Ki a sáros Sárospatakon?

Szövevényesnek látszó, de mégis átlátható ügy van folyamatban Sárospatakon évek óta, amelynek a bírósági tárgyalása még el sem kezdődött. Nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének alapos gyanúja miatt indított nyomozást a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság. Gyanúsítottként hallgatták ki Sárospatak polgármesterét, Jánosdeák Gábort, aki független jelöltként az MSZP, az SZDSZ, a Munkáspárt és az Agrárszövetség támogatásával jutott hivatalához. Az üdítőital-história felkavarta a kedélyeket. Többen úgy vélik, az első ember keveset törődik a képviselők véleményével, gyakran megkérdezésük nélkül cselekszik.A marcali illetőségű, üdítőital-gyártásra szakosodott Kósa Lajos István a testvéreivel 1993-ban létrehozta a budapesti Frukó Vállalkozási és Kereskedelmi Kft.-t. A Fővárosi Cégbíróság 1993 augusztusában be is jegyezte a céget, alapításkor a társaság törzstőkéjét egymillió forintban határozták meg. Kósa Lajos István ebben az időben résztulajdonosa volt az ugyancsak budapesti székhelyű Futballféria Kft.-nek, amely szintén üdítőitalok gyártásával foglalkozott. E cég a Frukó Kft. alapításakor már el volt adósodva, ezért a cégvezető a Frukó Kft. megalakítása előtt a vállalkozás hitelezőivel olyan megállapodást kötött, amely szerint átvállalják a Futballféria Kft. anyagi kötelezettségeit. Emiatt a Frukó Kft.-t már alapításakor tartozások terhelték.A frissen bejegyzett cég az üdítőital gyártásához olyan telephelyet, üzemet keresett, ahol már működött palackozó-gyártó üzem, és amelyet bérbe akartak venni vagy megvásárolni. Kósa Lajos István tudomást szerzett a Sárospatakon működő Borsodi Gyümölcsszesz és Üdítőipari Vállalat öncsődjéről, ezért megkereste Jánosdeák Gábort, s kérte a támogatását ahhoz, hogy a telephelyen üdítőital-palackozással foglalkozhasson. A Frucade üdítőitalok forgalmazási jogáról rendelkező, az alapanyagot gyártó német cég szakembereivel megvizsgáltatták az üzemet és az ott lévő gépeket, majd úgy döntöttek, ez a telephely alkalmas céljaik megvalósítására. Amennyiben a palackozáshoz további gépeket szereznek be, akkor a korábban csak üveges palackozást végző cég helyett műanyag flakonos üdítőket gyártottak volna. A kft.-nek ebben az időben a termelés beindításához szükséges ingó és ingatlanvagyona nem volt, az egymillió forintban megállapított törzstőke befizetése is csak részben valósult meg. Ezt követően azonban megállapodás született Jánosdeák Gábor és Kósa Lajos István között, amely alapján a termelés beindításához a kft. hitelt vesz fel, s ehhez a polgármester az önkormányzat részéről készfizető kezességet vállal.Megtévesztett képviselőkA polgármester tudta, hogy a Frukó Kft. vagyontalan cég, s így támogatása meglehetősen kockázatos, hiszen sem a termelés beindításához, sem a telephely megvásárlásához nincs pénze. Lehetősége lett volna ellenőrizni: vajon a Frucade üdítőitalok bértöltésben végeztetett gyártása során Kósáék milyen gazdasági eredményeket értek el, mekkora összegű adósságuk keletkezett, de ezt nem tette meg. A polgármester a gazdasági életből került székébe, tehát korántsem volt tapasztalatlan. Beszerezhetett volna cégkivonatot, bankszámlamásolatot, megtekinthette volna a cég tulajdonában lévő ingatlant, illetve ingó vagyontárgyakat, ám ezt nem tette meg, de nem is tehette, hiszen ilyenek nem voltak.A Jánosdeák Gábor által elmondottak alkalmasnak bizonyultak a képviselő-testületi tagok megtévesztésére, ugyanis úgy tájékoztatta őket, hogy a Frukó Kft. az előző évben 24 millió forintos nyereséget halmozott föl. A testületi tagok közül többen ekkor hallottak először a Frukó Kft.