Kamatemelési bessz

Az elmúlt héten továbbra is a bizonytalanság jeleit tapasztalhattuk. Az amerikai makroadatokra és a csütörtöki Greenspan (Fed-elnök) beszédre való várakozások közepette a tőzsdéken pesszimista hangulat ütötte fel a fejét. A Fed elnöke (csütörtök) hétvége előtti beszédében határozott utalást tett arra, hogy az általa vezetett Federal Reserve újabb kamatemelési lépéseket tervez az amerikai infláció visszaszorítása, illetve az elszabadult részvény-árnövekedések megállapítása érdekében. Az amúgy is negatív hangulatban lévő börzék letargikus hangulatát tovább fokozták az Öreg kijelentései, melyeknek az lett az eredménye, hogy veszteséget halmoztak fel az indexek. A tengerentúlon a Dow Jones 1,97 százalékkal gyengült, ellenben a Nasdaq Composite 0,37 százalékos emelkedést mutatott fel. Európa már kevésbé volt megosztott, a FTSE 100 mutató 0,46 százalékot, a DAX 0,5 százalékot gyengült. A Budapesti Értéktőzsdén a nemzetközi trendeknek megfelelően inkább az előadói oldal hatása érződött, így a BUX értéke péntektől-péntekig számított időszak alatt 0,77 százalékkal (-77,54 pont) csökkent.Amint már tárgyaltuk, az opciós díj két részből tevődik össze: a belső értékből és az időértékből. Ez utóbbi, mint neve is utal rá, a lejáratig hátralevő idő függvénye. Minél hosszabb a lejáratig hátralevő idő, annál értékesebb egy opció (akár CALL, akár PUT). Ennek oka az, hogy adott volatilitás mellett annál nagyobb a valószínűsége, hogy az azonnali ár elmozdul, minél nagyobb a hátralevő idő. Lejáratkor az időérték nulla.A kockázatmentes kamatlábA kockázatmentes kamatláb is hatással van egy opció értékére. Minél nagyobb a kamatláb, annál nagyobb a CALL- és annál kisebb a PUT-opció értéke. Ennek az oka az, hogy a lehívási ár jelenértéke a kamatláb növekedésével csökken, így a vételi opciónál kisebb jelenértékű a majdani kifizetésünk, míg az eladásinál kisebb jelenértékű a kapott öszszeg (lehívás esetén).Már bemutattuk az európai és az amerikai opciók közti különbséget. Lássuk hát, hogy ez a különbség hogyan hat az opciók árára. Vételi (CALL) opciók esetén, amennyiben a részvény a lejáratig nem fizet osztalékot, az amerikai és az európai opciók értéke elméletileg egyenlő. Ennek kézenfekvő oka az, hogy az amerikai vételi opciót nem érdemes lejárat előtt lehívni, mert a lehíváskor csak az opció belső értékét realizálhatjuk, míg az opció eladásával az időértékét is megkapjuk. Ennél fogva elméletileg az amerikai CALL-opciót is csak lejáratkor hívják le, akár csak az európai opciót. Az osztalékot nem fizető részvényekre kiírt PUT-opciók esetében az amerikai jellegűek mindig többet érnek, mint az európaiak. Ennek oka, hogy a lehívás időben hamarabb is megtörténhet, így a befektető korábban juthat a pénzéhez.A lejáratig hátralevő időben osztalékot fizető részvényopciók esetében más a helyzet. Nyilvánvaló, hogy két, a típusukon kívül minden egyéb paraméterükben megegyező CALL-opció közül az amerikai legalább annyit ér, mint az európai, hiszen ezt akár osztalékszelvénnyel együtt le lehet hívni a rögzített lehívási áron. Felmerül a kérdés, hogy hogyan hat – ha minden más paraméter változatlan – az osztalékfizetés mértéke. A válasz az, hogy egy vételi opció díja annál alacsonyabb, az eladási opció értéke annál magasabb, minél nagyobb az osztalékfizetés. Magyarázat az, hogy a mögöttes részvény ára az osztalékfizetés mértékével csökken, így az opció tulajdonosa az osztalékfizetés után, már erre az osztalékszelvény nélküli papírra gyakorolhatja jogát.