A mártír neve

A váciak egy éven át abban a hiszemben éltek, hogy iskolatörténelmet írhatnak. Minden jel arra mutatott, hogy végre 56-os hősről nevezhetnek el iskolát a püspöki városban. Ez azért lett volna nagy fegyvertény, mert még senkinek sem sikerült Magyarországon. Hogy mégsem így történt, arra nehéz magyarázatot találni. Vegyük sorra az érveket és a tényeket!A váci Géza Király Téri Egészségügyi Szakközépiskola 1986-ban elköltözött a térről, s ezzel elveszítette előnevét. Azóta kerestek neki névadót, világhírű vagy Vácott jól ismert személyiséget – orvost is -, de nem találtak megfelelőt.Tavaly a tanév végén felcsillant a remény. Az iskola igazgatónője – Hóringerné Kozák Eszter – pályázatot írt ki az iskolanévadó személyére. Két hónapra rá posztumusz díszpolgár címet adományozott a város dr. Brusznyai Árpádnak, a magyar forradalom és szabadságharc mártírjának. A kitüntetett történelem-latin-görög szakos tudós tanár volt. Tanított a váci papi szemináriumban, Veszprémben és Vácott középiskolában. A váci iskolából hurcolták el 1957 tavaszán, mert Veszprémben a Nemzeti Forradalmi Tanács megyei elnöke volt. Főbűnét a tíznapos tárgyaláson többször a fejére olvasták: miért nem akadályozta meg, hogy az oroszok egymást lőjék? Amikor ugyanis a Vörös Hadsereg újabb csapata megérkezett Hajmáskérre, az ott tartózkodó szovjet alakulat sortűzzel fogadta. Sokan elestek. A sötétség volt az oka – magyarázkodtak a szovjet tábornokok. Éppen Brusznyai Árpád érdeme viszont, hogy ezt leszámítva egyetlen lövés sem dördült el Veszprém megyében a forradalom idején.Vác korábban példát mutatott intézményelnevezésből. A városhoz kötődő öt személyiségről – Boronkay Györgyről, Cházár Andrásról, Jávor-szky Ödönről, Király Endréről és Madách Imréről – neveztek el kórházat, iskolát. Valamennyien a róluk elnevezett intézményben tanultak, illetve dolgoztak. Mindenki azt várta, hogy meglesz a hatodik keresztelő, ugyanis Brusznyai Árpád az említett iskola jogelődjében tanított. Bizakodásunkat fokozta, hogy nagyon sokan álltak az ügy mellé.Elsőként Moys Csaba, a Brusznyai Alapítvány elnöke, majd dr. Rusvay Tibor és Somorjai Gábor kereste meg az iskolát a Váci Értelmiségi Kör nevében. A sajtó is támogatta a névadást. Brusznyai Árpád érdemeit méltatta a Váci Polgár, a Váci Napló, az Új Pest Megyei Hírlap, a Köznevelés, a Magyar Nemzet, a Napi Magyarország és a Demokrata. Műsort készített a váci Madách Televízió, a helyi rádió, a Kossuth rádió Vasárnapi Újság és Magyarországról jövök című műsora, valamint a Duna Televízió.Egyházi személyek is tettek lépéseket az ügy érdekében. Keszthelyi Ferenc püspök ezt írta: „A magam részéről támogatom, hogy a váci Egészségügyi Szakközépiskola névadója Brusz-nyai Árpád legyen.” Brusznyai József és Mészáros József plébánosok megjelentek egy fontos értekezleten, de nem kaptak szót.A váciak mellett a Pest megyeiek is támogatták a névválasztást. Alvincz József képviselő előterjesztéssel élt, Fördős Attila képviselő interpellált, T. Mészáros András elnök kezdetben nagyon biztatott bennünket, dr. Szép Tibor aljegyző, Hadnagy Zsolt és Kri-zsovánszky Lajos alelnökök lelkes hívei voltak a javaslatnak. Imre Zsolt országgyűlési képviselő a Fidesz megyei szervezetében lobbizott.Kellemes meglepetésként hatott Pokorni Zoltán miniszter állásfoglalása: „Brusznyai Árpád neve mindenképpen példamutató döntés lehet, hiszen 1956 egyik hőséről van szó, aki ártatlanul kellett hogy meghaljon, az elnyomó rezsim sokadik áldozataként.” Környei László helyettes államtitkár személyesen és levélben is hasonlóképpen nyilatkozott. Göncz Árpád köztársasági elnök így fogalmazott: „Névváltoztatási javaslatukkal tökéletesen egyetértek. Brusznyai Árpád az egyik legtisztább ember volt, akit valaha