Füstbe ment tervek

Utcára kényszerültek a Baranya megyei Zaláta körjegyzőségének dolgozói. A köztisztviselők korántsem az alacsony bérek miatti elégedetlenségükben vonultak ki a közterületre, egyszerűen csak hivatali telefonjaikat bonyolítják a hivatal előtti nyilvános fülkéből. A Matáv ugyanis december 1-jén egyirányúsította a zalátai községháza telefonvonalait. Bár a zalátai telefonszámla nagy gond lehet a falubelieknek, néhány település a Dráva-parti falunál lényegesen nehezebb helyzetbe került.Zaláta háromszáztíz lakosú kistelepülés. Önálló polgármesteri hivatala nincs, a több falu képviseletét ellátó körjegyzőség intézi a polgárok ügyes-bajos dolgait. A hivatal telefonszámlája így is csak egy vidékről Budapestre költözött, s jó néhány rokont hátrahagyó család távbeszélőköltségeihez közelít, a havi harmincezer forint befizetése mégis megoldhatatlan probléma elé állította a falu vezetőit. Mert Zaláta hátrányos helyzetű település. A polgárok kilencven százaléka járulékra, támogatásra szorul, mivel háromszáztíz lakosából mindössze negyven rendelkezik munkahellyel, ráadásul 1998-ban forráshiányos önkormányzatként hiába pályáztak támogatásra.Csakhogy a szolgáltató vállalatokat a legritkább esetben érdeklik az előfizetők életkörülményei, így a Matáv is, mint rendesen, átmenetileg korlátozta a háromszázezer forintos díjhátralékot felhalmozó falu telefonálási lehetőségeit. Hekler Tibor polgármester szerint mindenképpen rendezik a tartozást. Igaz, ehhez néhány megszorító intézkedésre lesz szükség: történetesen sem a hivatal, sem az általános iskola dolgozói nem kapják meg a tizenharmadik havi fizetésüket.A zalátai általános iskolában természetesen már hallották a karácsonyi jutalom hírét. A pedagógusok azonban nem lepődtek meg, mivel tavalyi tizenharmadik havi járandóságukat is idén januárban kapták meg. Pál Csaba igazgató szerint az intézkedés érthető és törvényes – a tizenharmadik havi béreket január 31-ig kell kifizetni –, mégis jó lett volna, ha idén az öt főállású pedagógus, a két óraadó, a hivatalsegéd, az óvónő és a dajka a háromnapos ünnep idején dupla pénzből gazdálkodhat. Pál Csaba elmondta: némi szépségtapaszt jelentett számukra Áder Jánosnak, az Országgyűlés elnökének parlamenti karácsonyra szóló meghívása, amelynek az ötödik osztály természetesen eleget tesz.Bár a zalátai telefonszámla is nagy gondot okozott, néhány kistelepülés a Dráva-parti falunál lényegesen nehezebb helyzetbe került. Legutóbb Somogyfajsz önkormányzata jelentett csődöt, ám ezt megelőzően Somogyudvarhely, Kács, Nágocs, és Bakonszeg helyhatósága is megoldhatatlan anyagi problémával találta magát szemben. Azt a kérdést, hogy 1996 óta hány településen jelentették be a fizetésképtelenséget, nehéz megválaszolni, mivel ilyen jellegű kimutatást sem a hivatalos szervek, sem az önkormányzati szövetségek nem vezetnek.Annyi azonban bizonyos, hogy Nágocs egyike volt az első csődbe jutott településeknek. A csődeljárás 1996 júniusában indult, s a település 4,7 millió forint rendkívüli támogatást kért a kormánytól. Az önkormányzatnak ugyanis annyi pénze sem volt, hogy kifizesse a közüzemi díjakat. Júniusban a helyhatóság már háromhavi jövedelempótló támogatással tartozott, s az illetékesek tervbe vették, hogy megszüntetik a polgármesteri hivatalt, mivel nem tudják fedezni a fenntartással járó kiadásokat. A polgármester az előző önkormányzatot és annak vezetőjét hibáztatta a fizetésképtelenségért, mert mint mondta: elődje megalapozatlan beruházásokra vett fel jelentős hiteleket.Kács község képviselő-testülete 1996 novemberében jelentett öncsődöt. A délborsodi település helyhatósága szintén egy beruházás miatt vált fizetésképtelenné, mivel a 35 millió forintos gázberuházás összköltségéből csak a lakossági hozzájárulásból befolyt 18 millió forintot utalták át a kivitelezőnek. A beruházást végző Alterra Kft. az önkormányzat tartozását eladta a Noviki Kft.