-ről, valamint arról, hogy mit terveznek Sárospatakon, és az önkormányzat milyen formában kívánja ezt a céget támogatni. A képviselők a Jánosdeáktól kapott, hiányos és valótlan információkat sem nélkülöző tájékoztatás alapján a szóbeli előterjesztést elfogadták. Az önkormányzat tehát kezességet vállalt húszmillió forint hitel felvételéhez arra az esetre, ha a kft. megfelelő biztosítékokat kínál a felvett hitel fedezeteként, ugyanakkor felhatalmazta a polgármestert, hogy a biztosítékok ellenőrzését követően a hitelszerződést kezesként írja alá.A Frukó 1993 nyarán havi 1,1 millió forint bérleti díj fejében elfoglalta a Bogyüv sárospataki telephelyét. Az előbb említett, öncsődöt jelentett cég a szerződésre való tekintettel egyezséget kötött, ezzel megmenthette volna a csődeljárástól. Ebben az időben Kósa Ferenc és Kósa György a Frukó Kft. üzletrészéből térítésmentesen átadott öt-öt százalékot Sárospatak önkormányzata javára, így az önkormányzat is a társaság tagjává vált. A helyhatóság ettől kezdve mint tulajdonos és az azt képviselni jogosult Jánosdeák Gábor a cég vala-mennyi iratát megtekinthette, hitelfelhasználását ellenőrizhette volna, azonban nem tette.A Frukó Kft. összesen húszmillió forint összegű forgóeszköz-hitelszerződést kötött az OTP Rt.-vel, amelynek fedezetére a sárospataki önkormányzat kezességet vállalt. A hitelszerződés megkötésének időpontjában a Frukó Kft. nevében eljárva a Kósa testvérek zálogszerződést írtak alá, és ennek alapján a Frukó Kft. Sárospatak város önkormányzatának zálogba adta a kft. által felvett hitel fedezeteként a német cégtől vásárolt négy gépet. Ebben az időszakban azonban a Frukó Kft. továbbra sem rendelkezett semmiféle ingó és ingatlanvagyonnal, a törzstőke befizetése továbbra sem történt meg maradéktalanul, tehát a bankszámlán sem volt pénz. A polgármester valótlan tartalmú zálogszerződést írt alá, hiszen ezek a gépek lényegében sosem voltak a Frukó tulajdonában, de nem is lehettek, mert azok megvásárlására csak egy későbbi időpontban került sor. A gépeket az akkor már tulajdonos sárospataki önkormányzat tagrészvételével megtartott összejövetelen összesen nyolcmillió forint értékben fogadta be, s ez egyértelműen alátámasztja, hogy a gépek húszmillió forint hitelfedezetet nem jelenthettek. A nyomozás során kiderült, hogy Jánosdeák Gábor, a képviselő-testület által előírt kötelezettségét megszegve, úgy írta alá a hitelszerződést, hogy a biztosítékokat nem ellenőrizte.HúszmillióforgóeszközreAz OTP sárospataki fiókja az önkormányzati kezességvállalásra figyelemmel a vagyoni fedezetet szintén nem vizsgálta, bár ugyanezen a napon engedélyezte húszmillió forint forgóeszközhitel felvételét, és kiutalt tízmillió forintot. 1993. június 2-án Kemény István alpolgármester aláírásával a Frukó Kft. bankhitelt biztosító zálogszerződést kötött az OTP Rt.-vel, amelyben a kft. összes nem létező vagyontárgyaira a tízmillió forint kölcsönöszszeg járulékai erejéig zálogjogot biztosított. Az OTP 1993 augusztusában az előzővel azonos feltételek mellett folyósította a további tízmillió forint forgóeszközhitelt is.A később beszerzett gépek, az üzletrész és egy gödi ingatlan összesített értéke, a szerződés készfizető kezesként történő aláírásának időpontjában a szakvélemény szerint 11,1 millió forintot tett ki, így a lekötött biztosítékok értéke nyilván nem szolgált fedezetül a húszmillió forint megtérülésére. Az önkormányzat képviselő-testülete a fedezetet azért követelte, hogy a támogatott cég fizetésképtelensége esetén az önkormányzatot ne érje vagyoni kár. Sajnos a hitel fedezeteként felajánlott termelőeszközt egy felszámolási eljárás során soha nem lehet a valós értékén eladni, a bankok többek között