Gábor Áron utódai Budajenőn

A Budajenő-Telki Székelykör nemrégiben hivatalosan is felvette Gábor Áron nevét. Ehhez áldását adta a híres székely ágyúöntő mester kései leszármazottja, aki a Kovászna megyei Berek községben született, s jó ideje Budapesten él. Hompoth János, a kör elnöke lapunk érdeklődésére elmondta: Budajenőn és Telkiben jelenleg mintegy 500 székely származású ember él, közülük csaknem százan tagjai a nemrég alakult civil szervezetnek. Legfőbb célkitűzésük a székelység szellemi és anyagi kultúrájának felkutatása, megőrzése.Hompoth János szerint legalább ennyire fontos a közösségi érzés és az együvé tartozás tudatának fejlesztése és ápolása. Ennek érdekében rendezvényeket, kirándulásokat szerveznek a tagok és családjaik számára, de nyitottak, bárkit szívesen várnak és fogadnak.Ez az év különösen gazdag volt eseményekben, hiszen éppen 150 éve annak, hogy elhunyt a híres ágyúöntő mester, s ez alkalomból számos rendezvényen emlékezett a budajenői székelység. Március 15-re meghívták a gyergyószentmiklósi főesperest. Hajdú József örömmel tett eleget az invitálásnak, s szentmisét celebrált a budajenői katolikus templomban. A tervezett májusi Csorba-tói kirándulás sajnos elmaradt, július elején azonban Berekbe látogattak a kör tagjai, ahol a Gábor Áron-emlékházban őrzik a híresség tárgyi és írásos emlékeit, s szobra is áll a faluban. A szomszédos Eresztevényben elhelyezték a megemlékezés virágait a székely mester sírjára. Az évforduló alkalmából a nyáron felkeresték Kiskunhalason a Gábor Áron tüzérezredet is.Az elnök megemlítette, hogy mind Budajenőn, mind Telkiben jó kapcsolatokat építettek ki az önkormányzattal, amely támogatja elképzeléseiket, ám érdemleges segítségre ma már csak Budajenőn számíthatnak. Itt tudták az önkormányzat anyagi támogatásával megoldani, hogy 16 erdélyi fiatal számítógépes képzést kapjon. A vendégeket a kör tagjai szállásolták el, az oktatást, étkezést az iskola vállalta. Az összefogás szép példája az is, hogy az egyesületi tagok rendszeresen részt vesznek társadalmi munkákban a falu szépítésében, kertészkedésben.Már körvonalazódnak a jövő évi tervek – tudtuk meg az elnöktől. A kör tagjai és hozzátartozóik pünkösdkor a csíksomlyói búcsúra készülnek ellátogatni, március 15-én pedig Ditró községben koszorúzzák meg az 1848-as emlékművet. Nyáron ismét egy diákcsoportot látnak vendégül. Tervezik azt is, hogy együttműködési megállapodást kötnek azon erdélyi települések önkormányzataival, civil szervezeteivel, oktatási intézményeivel, ahol a székelyek szívügyüknek érzik a hagyományok ápolását. Hazai programokat is szervez a kör: tavasszal vagy nyáron Sárospatakra, illetve Pécsre és környékére szeretnének ellátogatni.Arra a kérdésre, milyen feltételekhez kötik a tagságot, az elnök azt válaszolta, hogy bárki tagja lehet a körnek, aki egyetért célkitűzéseivel, a székely származás egyáltalán nem előírás. Nem is lehetne, hiszen az előző évtizedekben nagyon sok vegyes házasság köttetett. Ez is ékes bizonyítéka, hogy a különböző származású, nemzetiségű, kultúrájú emberek békében tudnak élni, nemcsak egymás mellett, hanem együtt is. Hompoth János azt viszont fájlalja, hogy a jelenlegi nehéz gazdasági, megélhetési körülmények miatt egyre többen kényszerülnek lakóhelyük elhagyására, új munkalehetőséget, új életteret keresnek, s ezért folyamatosan csökken a budajenői székelység lélekszáma is.Mindezt hallva, félő, hogy a közösség egy idő után úgy szétszóródik, hogy már egy kicsinyke kórus sem lesz, amely a székely himnuszt elénekelné egy ünnepi összejövetelen.