-nek, amely jogerős bírósági végzéssel zároltatta Kács helyhatóságának számláját. Ezt követően a község már rendszeres szállítóinak követeléseit sem tudta kiegyenlíteni, de a rászoruló lakosok sem jutottak hozzá jövedelempótló támogatásukhoz, illetve a szociális segélyhez.Bakonszegen rendkívüli testületi ülésén a polgármester jelentette be a település csődjét. Ott Jenő elismerte, hogy az önkormányzat idegenforgalmi vállalkozása kudarcba fulladt, s így Bakonszeg fizetésképtelenné vált. A Hajdú-Bihar megyei község néhány évvel korábban – az idegenforgalom fellendülésében bízva – létrehozta a Bihari Tófürdő Kft.-t, egyúttal panzióépítésbe fektették a település pénzét. A beruházás azonban nem készült el. Az ügyben az Állami Számvevőszék (ÁSZ) is vizsgálatot folytatott, mivel a bakonszegi önkormányzat több hónapig nem tudott fizetni a közalkalmazottaknak. Ott Jenő az ÁSZ-jelentés ismertetését követő napon a helyi választási bizottságnak benyújtotta lemondását. A polgármester döntését nem indokolta.Somogyudvarhely szintén a gázberuházáson bukott el. A mintegy 1200 fős település vezetői 1998. január 28-án ismerték el, hogy 12 millió forinttal tartoznak a gázprogramra 1994-ben hitelt nyújtó pénzintézetnek. A törlesztésére nem látott megoldást a testület, ezért a bíróságon bejelentették fizetésképtelenségüket, és kezdeményezték a csőd-, vagyis az adósságrendezési eljárás megindítását.Somogyfajsz csődje már az idei év termése volt. Az önkormányzat egy nem létező szociális otthon működtetéséhez igényelt két éven keresztül állami támogatást. A visszaélést azonban feltárták, s a helyhatóságot a jogtalanul igénybe vett normatív támogatás visszafizetésére kötelezték. A 14 millió forintos kötelezettséget a település már nem tudta vállalni, ezért a képviselő-testület július elején csődöt jelentett.Az 540 lakosú somogyi község költségvetési hiánya 14 millió forint. A helyhatóság a múlt hónapban már nem tudta kifizetni az önkormányzati dolgozók bérét, s a különböző segélyeket sem folyósították. Somogyfajsz hitelhez sem juthat, mivel a település hónapok óta nem törleszti a korábban felvett 17 milliós adósságát.Az önkormányzat válságos pénzügyi helyzete miatt a képviselő-testület kérte a bíróságtól az adósságrendezési eljárás megindítását – tudtuk meg Radó Attila jegyzőtől. Radó Attila május elején foglalta el hivatalát. Mint elmondta: akkor még úgy tűnt számára, hogy minden rendben van az önkormányzat háza táján. Később viszont fény derült a pénzügyi szabálytalanságokra, többek között arra, hogy két éven át egy még nem működő szociális otthonra vették fel az állami normatívát. Az ily módon jogtalanul szerzett 14 millió forintot büntetőkamatostól kellett visszafizetni, ráadásul két évig semmilyen állami támogatást sem kaptak. A helyhatóság ezért kényszerült a hitelek felvételére. A szociális otthon időközben ugyan elkészült – mondta el a jegyző –, ám bevételt továbbra sem jelent az önkormányzatnak, mivel a működtetés jogát átadták egy alapítványnak. Radó Attila szerint a június végén lemondott Zsámbok István polgármesternek mindenképpen ismernie kellett az önkormányzat súlyos helyzetét, annál inkább is, mert korábban ő volt a tanácselnök, 1990-től pedig a község elöljárójaként tevékenykedett.Az eljárás – amelynek során csak az alapellátások nem sérülhetnek – általában másfél évet vesz igénybe, s a települések élére kinevezett csődbiztosok a hitelezőket az önkormányzat vagyonából arányosan fizetik ki. A szigorú gazdálkodással együtt járó beavatkozást követően az önkormányzatok azonban ismét tiszta lappal indulhatnak.