ismertem, nagyon sokra tartottam, tiszteltem, s ami talán ennél is több: szerettem. Ha van tanár, akinek a nevét egy mai diákintézet büszkén vállalhatja és hirdetheti, akkor az az övé. S abban biztos vagyok, hogy személyében nemcsak Brusznyai Árpád, hanem 1956, az 1956-os forradalom emléke előtt róják le tiszteletüket.” Mádl Ferenc professzor több embert megkeresett a névadás érdekében. Az 56-osok szövetsége biztatott, de segíteni nem tudott. Érdekes volt Horn Gyula megnyilvánulása: nem ellenzi, hogy 56-osról nevezzenek el iskolát, bár az ügy hátterét nem ismeri.Ezek után biztosra lehetett venni, hogy Brusznyai Árpád neve kerül fel az iskola homlokzatára. Ám a pozícióban lévők ellenezték a névadást. Inkább orvost láttak volna szívesebben most, amikor már nem egészségügyi, hanem humán középiskola lett az intézményből. (Egészségügyi szakmát csak érettségi után lehet tanulni már két éve.) Az ellenzők gátlástalanul taktikáztak (politizáltak). A javaslattevőket, a tudósítókat nemegyszer elirányították. Amikor Brusznyai Árpád posztumusz kitüntetése nyilvánosságra került, az igazgatónő úgy nyilatkozott, hogy „dr. Brusznyai Árpád neve hivatalosan nem került szóba, csak folyosói pletykából hallotta, hogy sokan szeretnék [róla] elnevezni az iskolát... Az azonban kétségtelen, hogy sokan vannak az iskola tanárai között, akik szerint 1956 még túl közel van.”Noseda Tibor, a megyei önkormányzat művelődési osztályvezetője – hozzá tartozott az iskola – azt nyilatkozta, „csupán azért nem kaphatja meg Brusznyai Árpád nevét az iskola, mert annak előterjesztője az oktatási intézményből fegyelmivel elbocsátott tanár”. Dóra Zoltán, egy másik iskola igazgatója írja: „Brusznyai Árpádról el lehet nevezni egy váci iskolát. De melyiket?” Amelyik esetében a „testület Boronkay György neve mellett döntött... ám akkor Madách Imrére esett a választás.” Igen, azt kereszteljük meg, amelyikkel már megtettük, amelyiknek nincs neve, azzal nem is érdemes foglalkozni! Lábai László szocialista polgármester Brusz-nyai Árpád tanítványa volt. Kezdetben támogatta a névadást, később nem értett vele egyet. Nyilván eligazították a pártszervezetben.Talán kikövetkeztethető e sorokból, hogy a Brusznyai név ellenzői mellébeszélnek, megtévesztenek, eredményesen taktikáznak. Félrevezető magyarázatokkal megtévesztették a diákokat és szüleiket, s a döntés előtt őket is megszavaztatták.Végül Selye János lett a befutó. Neves orvos, stresszkutató. Nem váci, és nem itthon élt magyar. Az ünnepi beszédet Lábai László polgármester mondta, pedig az iskola a megyéhez tartozik. Vajon miért nem a fenntartó képviselője méltatta a névadást? Megkockáztatom a választ: talán azért, mert a váci képviselő-testület szocialista irányítású, a Pest Megyei Közgyűlés pedig Fidesz-többségű.Nem a Selye János személyével van baj, hanem néhány pedagógus értékítéletével, lakóhelyének becsülésével. Nem sokat jelent nekik az 1956-os forradalom és szabadságharc. Van, aki ma is tagadja, hogy forradalom volt. Ezért nem lehetett eddig iskolát elnevezni 56-os hősről hazánkban. Tudatváltásra lenne szükség. A diákok ebben a kérdésben a pedagógusok előtt járnak. Ők be tudják illeszteni 56-ot a forradalmak sorába, a tanárok gondolkodásában viszont mély nyomot hagyott a korábbi negyvenöt év ideológiája.És mindez nem elég. Január 9. előtt – 1958. január 9-én végezték ki Brusznyai Árpádot – két nappal újabb szocialista győzelem született. Vácott a Kádár-utódok nagyon összetartanak. Hangosságuk következtében a Brusz-nyai család visszavonta az emléktábla elhelyezésére korábban adott engedélyét. (A táblát az ominózus iskola aulájának falára helyezték volna.) Sajnos ezúttal is tapasztalhattuk, hogy miközben a szocialisták nagyon egységesek, az 56-osok széthúznak.