Mit ér a tönköly, ha bio és magyar?

Bürokratikus és érthetetlen huzavona miatt nehéz helyzetbe kerülhet az ÖKO-10 UBM Kft., amely az elsô hazai nemesítésű tönkölyfajta termeltetését és a belôle készíthetô termékek forgalmazását összefogja –állítja Kajdi Ferenc, a fajta egyik tulajdonosa.

Nagy Ottó
2001. 11. 08. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az elsô hazai nemesítésű tönköly, az ÖKO-10 fajta 1998-as állami elismerését követôen 2000-ben szabadalmat is kapott. A fajta és a belôle elôállított termékek – liszt, péksütemények, „hús” – iránt óriási érdeklôdés tapasztalható nemcsak hazánkban, hanem külföldön is. Mindez magas fehérje- és vitamin tartalmának, kedvezô aminosav- és az ásványianyag-összetételének köszönhető. Kedvezô tulajdonságai miatt a tönkölybúza egyik alternatív tápanyagforrása lehet az egészséges táplálkozást megalapozó nemzeti egészségmegôrzô és betegségmegelôzô programnak.
A tönköly termesztése az elmúlt években hagyományos módon, az úgynevezett ökologikus gazdálkodás keretei közt ment végbe. Ez utóbbi termelési forma csak az elôzetesen engedélyezett készítmények használatát teszi lehetôvé. Eredményeként lehet elôállítani a biotönkölyt, amiből bio-élelmiszer készülhet.
A fajtát integrációban termeltető kft. számára az jelenti a legfôbb problémát, hogy egyes gazdálkodók még október közepén sem kapták meg a terményükre vonatkozó bio-minôségi tanúsítványt. Enélkül a termény nem forgalmazható, illetve csak rendkívül nagy anyagi veszteséggel kerülhetne forgalomba. A késedelmes forgalmazás miatt tetemes tárolási költségek merülnek fel, miközben a sorsára váró tönkölybúzából már rég elkészülhettek volna az emberi szervezet számára oly fontos élelmiszerek – mondja Kajdi Ferenc.
– A tönköly körül zajló események nagyon szövevényesek – vélekedik az ÖKO-10 fajta birtoklója, aki a másik tulajdonossal, Kalmár Gergellyel együtt 1983 óta foglalkozik e búzafajta nemesítésével. Az ÖKO-10 a 2000–2001-es gazdasági évben már 10 200 hektáron termett. A kft. a növényfajta termeltetését 1999-ben vállalta fel. 1999-ben és 2000-ben a bio-tanúsítványokat a Skal Hungary Kft. adta ki. A termelôk tavaly ôsszel már 3196 hektár öko-minôsítésű és 2000 hektár úgynevezett másodéves átállási területen kezdték meg a fajta vetését. A korábbi években minôsített területeken termett tönkölyt egy berlini ellenôrzô laboratórium minden esetben szermaradvány-mentesnek minôsítette.
A cég ezen adatok birtokában kötötte meg a 2000–2001. évi termeltetési szerzôdéseket. A termelôk az év során szinte kivétel nélkül betartották az elôírásokat. Csakhogy a Skal idén tavasszal megszüntette tevékenységét. A területek ellenôrzését a Biokontroll Hungária Kht. vette át, nem kevés megbízási díjért. A fajtatulajdonosok a közhasznú társaságnál már 2001 áprilisában kérték integrált területeik nyilvántartási ügyeinek tisztázását, ám azok október közepéig nem rendezôdtek. Kajdi Ferenc elmondta, hogy munkatársai többször jártak az ügy tisztázása érdekében a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban (FVM) is. Sürgették a minôsítések kézhezvételét. Többször kaptak olyan felvilágosítást, hogy már aláírták, sôt postázták is e minôsítéseket. A biominôsítés odaítélésére a Biokontroll Hungária Kht. jogosult, az FVM ez esetben a felügyeleti jogkört gyakorolja.
Szeptember végén egyeztetô tárgyalásra is sor került. Ennek hatására már megkezdôdött a tanúsítványok kiadása. Ám ez a folyamat is lassadalmas. Kajdi Ferenc és társai, valamint a termesztést végzô gazdák, termelôk elkeseredettek, hiszen az egyébként jól értékesíthetô, biológiailag igen értékes termény még mindig a raktárakban van. A kft. emiatt csak részben, az elôleg kifizetésével tudja rendezni a termelôkkel szembeni tartozását. A fizetési határidô szeptember 30-a volt, s ez ugyebár nem tegnap volt. A gazdáknak nincs pénzük egy újabb termelési ciklus indításához, fogytán a bizalmuk. Joggal érzik magukat becsapva – állapítja meg Kajdi Ferenc. Ilyen körülmények között nagyon nehezen lehet megkötni a 200–2002 évi termeltetési szerzôdéseket. A közvetlen kár a cég számításai szerint mintegy 800 millió forint, melyhez hozzájárul a felmerülô többlet tárolási költség.
A szakembernek tudomása van arról, hogy a Biokontroll Hungária Kht. más szervezeteknek, illetve egyéni termelôknek már júliusban is kiadott minôsítési okmányokat. Csak tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy közben több tönkölyszállítmány hamis fajtamegjelöléssel, de biominôséget igazoló papírokkal, illegálisan már elhagyta az országot. Annak ellenére, hogy Kajdi Ferencék, észlelve a „feketegazdaság” tevékenységét, megállapodtak a Vám- és Pénzügyôrséggel (VPOP) a hatékony ellenôrzésrôl. Kérésüknek megfelelôen – a szabadalmi jogok védelme érdekében – a VPOP rendelkezése szerint csak a két fajtatulajdonos egyedi írásbeli engedélye alapján hagyhatja el az országot e fajta terménye, vagy a belôle készült félkész áru.
Kajdi Ferencék hungarikumként kezelik a tönkölyt. Itt akarják termeszteni, mert a belôle készült termékek komoly bevételt hozhatnak Magyarországnak. Tisztában vannak a piaci kihívásokkal, azzal, hogy a verseny szabad. Nekik nem egy újabb külföldi fajta hazai honosításával van problémájuk. Mint mondják, válasszanak a gazdálkodók, termesszék a jobbat. Elvárják azonban: a törvényeket úgy tartassák be, hogy azok kivétel nélkül mindenkire érvényesek legyenek.

