időjárás 15°C Vencel 2022. szeptember 28.
logo

Átvilágítás előtt az újságírók, bírák, ügyészek

Stefka István
2000.03.03. 23:00

Elvarratlan maradt a rendszerváltoztatás egyik szála: tíz év elteltével sem tárták fel, nem tisztázták a múltat. Az ügynöktörvény hiányosságai, végrehajtásának felemássága még mindig mérgezi a közéletet, bizalmatlanságot, gyanakvást kelt. Dr. Mátrai Márta, a Fidesz-Magyar Polgári Párt, illetve Csúcs László, a Független Kisgazdapárt képviselője az ügynöktörvényt módosító javaslatot nyújtott be. A törvény hatályát 2004-ig meghosszabbítanák, az átvilágítást pedig kiterjesztenék az írott és elektronikus sajtó munkatársaira, a bírákra, ügyészekre, valamint a költségvetési támogatásban részesülő pártok vezető tisztségviselőire. Az SZDSZ még tovább menne: az ügyvédeket, sőt az egész III/III-as főcsoportfőnökséget is átvilágítaná. Csúcs László úgy látja, világos az SZDSZ taktikája: markoljunk minél többet, hogy semmi se maradjon a kezünkben!- Egyesek szerint már nem sok értelme van az ügynöktörvény előszedésének, az átvilágítást tíz évvel ezelőtt kellett volna végrehajtani.- Az ellenkezőjét állíthatom. Százával kapom a reménykedő hangvételű leveleket, telefonokat, hogy végre talán most érdemi fordulat következik be. Nemcsak a kívülállók drukkolnak, hogy ilyen értelemben is teljesedjen ki a rendszerváltozás, hanem a sajtó szereplőitől szintén rengeteg a visszajelzés. Nagyon sokan óhajtják, hogy történjék meg az átvilágítás, hiszen az újságírók döntő többsége nem érintett: nem volt nyilaskeresztes, ávós, fizetett besúgó vagy terrorszervezet tagja, karhatalmista, pufajkás. A többség pedig nem akar azonosulni azzal a maroknyi csoporttal, amelynek szennyes múltja árnyékot vet a sajtóra.- Eigner József volt átvilágítóbíró nemrég azt nyilatkozta, hogy az ügynöktörvény módosításának csak akkor van értelme, ha az ügynök súlyos szankcióra számíthat. Az elmúlt tíz év azt bizonyította, hogy hiába fedték fel valakinek az ügynök- vagy karhatalmista múltját, nem történt semmi, nem mondott le a hivataláról, s a közvélemény elnézte neki.- Ezzel az állásponttal nem értek egyet. Igenis, szankcionál a ma hatályos törvény is. Aki érintett a jogállam szellemiségével ellentétes cselekményekben, azt felszólítják, hogy mondjon le tisztségéről. Amennyiben a felszólításnak nem tesz eleget, nemcsak a Magyar Közlönyben hozzák nyilvánosságra a nevét és bűnös múltját, hanem mindezt a Magyar Távirati Iroda útján valamennyi sajtóorgánumhoz eljuttatják.- Erre mondják azt, hogy: na és?!- Mindig Horn Gyulára szoktak hivatkozni, de ez nem olyan egyszerű. Őt szemmel láthatólag mérhetetlenül zavarja, és ma már nagyon nehezen tud megbirkózni azokkal a kérdésekkel, amelyeket nekiszegeznek a múltja miatt. A nyilvánosság fegyelmező erejét nem szabad lebecsülni. A törvénymódosítással úgy lépnénk tovább, hogy akik nem mondanak le tisztségükről, azoknak a nevét az átvilágítóbírák közzétennék: vagyis közérdekű adatok lennének, amelyekre mindenki hivatkozhat, és terjesztheti őket.- Eddig az ügynöktörvény a törvényhozó és a végrehajtó hatalom tisztségviselőire terjedt ki. Ez a kör most tágulna?- Igen. Az átvilágítandók körét a törvényjavaslatban három ponton bővítenénk. Egyrészt a média szereplőire, a bírákra és ügyészekre, valamint a költségvetési támogatásban részesülő megyei és országos vezető testületek tisztségviselőire terjesztenénk ki.- A sajtóban kit vizsgálnának?- Az elektronikus sajtó közvélemény-formálóit, a rádió, a televízió vezető beosztású munkatársait, a helyi adóktól az országosakig. Ebbe a körbe beletartoznak a közszolgálati csatornákon kívül a kereskedelmi és nonprofit adók is. Az átvilágítás kiterjedne a nyomtatott sajtóra is, úgyszintén a helyi lapoktól az országosakig. Megnéznénk mindenkinek a múltját az elnöktől a főszerkesztőn, a főmunkatársakon át a rovatvezetőkig, vagyis azokét, akik szerepet vállalnak a politikai közvélemény formálásában, alakításában. De átvilágítanánk az inter-net főszerkesztőit, szerkesztőit is.- Milyen következményekkel járhat ez, ha a sajtóorgánumok nagy része magántulajdonban van? Azt mondhatják, hogy köpnek rá.- A társadalom egy része valóban így gondolkodik. A másik része viszont – és ezt ne becsüljük le, mert a szavazások eredménye azt mutatja, hogy a nemzeti, konzervatív jobboldal a többség – úgy véli, hogy fontos az átvilágítás folytatása.- Miért akadt el a folyamat a rendszerváltás kezdetén?