Nincs egyetértés

Nem született egyetértés az agrárkereskedelmi albizottság feladatkörének konkrét meghatározásában a közép-európai szabadkereskedelmi megállapodás (CEFTA) tegnapi ülésén. A hét tagországot képviselő delegáció vezetője vitájukat megszakítva álltak az újságírók elé.Az albizottságban – amely a rendkívül kényes agrárkereskedelmi vitákat hivatott rendezni – két fő erővonal rajzolódott ki. Lengyelország, Bulgária, Románia és Szlovákia azt az álláspontot képviseli, hogy az eszkalálódó viták oka az, hogy egyes exportőr országok túlzottan magas kiszállítási támogatást biztosítanak a termelőknek, amely az importőr államokban komoly piaci zavarokat okoz. Magyarország, Csehország és Szlovénia ezzel ellentétben azt az álláspontot képviseli, hogy az agrárkereskedelmi problémákat az okozza, hogy az egyes országokban nem kielégítő a nemzeti agrártermelés és azt piacvédelmi intézkedésekkel próbálják segíteni a kormányok. Ez az alapvető elvi nézetkülönbség a tegnap első ülését tartó agrárkereskedelmi albizottságban. Az agrárkereskedelmi albizottság létrehozásáról még a nyár folyamán döntöttek a CEFTA-tagországok miniszterei, és létrehozásának eredeti célja egy olyan fórum megalakítása, amely figyelemmel kíséri és elemzi az agrárkereskedelmet, a koncessziók működésével kapcsolatban folyamatos tapasztalatcserét szervez a tagok között, valamint vizsgálja és értékeli a kereskedelem akadályoztatásának okait és mindezek rendezésére ajánlatokat dolgoz ki a legfelsőbb fórum, a vegyes bizottság részére. Az agrárkereskedelmi albizottság évente ülésezik ezentúl a szintén évente sorra kerülő vegyes bizottság ülése előtt hat-nyolc héttel és olyan ajánlásokat fogalmaz meg a vegyes bizottság számára, amelyek révén rendezhetők a kereskedelmi viták. Balás Péter, a Gazdasági Minisztérium külkereskedelemért felelős helyettes államtitkára, a magyar tárgyalódelegáció vezetője elmondta, hogy Magyarország számára rendkívül hátrányos lenne, ha a kereskedelem egészéből kiragadnák az agrárkereskedelmet. Ugyanis – hangoztatta a helyettes államtitkár – az ipari termékek területén Magyarország a CEFTA-tagokkal szemben folyamatosan hiányt könyvel el, amit csak az agrárkereskedelemből származó aktívum engyenlített ki. A Magyarország ellen eddig meghozott – főként lengyel és román – piacvédelmi intézkedések nyomán viszont az év első hét hónapjában megfordult a korábbi pozitív irány, és jelentős külkereskedelmi hiány halmozódott fel a CEFTA teljes viszonylatában. A legélesebb viták Magyarország és Lengyelország között bontakoztak ki, ezért a magyar és lengyel tárgyalódelegáció még tegnap éjszaka is egyeztetett.