Összefogás a környezet védelméért

Hétfőn tartja első ülését a környezetvédelmi miniszter döntés-előkészítő munkájának segítésére létrehozott Tudományos Tanácsadó Testület, amely tizenkilenc, környezet- és természetvédelmi gyakorló, illetve elméleti tudósból, kutató professzorból, akadémikusból áll. Elnöke Dohy János akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia osztályelnöke, titkára Gordos Dénes, a Környezetgazdálkodási Intézet főigazgató-helyettese. A miniszter mellett működő tanácsadó testület feladata, hogy természettudományos, biológiai, jogi, informatikai és műszaki javaslatokat tegyen, programokat dolgozzon ki Magyarország természeti értékeinek védelme érdekében.A Tudományos Tanácsadó Testület abban különbözik az Országos Környezetvédelmi Tanácstól, hogy nem időszakonként ülésezik, ügyrendjét nem törvény szabályozza, hanem a miniszter napi, aktuális kormányzati tevékenységével öszszefüggő kérdésekben segít dönteni. A tanácsadó testület mellett szintén a napokban jött létre egy öttagú, az európai uniós csatlakozást előkészítő bizottság, amelynek programját a Pepó Pál miniszter és Biacs Péter akadémiai doktor elnökletével vezetett Országos Környezetvédelmi Tanács keretében alakították ki, és az akadémikusok kezdeményezésére jött létre.- A XXI. század az ökoszo-ciális piacgazdaság korszakaként indul majd szerte a fejlett világban, s az Európai Unió is nagy súlyt fektet a környezeti és természeti értékek megóvására. Az iparosodás nyomán ugyanis mindinkább olyan fenyegető ártalmak érik a világot, amelyek elhárítása, a környezet megóvása a szakemberek, a tudósok összefogását, együttes fellépését igényli. Magyarország egyelőre a környezeti károknak kevésbé kitett országok közé tartozik, ám nálunk is mindinkább előtérbe kerül a környezetvédelem kérdése. Örvendetes módon már civil szervezetek, társadalmi egyesületek is támogatják a kormányzat munkáját – mondta Gordos Dénes, a környezetvédelmi miniszter tanácsadója, a minisztérium háttérintézményeként működő Környezetgazdálkodási Intézet főigazgató-helyettese, a Magyar Környezetvédelmi Társaság elnöke, aki 1991-ben megkapta a Magyar Köztársaság Csillagrendje kitüntetést.- A Környezetvédelmi Minisztérium a kormányzati periódus első felében teljesítette, amit ígért, és felkészült az ezredforduló kihívásaira. A környezetvédelem megkülönböztetett súlyát jelzi, hogy idén minden eddiginél több, vagyis 59 milliárd forint áll a tárca rendelkezésére. Országosan a tavalyihoz képest mintegy százmilliárd forinttal többet, csaknem 250 milliárdot használhat fel a környezetvédelmi szakterület. A Gazdasági és Fejlesztési Együttműködési Szervezet, az OECD 1999-ben értékelte hazánk egy évtizedes környezetvédelmi teljesítményét. A vizsgálatot végző testület szerint fejlődés tapasztalható a környezetvédelmi politikában és a valóságos folyamatokban egyaránt. Ez kifejeződik az átmeneti társadalmak számára modellértékűnek tekinthető környezetvédelmi kerettörvényben is. Fontosnak tartom, hogy az OECD jelentése szerint Magyarország a törvényhozási munkában is teljesítheti az unió által előírt direktívákat.Gordos Dénes szerint a kiemelt feladatok közé tartozik a levegőtisztaság védelmét szolgáló kormányrendelet és a hulladékgazdálkodási törvény megalkotása. Ezek nemcsak a szakmai szabályozás terén jelentenek korszakos előrelépést, hanem az Európai Unióhoz történő csatlakozás előkészítésének, ezen belül a jogharmonizációs programnak is kiemelkedően fontos részei. A hulladékgazdálkodási törvény megalkotásával a magyar kormány megszünteti az öt éve tartó mulasztásos törvénysértés állapotát, ugyanis 1995 óta jogszabály írta elő e törvény kidolgozását. A környezet- és a természetvédelem harmonizációjára több idő szükséges, megvalósítása akár húsz évbe is beletelhet. A csatlakozásig a felmérések szerint mintegy 2500 milliárd forintot kellene fordítani a jelenlegi problémák orvoslására, amire persze nincs fedezet. A múlt évet például hárommilliárdos mínusszal kezdte a tárca a korábbi évek túlköltekezései miatt.- A legfőbb teendők végrehajtásában azonban hatékonyabb munka érhető el a civil szervezetek és az önkormányzatok bevonásával, hiszen a regionalitás miatt az uniós források megszerzése, valamint a fejlesztési tervek kidolgozása is főként települési szinten lehetséges – vélekedik Gordos Dénes. – A PHARE-források januártól az ISPA Előcsatlakozási Alappal egészültek ki. A PHARE és az ISPA együttesen mintegy hatvanmillió euróval támogatja a környezet- és természetvédelmi fejlesztéseket. Egyik legfontosabb feladatnak tekintjük tehát a társadalmi konszenzus keresését, hiszen a környezetvédelem pártsemleges terület. A stabil, konstruktív együttműködési viszonyok megteremtésében a civil szervezetek főszerepet játszhatnak, s ez a minisztérium idei költségvetésében is kifejeződik. A környezet- és természetvédő mozgalmak pályázatait a Környezetvédelmi Alap Célelőirányzatból évről évre nagyobb öszszeggel támogatja a minisztérium. A legutóbb támogatott pályázatok nagy része a környezeti tudatosság javítására, különféle akciók, kampányok szervezésére, tájékoztató kiadványok, filmek készítésére irányul.- Igen fontos, hogy a munkánkban folyamatosan, hatékonyan jelen legyen a civil szervezetek társadalmi kontrollja. Ezért alakult meg idén március 2-án – társadalmi igényből fakadóan – a Magyar Környezetvédelmi Társaság, amelyben a különböző szakmai és civil szervezetek megtartják egyéni arculatukat, de a tömörülésből fakadóan növekszik tevékenységük hatékonysága. A társaságban működő szervezetek infrastruktúrájára a Környezetvédelmi Minisztérium 19 millió forintot fordított. A szövetség már a kormányprogram megvalósításában együttműködni kívánó huszonöt szervezetet tömörít. A társaság legfontosabb célkitűzései közé tartozik a környezet- és természetvédelmi szervezetek folyamatos párbeszéde, a nyilvánosság biztosítása, de az egyesület részt vesz a környezeti nevelésben, nemzetközi kapcsolatok kiépítésében, előadások szervezésében, valamint kiadványok szerkesztésében. További feladatnak tekintik a nemzeti konszenzus megteremtését, amelyhez ugyancsak nélkülözhetetlenek a civil szervezetek.Mint arról már beszámoltunk, a Környezetgazdálkodási Intézetben tavaly alakították ki Kelet-Közép-Európa legnagyobb környezet- és természetvédelmi szakkönyvtárát. A százmillió forintból megvalósított, 45 ezer szakkönyvet, köztük a legfrissebb kutatási eredményeket is tartalmazó dokumentációs és információs központ a környezetvédelem iránt érdeklődők munkáját könnyítheti meg. Emellett most munkálkodnak egy környezetvédelmi múzeum és levéltár létrehozásán is.