- Ez a törvény nem kétharmados. Az MDF-kormányzás idején természetszerűleg megvolt a feles többség. Ha a fórum kellő bátorsággal akar leszámolni a múlttal, megtehette volna. Sajnos az első parlamenti ciklus utolsó napján szavaztatták meg az 1994. évi 23-as számú törvényt, nem előbb. Akkor is félszívvel, félmegoldással. Lényegében szocialista megőrzésre átadták Horn Gyulának és Kuncze Gábornak. Ezt követően, 1994 és 1998 között létrejött az a 72 százalékos többség, amelynek eredményeként nem történt érdemi elmozdulás az ügynöktörvényben.- Lehetett volna többet tenni a taxisblokád után, a Demokratikus Charta folyamatos szervezkedése mellett? Hiszen megbukott az igazságtételi törvény is. Nem biztos, hogy a mulasztás csak az akkori kormánykoalíció bűne. Nagyon nagy volt az SZDSZ és az MSZP ellenállása.- Nem szeretném lebecsülni az akkori ellenzék súlyát és szerepét, de hangsúlyozom, hogy ez feles törvény volt, vagyis megvolt az MDF-kormány többsége. A félmegoldás – például a sajtóban – egyenes következménye lett a totális bukás. Amikor 1998-ban képviselő lettem, első feladatomnak tekintettem, hogy megpróbáljam korrigálni az ügynöktörvényt. Ezért 1998 őszén benyújtottam a módosító javaslatot. Dr. Mátrai Márta, a Fidesz-Magyar Polgári Párt képviselő asszonya velem együtt munkálkodott, és adta nevét a törvényjavaslathoz.- Az SZDSZ a Mátrai Márta és ön által kidolgozott módosító javaslatnál is többet akar.- Úgy szándékoznak felduzzasztani az átvilágítandók körét, hogy elképzelésük végrehajtási feltételeit nem lehet teljesíteni, azaz görögtüzet csinálnának, hogy ne legyen semmiféle elszámoltatás. Az SZDSZ teljes nyilvánosságot akar az iratokba való betekintéstől az ügynök, illetve az informátor kilétének felfedéséig. De átvilágítaná az egyházi vezetőket, polgármestereket, jegyzőket, ügyvédeket, tábornokokat, egyetemi tanárokat is.- Ez lehetetlen kívánság?- Szálljunk le a földre! Amit mi javasolunk, az hét-nyolcezer ember ellenőrzését igényelné 2004-ig. Ennek végrehajtási feltételeit megteremteni sem kis feladat, de ha kiterjesztenénk, az olyan irdatlan tömeget jelentene, hogy garantáltan a törvény végrehajtásának kudarcához vezetne. Az átvilágítás, amely kifejezetten a rendszerváltáshoz kötődik, időben nem húzódhat a végtelenségig.- Már csak azért sem, mert közben meghalnak az emberek.- Nem biztos, hogy meghalnak az érintettek, mert köztudott, hogy még 1990-ben is beszerveztek ügynöknek huszonéves fiatalokat. Az átvilágítás nemcsak a korábbi évtizedek történéseire vonatkozik, hanem a közelmúlt érintett személyeire is ki kell terjeszteni a vizsgálódást. Átlátható az SZDSZ taktikája: markoljunk minél többet, hogy semmi se maradjon a kezünkben!- Az iratokba való teljes betekintésről mi a véleménye?- Partner vagyok a nyilvánosságot erősítő mindenféle megoldáshoz, de kérdezem, hogy 1994-98 között, amikor 72 százalékos többséggel regnált az MSZP és az SZDSZ, miért nem szorgalmazták a teljes betekintés lehetővé tételét. Miért most dörömbölnek? Sok szempontból alkotmányosan is aggályos az elképzelésük. Egyébként a ma hatályos törvény is úgy szól, hogy mindenki betekinthet a rá vonatkozó iratokba. Igaz, a harmadik személyre vonatkozó adatokat olvashatatlanná teszik. Ha nem ezt a technikát alkalmaznák, az érintett akkor sem tudná meg, hogy ki volt a besúgója, a feljelentője, mert az az esetek túlnyomó többségében álnéven szerepel. Az SZDSZ azt is mondja, hogy nem elég a III/III-as főcsoportfőnökség körébe tartozó besúgók leleplezése, hanem terjeszszük ki az átvilágítást a katonai elhárítás, a kémelhárítás, a hírszerzés területére. Ebben az a buktató, hogy míg a III/III-asokra vonatkozóan a független magyar bíróság megállapította, hogy a jogállam törvényeivel alapvetően ellenkező tevékenységet folytattak, addig a másik két főcsoportfőnökség a múltban is a nemzetbiztonság érdekében tevékenykedett.- Miért akarja kiterjeszteni az SZDSZ a törvény érvényességét a kémelhárításra és a hírszerzésre?- Nem tudom. Részben igaza van, mert ott is akadtak destruktív erők. De nem részletezném, hogy kik azok, akikre való tekintettel viszont nem szabad kinyitni ezt a dossziét, mert emberi életek százait veszélyeztetné ok nélkül, indokolatlanul. És a nemzetbiztonságunkat fenyegetné.- Morálisan fontosnak tartja, hogy a módosított ügynöktörvény lépjen életbe?- Rendkívül fontosnak tartom. Ez is elvarratlan szál, a rendszerváltoztatás egyik megoldatlan kérdése. Becsületbeli kötelességemnek tartom, hogy mindent megtegyek a törvénymódítás elfogadása érdekében.- Ehhez a kormánykoalíció egyetértése is szükséges.- Ketten nyújtottuk be, s így még nem tudjuk biztosítani az ötven százalékot. De meggyőződésem, hogy minden aggályoskodás ellenére az MDF támogatni fogja az ügynöktörvény módosítását.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.