlyi is elismerte, hogy a malom túlhitelezett. A vezérigazgató a kormányváltást követően is megpróbálta biztosítani a korábbi viszonyokat. Igaz, tavaly novemberben – az első próbálkozásra – ez nem sikerült neki, ám a jelek szerint nem adta fel. A Pásztor Pál nevével fémjelezhető Magyar Fűszer Rt. novemberi jelképes összegű részvényvásárlási szerződésével Ká-rolyi két cégének: a Viteka Kft.-nek és a máltai Colorado River Ltd. off-shore társaságnak összesen 600 millió forint névértékű részvényét vette meg. Az adásvételi megállapodás szerves tartozéka az a szindikátusi szerződés, amely kimondja: Károlyi Vilmos továbbra is vezérigazgató maradhat, ha pedig mégis leváltanák, visszaszáll rá az eladott részvénycsomag fele, azaz a malom huszonöt százalékának tulajdonjoga. Ám a dokumentumba belevettek egy feltételt is: Károlyi minden kötelezettség nélkül lapátra tehető, ha a vezérigazgató döntéseivel jelentős kárt okoz a cégnek. Huszonöt alperes Természetesen ez az a pont, amiben a malom falain idén március óta kívül rekedt fűszeresek és a vezérigazgatói szoba melegségét továbbra is élvező Károlyi nem jutnak egyezségre. Ugyanis a Károlyi–Magyar Fűszer Rt.– Postabank frigyről szőtt rózsás tervek nem jöttek be. Tavasszal már egymást előzve, egyre korábban jártak a malomba Károlyiék és Pásztorék, hátuk mögött egy-egy biztonsági céggel, amíg a részeredmény szerint végül Károlyi maradt partvonalon belül. De erről majd később. A hengermalomügyet bonyolítja, hogy az igazgatótanács által többször is leváltott vezérigazgató a cég korlátolt felelősségű társaságból részvénytársasággá alakulását sem ismeri el, ugyanis a Cégbíróság formai okokra hivatkozva elutasította ezt, s a kaotikus állapotok közepette lehetetlenné vált a hiányolt papírok pótlása. Erre alapozva Károlyi semmisnek tekinti a Magyar Fűszer Rt. részvényszerzését is. Ugyanis a Pásztor által megfogalmazott szerződés egyszerre értelmezhető kft.-re és rt.-re is, ám a „kft. értelmezéshez” Károlyi szerint a saját tulajdonrészéről való lemondó nyilatkozatot is csatolni kellett volna, ilyen azonban nem is született. Ez a – egyébként bírósági per tárgyát is képező – kérdés fontos, hiszen ha nem szereztek tulajdont a fűszeresek, nem legitim az általuk alakított igazgatótanács sem, s így nem is volt joga az IT-nek milliárdos kártérítési pert indítania a Postabank, valamint huszonnégy (!) másik alperes ellen. Külön érdekesség az a tavaly novemberi részvényüzletrész adásvételi szerződését öt nappal követő újabb szerződés, amely szerint az előbbitől teljesen függetlenül a fűszeresek szintén jelképes összegért visszaadtak Károlyinak huszonöt százalékot a malomból. Ezt ugyanis a Magyar Fűszer Rt. nem ismeri. Ráadásul egy másik – tavaly októberi – előszerződés szerint Károlyi cégei: a Viteka és a Colorado tulajdonrészt szereztek a Magyar Fűszer Rt.-ben. Ha ez valóban létrejött, Károlyi akkor is borsot törhet a fűszeresek orra alá, ha ők már lázálmaikban sem gondolnak a hengermalomra. Itt jegyzendő meg, amit tegnap is megírtunk: a fűszer rt.-s megmentési kísérlet idejében a malom már „Máté-mentes” volt. Ugyanis az egykori MSZP-vezért Princz már 1997 decemberében háromszázmillió forintért kivásárolta a cégből, annak ellenére, hogy ekkor Máté László ötvenszázalékos tulajdonrésze – a hatalmas adósság-halom miatt – gyakorlatilag értéktelen volt. A Postabank – amely később áttette érdekeltségét a Reorg Apportba és a Reorg Faktorba – a fűszeres-károlyis pankrációt eddig tétlenül figyelte, az igazgatóságtól láthatóan távol tartotta magát, de lehet, hogy csak a megfelelő időpontra vár. Boda Gábor, a Reorg Faktor vezérigazgatója mindössze annyit mondott el: a hengermalom ügyeit átfogóan átvizsgálták, most egy bonyolult jogi eljáráson dolgoznak. Értesülésünk szerint ez azt jelenti, hogy a Reorg is pert indít. Alvilági csetepaté Az igazi adok-kapok akkor kezdődött, amikor a hiú reményekkel igazgatósági székbe ülő Pásztor Pálékról kiderült: komolyan gondolják, hogy beleszólhatnak a malom irányításába. A teljhatalomhoz és Postabank-mézhez szokott Károlyit ez rendkívüli módon aggasztotta, aki szerint a fűszeresek okvetlenkedése és a Postabanknál fenntartott folyószámlán 1998 őszén még meglévő négyszázmillió forint befagyasztása nélkül a több mint kétmilliárdos hitelállomány folyamatosan törleszthető lett volna, s 5-7 év alatt a malom újra nyereségessé válhatott volna. A vezérigazgató többször is hangoztatta: a hitelkamatokat napra-készen fizette. Károlyi bírálói azonban úgy látják, ténykedése alatt meghamisították a mérleget, az egykori pék átláthatatlanul gazdálkodott, hatalmas összegeket juttatott saját cégeinek, köztük a Napsugár Sütőipari Kft.