Végvári ürügyén

Végvári? Nem az „Eredj, ha tudsz!” költőjéről van szó. Ámbár ifjabb diplomásaink közül soknak fogalma sincs e költői nevet felvevő Reményik Sándorról.Én most Végvári József őrnagy ügyén tűnődöm.Ő a Duna-gate hőse, aki 1989 végén – látva, hogy a bolsevik titkosszolgálat tonnaszámra semmisíti meg az árulkodó iratokat – Raffay Ernő parlamenti felszólalása után lépésre szánta el magát. Mert nemcsak iratmegsemmisítések folytak, hanem az újonnan izmosodó pártok vezetőinek a megfigyelése is fokozódott. Többpárti választásokra készülődött az ország. Viszont a még kapaszkodó állampárt csápjai alattomos módszerekkel mindenüvé elértek. Végvári szolgálat közben karácsonykor operatőrt és riportert csempészett be a belügy pincéjébe, felvételeket csinált az iratmegsemmisítések tényeiről és az állampártnak készített megfigyelésekről.Azután leleplező sajtótájékoztatón a televízió nyilvánossága elé is kiálltak. Óriási botrány kerekedett, mellébeszélni, hazudni nem lehetett, a belügyminiszter lemondott, nem sokkal később a titkosszolgálati törvényt is módosították.Egy kommandó parancsot kapott Végvári likvidálására, de valamiért ez mégsem történt meg. Bujkálás, meghurcolás, elítélés következett, árulónak bélyegezték, a Legfelsőbb Bíróság pszichoszomatikus elmezavart mondott ki rá. Börtönbe nem került, nyugdíjazták.Igen, megszegte a szolgálati szabályzatot, de ő azt az alkotmány szerint is magasabb érdekből tette.Bűnösnek mondták ki, mert rést ütött a kommunizmus bárkáján.Hány érettségiző diák tud ma erről?Más is felmerül itt.Kik adtak parancsot szerte az országban bizonyos iratok megsemmisítésére? Hogyan lehetséges, hogy felelősségükről, történelmi, társadalmi kártételükről mind a mai napig nem esik szó?A Napi Magyarország 2000. január 5-i számában egész oldalas írás jelent meg Tízesztendős a Duna-gate botrány címmel. Szerzője Roszík Gábor egykori ellenzéki képviselő, akit Végvári kért, segítsen neki a belügyminiszteri hazugságok leleplezésében. A tárgyszerű, szubjektív írásban elgondolkodtató, hogy az SZDSZ milyen mohón igyekezett a maga érdemeit csillogtatni az MDF félrelökésével.Emlékszem, a Duna-gate botrány idején a választások előtti feszültségben vibrált az ország. Az MSZMP-t cserbenhagyó reformkommunistákat viszont egy csöppet sem zavarta – máig sem zavarja – a véghezvitt dicstelen tevékenységük.A Roszík-írás után két nappal a TV3 is színre lépett: reggeli beszélgetésre hívták be Végvári őrnagyot, Roszík Gábort, Raffay Ernőt, valamint a pártot váltó Fodor Gábort. A beszélgetést vezető újságíró hősnek nevezte Végvárit, aki az adott helyzetben az életét kockáztatta. „Nekem az a véleményem – mondta ott Roszík Gábor -, hogy talán mind a mai napig nagyon sok olyan ember van pozícióban, akit ez az egész kérdés jelentősen érint, és nagyon sok embernek a vezetésben az elmúlt tíz évben az volt az érdeke, hogy erről hallgassunk, és hogy Végvári úr legyen eldugva, úgy, ahogy van.”Ezt nem lehet nem érteni. Szomorú, de ki veszi komolyan? Raffay Ernő közlése pedig túlmutatott ennek a beszélgetésnek a keretein.„Megtudtam – mondta -, hogy 1988-89-ben a különböző titkosszolgálatokból létrehoztak egy szupertitkos csoportot Kormorán fedőnévvel... A Kormorán-csoportnak az volt a feladata, hogy az akkori vezető ellenzékieket, mindegyiket, a leendő SZDSZ-, MDF-politikusokat megfigyeljék: magánkapcsolataikat, utazásaikat, a legbizalmasabb együttléteiket, férfi a férfival, nő a férfival. Mindent videóra vettek légypiszok nagyságú kamerával, és egyéb szuperberendezéseket is megkapott ez a csoport...” Ő később mint HM-államtitkár kísérletet tett arra, hogy a csoport nyomára bukkanjon, „...de összezártak, összezártak a különböző személyek”. A Kormorán emberei nemcsak megfigyeltek, hanem be is épültek a legkülönfélébb helyekre, pozíciókba. Értették, értik a zavarkeltés módszereit.Kézenfekvő a kérdés: Raffay ezt 1996-ban publikálta az Új Magyarországban, miért fogadta teljes némaság? Amiről nem beszélünk, az nincs? Bevált módszer, de ma elfogadható?A napokban telefonon hívtam Végvári Józsefet, hogy gratuláljak neki. Nagyon sok keserűség van benne. Őt olyanok nevezték hazaárulónak, akik maguk valóban azok voltak. Kérni nem hajlandó senkitől. Régebben több vezető politikushoz is fordult, ígérték, hogy visszahívják, nem állták a szavukat. Nyugdíjából a fia egyetemi költségeit nem tudja úgy fedezni, ahogy szeretné. Az egyik SZDSZ-es vezető azzal nyugtatta, hogy majd posztumusz rehabilitációra számíthat.Kétszer is járt a Történeti Hivatalban, hogy a rendelkezésére álló adatokat szeretné átadni nekik, de a hivatal munkatársa furcsán nézett rá. Ígérték, majd felhívják. Nem hívták.A Duna-gate ügy kapcsán sok minden összecseng. Nem tudatos társadalmi, morális, gazdasági zűrzavar keltése itt a cél mindmáig? Milyen ítéletek születtek rendszerváltozásunk óta a komolyabb ügyekben? Kiket vontak felelősségre a múltban elkövetett bűneikért? Milyen törvények születtek nálunk ez idő alatt az egykori társadalmi tulajdon védelmében? Hová lett az a tulajdon?A hazánkbeli paktumok eltörpülnek az 1989. december 1-3-i Máltán kötött Gorbacsov-Bush-egyezmény mögött. Ott akkor a felek csak annyit közöltek, hogy Közép-Európa sorsát hosszú időre elrendezték. Tudjuk, szabadkőműves módon. A részletek nem nyilvánosak. A volt szocialista országok sorsában azóta szinte minden tünet, módszer egybevág.Végvári József igazságkeresése közben olyan ügybe avatkozott bele, ami a kis magyar rendszerváltozásban keresztezett bizonyos nemzetközi, a hatalomváltással kapcsolatos egyezményeket.