Bóka János: Magyarország meg szeretné erősíteni a civil szervezetek európai uniós finanszírozásának átláthatóságát

Magyarország meg szeretné erősíteni a civil szervezetek európai uniós finanszírozásának átláthatóságát, ugyanis alapvető félreértés van a civil szervezetek demokratikus társadalomban betöltött szerepével kapcsolatban, jelentette ki Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter Brüsszelben.

Bóka János európai ügyekért felelős miniszter Fotó: Hegedüs Róbert Forrás: MTI

A tagállamok uniós ügyekkel foglalkozó minisztereinek tanácskozását követően Bóka János miniszter közölte, az Európai Unió Tanácsának lengyel elnöksége által előterjesztett, a demokratikus ellenálló képesség európai erősítéséről szóló javaslatot Magyarország és Szlovákia nem támogatta. 

Bóka János a civil szervezetekről beszélt
Fotó: MTI/Hegedüs Róbert

Bóka János a civil szervezetekről beszélt

Bóka János szerint sokan félreértelmezik ezen szervezetek szerepét.

A szöveg összemossa egyrészt az alkotmányos intézmények és a civil szervezetek helyzetét, másrészt pedig a politikai pártok és a civil szervezetek helyét egy demokratikus társadalomban

– jelentette ki.

Megítélésünk szerint a demokratikus ellenálló képességet az európai intézmények és egyes tagállamok félreértelmezik

– fogalmazott Bóka János, majd arra hívta fel a figyelmet, hogy a tagállamok demokratikus intézményrendszerének az erősítése helyett a demokratikus ellenálló képességet valójában a tagállami demokratikus folyamatokba való külső beavatkozás alátámasztására használják fel.

Azzal összefüggésben, hogy az Általános Ügyek Tanácsában folyatódott Magyarország újabb, immár nyolcadik meghallgatása a 7-es cikk szerinti eljárás keretében, Bóka János emlékeztetett: az Európai Bizottság "hosszú várakozás után" lezárta azokat a kötelezettségszegési eljárásokat, amelyeket a Közép-európai Egyetemmel (CEU) kapcsolatos szabályozás, illetve a Stop Soros törvénycsomaggal kapcsolatban indított. 

Ezek a kötelezettségszegési eljárások megszűntek, az uniós bizottság ugyanis maga is megállapította, hogy a jelenleg hatályos magyar szabályozás ebben a körben mindenben megfelel az európai uniós jognak.

A civil szervezetek támogatásával és átláthatóságával kapcsolatos, 2020-ban indult, folyamatban lévő kötelezettségszegési eljárással kapcsolatban a miniszter közölte, hogy a vonatkozó törvénymódosítást a magyar parlament 2022-ben elfogadta. 

Az uniós bizottság azóta nem jelzett olyan további aggályt, amelyet a magyar kormánynak figyelembe kellene vennie, vagy a jogalkotót terheli

– mondta. 

Várjuk, hogy ez az eljárás minél hamarabb lezáruljon

– jelentette ki. A június végén esedékes uniós csúcsértekezlet előkészítését célzó tanácsi megbeszéléssel kapcsolatban Bóka János egyebek mellett közölte, hogy Magyarország támogatja azt, hogy az Európai Tanács foglalkozzon a nyugat-balkáni helyzettel. 

Bízunk abban, hogy az Európai Unió vezetői pozitív üzenetet tudnak küldeni a régiónak, jelezve, hogy a jövőjük az Európai Unióban van

– fogalmazott. Végezetül elmondta, Magyarország ugyancsak támogatja azt a svéd javaslatot, amely a határokon átnyúló szervezett bűnözést mint biztonsági és jogállamisági kihívást kívánja az Európai Unió napirendjére tűzni. 

Magyarország is úgy látja, hogy a szervezett bűnözéssel kapcsolatos küzdelem sok területen európai feladat, ideértve például azokat a szervezett bűnözői csoportokat, amelyek az illegális migrációt szervezik az Európai Unió külső határain kívül

– tette hozzá nyilatkozatában az európai ügyekért felelős miniszter.

Borítókép: Bóka János európai ügyekért felelős miniszter (Fotó: MTI)