ÁrazásimódszerekAz európai opciók árazására az elfogadott módszer a Black- Scholes-formula. Amerikai opciók esetében az opció árazása a binomiális módszerrel történik.A BÉT kezdetben csak egyedi részvényekre és a BUX indexre szóló opciókat vezet be, vételi és eladási opcióira folytatható kereskedés, a BUX esetében 4, a részvényeknél 2-2 lejáratra és lejáratonként kezdetben 3-3 lehívási árra (1 OTM, 1 ATM és 1 ITM). ATM-nek akkor minősül az opció, ha az azonnali árfolyam és a lehívási ár közti különbség abszolút értelemben kisebb, mint az opciós sorozatok közti lépésköz fele. Kiemelt szerepe van az ATM-től egy opciós sorozatok közti lépésközre levő ITM (vételi opció esetén az ATM-nél alacsonyabb lehívási árú opciós sorozat, eladási opció esetén az ATM-nél magasabb lehívási árú opciós sorozat) és OTM (vételi opció esetén az ATM-nél magasabb lehívási árú opciós sorozat, eladási opció esetén az ATM-nél alacsonyabb lehívási árú opciós sorozat) opciós sorozatoknak. A kereskedett opciós sorozatok két esetben szűnnek meg, illetve jönnek létre automatikusan. Az első eset az, hogy lejárnak. Ekkor automatikusan új lejárat lép az előző helyére, vagyis a bejövő instrumentum első kereskedési napja egybeesik a kifutó instrumentum utolsó kereskedési napjával. A második, hogy a mögöttes termék záró ára meghaladja a két legmagasabb strike átlagát, vagy alacsonyabb a két legalacsonyabb strike átlagánál. Ekkor algoritmus segítségével új opciós sorozatokat generálnak. A lényeg az, hogy mindig legyen egy ATM strike, és tőle egy lépésközre egy ITM és egy OTM strike. Minden további strike, hacsak nincsenek benne nyitott pozíciók, bezárásra kerül. Tehát elképzelhető, hogy nem csak 3 strike lesz nyitva egy adott termék adott lejáratára. A BÉT az opciós termékek utolsó kereskedési napját a határidős termékek utolsó kereskedési napjához igazítja. A kereskedés a likviditás érdekében market makeri rendszerben történik.Opciók a BÉT-enAz opciós kereskedés szakaszai és az ajánlati típusok A BÉT származékos szekciójának opciós piacán a kereskedés két szakaszból áll, a nyitó szakaszból (mely a nyitó ajánlatgyűjtési és a nyitó ügyletkötési részszakaszokból áll) és a szabad szakaszból. A nyitó ajánlatgyűjtési részszakaszban csak limit és részajánlat tehető. Nem tehető továbbá most és megadott időpontig érvényes ajánlat. Azok az ajánlatok, melyek korábbról maradtak az ajánlati könyvben, és időbeli hatályuk a nyitó ajánlatgyűjtési részszakaszban szűnne meg, a részszakasz kezdetekor törlődnek. Ebben a részszakaszban nem történik üzletkötés.Az árszintek szerint rendezett ajánlatok alapján a nyitó ügyletkötési részszakaszban egyensúlyi áras párosítási algoritmus szerint megtörténik az ajánlatok megkötése. Ebben a részszakaszban nem tehető, nem módosítható és nem vonható vissza ajánlat.Az opciós kereskedés szabad szakaszában nem tehető MIND és minimális mennyiségű ajánlat, minden más megengedett. Az opciókra tett vételi ajánlat ára nem lehet az előző napi elszámolóár és a napi maximális ármozgás összegénél magasabb, és az eladási ajánlatok ára nem lehet az előző napi elszámolóár és a napi maximális ármozgás különbségénél alacsonyabb. Az opciós piacon ún. maximális ármozgás – ami a határidős piacon kiváltja az azonnali klíringet – nincsen, azonban ha az alaptermék kereskedése szünetel – az index esetén, ha 45 százalék súlyú, legalább négy papír kereskedése szünetel -, vagy ha az azonos ügyletkörbe tartozó határidős instrumentumban azonnali klíring van, akkor az adott opciós sorozat kereskedését a BÉT szünetelteti.(Folytatása következő hétfőn)