Románia késlekedése

Emil Constantinescu román elnök szerint országa a piacgazdaság által megkövetelt reformok megvalósítása terén „bizonyos késlekedésben van, amit nem könnyű behozni”. A hétfőtől Franciaországban tárgyaló román elnök ezt a tegnap megjelent francia Journal du Dimanche nevű lapnak nyilatkozva jelentette ki. Constantinescu hangoztatta, hogy e késlekedés tényét nem csupán az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap állapította meg, hanem az ország polgárai is, de a helyzet még az 1990–96 közötti időszakból fakad. – Ezzel együtt az előző három évben elértünk néhány bátorító eredményt, ezt a francia nagybefektetők jelenléte is tanúsítja – jelentette ki, majd hozzátette: – A reformok lassabban válnak valóra, mint ahogy azt reméltük. Szemben az IMF és az EU hagyományos megközelítésű vélekedésével, a gazdasági és a politikai haladás nem mindig párhuzamosan valósul meg – jelentette ki Constantinescu. A román elnök szerint emiatt országa esetében „el kell fogadni a demokrácia lassú haladásának, akár időleges visszaesésének gondolatát és a gazdasági fejlődés függetlenségét. A román eset jól példázza a ’szegény demokráciák idejének’ beköszöntét, amelyről Dante Caputo volt argentin miniszter is szólt” – jelentette ki. Constantinescu és népes küldöttsége kétnapos párizsi látogatása során találkozik Chirac elnökkel és Jospin miniszterelnökkel, valamint francia ipari és bankvezetőkkel, beruházókkal. A francia külügyi szóvivő előre jelezte, hogy Párizs meg kívánja erősíteni a Romániának nyújtott támogatását, s különösen kiáll azért, hogy a helsinki EU-csú-cson Bukarestet is ismerjék el hivatalosan az újabb uniós tagjelöltek közt, és kezdjék meg vele a bővítési tárgyalásokat. Indoklásul a szóvivő a „régmúltba visszanyúló, sokoldalú és igen aktív” kétoldalú kapcsolatokat hozta fel, megemlítve, hogy „minden negyedik román beszél franciául, s az országban az első számú befektető a francia tőke”.