Az ÖKO-10 UBM Kft. által termeltetett tönkölybúza körüli problémák mára lényegében megoldódtak. A raktárakban lévő idei termés zöme értékesíthető, a termelők megkapják a szükséges engedélyeket – értesültünk Roszik Pétertől, a Biokontroll Hungária kht. igazgatójától. A szakember elmondása szerint a tanúsítvány kiadásakor minden ponton betartották az előírásokat, ezt a kht. felügyeletét ellátó földművelésügyi minisztériumban is megerősítették. A gondok abból származtak, hogy az előző minősítő, a Skal Hungary Kft. a jogszabályokat megkerülve adott ki tanúsítványokat az ÖKO-10 integrációjában részt vevő termelőknek is. A jogszabályok világosan előírják, hogy ké esztendős átállás után adható csak ki biominősítés. Ettől egyedi esetekben el lehet térni, ám ehhez az FVM jóváhagyása kell. Ilyen jóváhagyást nem kért a Skal Kft. Mégis, a cég jóval a két év letelte előtt adott ki az ÖKO-10 Kft.-vel szerződésben álló gazdálkodóknak tanúsítványokat.
A Biokontroll Kht. jelenleg hatvanezer hektár olyan területet ellenőriz az országban, ahol ökológiai gazdálkodást folytatnak. Az általuk kiadott minősítés ritka kincs, mert azt elfogadják az Európai Unió tagállamaiban és Svájcban is. Mindezt veszélyeztette volna a kht., ha bárkivel kivételezik – állapította meg Roszik Péter. A tönkölyt termelő vállalkozók majd mindegyike betartja a szabályokat, termékük megfelelő, ilyen szempontból nincsenek gondok. Akinél letelt a két esztendő, megkapta a Biokontroll tanúsítványát. Akinél még nem, azt vizsgálat alá vette a kht. Ennek szabályszerű végigviteléhez és a szükséges hatósági eljárásokhoz hónapokra volt szükség. Április óta ezzel telt el az idő. A napokban a függőben lévő termelők többsége – tekintettel a vizsgálódás kedvező eredményeire, és főként a 2001. évi gazdálkodás értékelésére – az FVM jóváhagyásával megkapta az átállási idő lerövidítését lehetővé tevő egyedi engedélyt. Ennek alapján tanúsítvánnyal kerülhetnek forgalomba a raktárakban lévő tönkölykészletek.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.