ezért igényelnek termelési hitelek esetében többszörös értékfedezetet. Emiatt azt is előre kellett látni: a Frukó csődje esetén egyrészt a felajánlott és elfogadott fedezet még valós értékén sem fedezi a hiteltartozást, de a valós érték sem érvényesíthető. Különösen érvényes ez az 1993. december 7-i kötelezettségvállalás idején, amikor a Frukó Kft. gazdálkodási eredménye, vagyoni helyzete egyértelművé és világossá vált.Az említettek alapján természetesen a törlesztőrészleteket nem fizették, más szerződő partnereikkel szemben sem teljesítették kötelezettségeiket, nem fizették a telephely bérleti díját, a termeléssel összefüggő közüzemi kiadásokat, továbbá az alapanyag-felvásárlásokból eredő fizetési kötelezettségeknek sem tettek eleget. Ezek után a bérbeadó Bogyüv vállalat rendszeresen fizetési felszólítást küldött a Frukónak, a levelek másolatát megküldték az önkormányzatnak, ezzel tájékoztatva a tényleges helyzetről, illetve segítségkérés céljából. Az OTP a Frukó Kft. hiteltartozását 1993. október 5. napjától kezdődően folyamatosan a készfizető kezes önkormányzat számlájáról vonta le. A polgármester azonban nem intézkedett a lekötött gépek és az ingatlan értékesítéséről, holott ezt is megtehette volna. Jánosdeák Gábor az önkormányzat képviselő-testületének 1993. november 26-án tartott ülésén megszerezte a testület felhatalmazását egy újabb tízmillió forintos hitel készfizető kezesként történő aláírására, s az OTP sárospataki fiókja ezen kérést is teljesítette. A testület felhatalmazta a szerződés kezesként történő aláírására a polgármestert oly módon, hogy az önkormányzat felelősségének mértéke ne haladja meg a korábban vállalt húszmillió forintos határt. A Frukó által korábban felvett húszmilliós hitelből gyakorlatilag semmit sem fizetett vissza, közben az önkormányzat számlájáról 1993 decemberéig 8 millió 520 ezer forint tőkét és 1 millió 223 ezer forint kamattartozást vontak le. Sajnos, 1993. december 7-én a tízmillió forintos hitelt a kft. felvette, amelyhez a polgármester aláírásával a helyhatóság kezességet vállalt, ezáltal pedig a szerződés aláírásának pillanatában az önkormányzati kötelezettségvállalás már meghaladta a húszmillió forintot.Megtörténta vádemelésA harmadik tízmillió forint hitelfelvételének kieszközlése semmiképp sem az önkormányzat, hanem a Frukó Kft. érdekeit szolgálta, ugyanis ezt a törlesztést sem fizette vissza, azt az önkormányzattal szembeni, a készfizető kezességből következően helyette kifizetett tartozás részbeni kiegyenlítésére fordította. A Frukó pénzforgalmára a számlaátutalás mellőzése és a készpénzes forgalom előtérbe helyezése volt a jellemző. E tények ismeretében a folyamatosan hangoztatott és munkahely-teremtési céllal indokolt vállalkozás egy része megmenthető lett volna, bár nem történt ilyen irányú intézkedés. A Frukó Kft. iratainak ismeretlen körülmények között nyoma veszett, de a könyvszakértői vélemény szerint az időközi behajtásokat is figyelembe véve Sárospatak önkormányzatát 17 milliós vagyoni hátrány érte.A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság gazdaságvédelmi osztálya a nyomozást még 1998 közepén megszüntette, hiszen a szándékos elkövetést nem sikerült bizonyítani. A megszüntető határozat ellen a feljelentő, továbbá a gyanúsított Jánosdeák Gábor és védője is fellebbezett, utóbbiak a bizonyítottság hiánya helyett bűncselekmény hiánya miatti megszüntetést kértek.A vádemelés 1999 nyarán mégis megtörtént, bírósági tárgyalásra viszont csak az idei év első negyedévében kerülhet sor. Az ügy pikantériája, hogy Sárospatak SZDSZ-es alpolgármestere a marcali Kósáék által működtetett Fruma Kft. felügyelőbizott-ságának is tagja volt.