-nek, aminek lisztet is ellenőrizhetetlen módon adott. Emellett mobiltelefonokat és autókat juttatott szocialista párti érdekkörbe tartozó kádereknek és üzletembereknek, vezérigazgatói hatáskörét pedig – már Máté László idejében is – rendszeresen túllépte. Mindezzel jelentős – havonta több tízmilliós nagyságrendű – kárt okozott a malomnak, kimerítve ezzel a már említett szindikátusi szerződés a vezérigazgató feltétel nélküli eltávolításáról szóló passzusát. Mindenesetre Károlyi rendre rá sem hederített az igazgatóság határozataira, s egy idő után Pásztorék jelenléte is feszélyezni kezdte. A már említett márciusi napra a helyzet odáig mérgesedett, hogy Károlyi megbízta a múlt héten letartóztatott Tasnádi Péter közvetett érdekeltségébe tartozó Total-őr Kft.-t, hogy szerezzen érvényt vélt igazának. Tizenkettedikén, a kora reggeli órákban történt meg a sajtóban malomfoglalásként elhíresült eset, azt követően, hogy Ká-rolyi Vilmos főmolnár megbízatását március 8-án megszüntette az igazgatótanács. A nagy visszatéréshez hatvan biztonsági őrt hívott segítségül, többségük hivatásos rendőr. Egyikük még be is mutatta szolgálati igazolványát. Majd elszállítottak az irodából több teherautónyi iratot. Károlyi azóta is rendszeresen bejár és tárgyal. A visszafoglalási akciót követő hetekben a fűszer rt.-s IT-tagok felkérték a nem sokkal később Leányfalun kivégzett Seres Zoltán vállalkozót, hogy bírja jobb belátásra a Károlyi Vilmost védelmező cég vezetőjét. Egyes híresztelések szerint Seres a munkájáért 20 százalékos részesedést akart a malomból. Hogy ezt megkapta-e, homály fedi, mindenesetre a Cégbíróságon nincs erre utaló bejegyzés. A malom-visszafoglalási kísérlet komoly nézeteltéréshez vezetett Seres és Tasnádi között, s nem kizárt, hogy ez összefügg Seres halálával. Károlyi információink szerint tagadja, hogy erőszakkal távolította volna el Pásztorékat. Értesülésünk szerint többször is hangoztatta, hogy bár Pásztorék illegitim IT-tagok, a malomba attól még bemehetnek. Ám kérdésünkre sem erről, sem pedig az összes többi ügyről nem akart beszélni, így csak a Fűszer Rt. verziója lehet mérvadó. Az APEH közbelépett A malom vagyonának elherdálásáért Károlyi bűnösségét hangoztatja a Budai Hengermalom korábbi gazdasági igazgatója, Majoros János is. Ő 1998. január 1-jén megvált a cégtől, aztán sikkasztás és csalás miatt feljelentette volt munkaadóját. Állítása szerint fiktív szállítólevelekkel lopták ki a lisztet a malomból, illetve selejtként, fillérekért adták el a kilós kiszerelésű, első osztályú lisztet. Tavalyelőtt is így produkáltak 782 milliós veszteséget. Majoros feljelentéseit azonban sorra elutasították bizonyíték hiányában. Berta Attilával, Budapest akkori főkapitányával is levelezett ebben az ügyben, de írt Forgách László egykori országos rendőrfőkapitánynak és Horn Gyula miniszterelnöknek is. Válaszoltak is neki... Majoros János lapunknak elmondta: állampolgári kötelességének érezte, hogy a szeme láttára történő 3-4 milliárdos csalást bejelentse. Mind a mai napig értetlenül áll a történtek előtt, hiszen állítása szerint az egymilliárdos vagyonnal szemben 3-4 milliárd forintra rúgnak a malom hitel-, köz- és egyéb tartozásai. Az APEH idén áprilisban látta elérkezettnek az időt, hogy érvényt szerezzen az információnk szerint 300 millió forintra rúgó, a malom 1993-as privatizációjával összefüggő pénzügyi tranzakció be nem fizetett adójából származó követelésének. A hatóság lefoglalta, majd az értékének törtrészéért elárverezte a hengermalom legértékesebb, elválaszthatatlan részét képező gépsorait. Az APEH igényének jogosságát Károlyi – bírósági úton is – vitatja, ám úgy tűnik: a hatóság határozott fellépése nem feltétlenül vált a kárára. Ugyanis a malom további sorsában legfőbb adut jelentő berendezéseket értesülésünk szerint Károlyi jóbarátjának, Pós Vilmosnak egy áprilisban alapított vagyonkezelő kft.-je vette meg, természetesen mentesítve a rájuk korábban bejegyzett összes tehertől. A Budai Hengermalom Kft.-nek a sorsa ezzel egyértelműen befellegzett. A cég hitelezői, s mindenekelőtt a közművek és a Postabank, rajtuk keresztül pedig az adófizetők futhatnak a pénzük után. Ám a malom új tulajdonosai feltehetően újra beindítják majd a hengereket. És őket már cseppet sem fogja érdekelni, hogy mi történt az eltűnt milliárdokkal.