JANUÁR
január 3.: Jasszer Arafat palesztin vezető Washingtonba utazott, hogy egyeztessen a leköszönő Bill Clinton amerikai elnökkel a palesztin-izraeli béketervvel kapcsolatban. A kezdeti reménytkeltő lépések után Ehud Barak izraeli miniszterelnök további feltételekhez kötötte a békefolyamat folytatását, így biztossá vált, hogy a Clinton-éra ideje alatt nem sikerül tető alá hozni a megállapodást.
január 8.: Meghalt Laurent Désiré Kabila, a Kongói Demokratikus Köztársaság elnöke. Rövid anarchia után az elnök fia, Joseph Kabila állította helyre a rendet, majd napok múltán követte apját az elnöki székben.
január 15.: Első ízben találtak BSE-vírussal fertőzött szarvasmarhát Ausztriában. Marhakórpánik kezdett kialakulni Európában, miután Olaszország és Németország is több marhafarmon kényszerült levágni az állatokat.
január 22.: Letette a hivatali esküt a republikánus George W. Bush amerikai elnök. Az elnökválasztási procedúrát követő szavazatszámlálási események után a volt elnök fia került az elnöki székbe, néhány száz szavazattal megelőzve legnagyobb ellenfelét, a demokrata párti Al Gore-t.
Ugyanazon a napon a Fülöp-szigetek is elnököt váltott, a korrupciós ügyei miatt helyéről elmozdított Joseph Estradát Gloria Macapagal Arroyo váltotta.
január 31.: Augusto Pinochet volt chilei diktátort bíróság elé állították.
FEBRUÁR
február 7.: Az izraeli miniszterelnök-választáson a jobboldali Likud jelöltje, Ariel Saron húsz százalékkal több szavazatot kapott, mint az addigi kormányfő, a munkapárti Ehud Barak. A kudarc után Barak lemondott pártbéli tisztségéről. Saron egy hónapon belül létrehozta nemzeti egységkormányát, ahol a baloldali Munkapárt befolyásos személyiségei mellett a szélsőséges pártok is helyet kaptak.
február 18.: Amerikai harci gépek támadást intéztek Irak ellen. Az események után újra előtérbe került az embargó sújtotta ország helyzete. Amerika-ellenes tüntetések kezdődtek a térség több országában.
február 23.: Orbán Viktor magyar és Ivica Racan horvát kormányfő aláírta a magyar-horvát szabadkereskedelmi megállapodást.
február 26.: Colin Powell amerikai külügyminiszter első külföldi látogatásaként békeközvetítő körútra indult. Orosz kollégájával, Igor Ivanovval elsősorban az iraki helyzetet tekintették át, és választ kerestek a közel-keleti erőszakos eseményeire. Powell Brüsszelben részt vett a NATO rendkívüli ülésén.
MÁRCIUS
március 2.: Budapesten tárgyalt Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke. A találkozón Orbán Viktorral és Németh Zsolttal, a Külügyminisztérium politikai államtitkárával együtt úgy értékelték, a jövőre nézve a státustörvény segíthet az Erdélyben élő magyar kisebbség önazonosságának megtartásában.
Macedónia a NATO segítségét kérte az albán lázadók elleni harcban.
március 3.: Száj- és körömfájásjárvány kezdődött a Brit-szigeteken.
Afganisztánban az uralkodó tálibok megkezdték a két világhírű bámijáni Buddha-szobor lerombolását. A műveletet néhány nap alatt elvégezték, ezalatt az egész világ odafigyelt Afganisztánra.
március 7.: Macedónia Jugoszlávia segítségét kérte az egyre aggasztóbb nemzetiségi összecsapások miatt. Az albán gerillák támadásai hetek alatt regionális problémává váltak, eközben Szkopje a KFOR tehetetlenségét kárhoztatta.
március 12.: A száj- és körömfájás teljesen elterjedt az Egyesült Királyságban. Állatok százezreit kellett levágni a betegség terjedése miatt.
március 14.: Életbe lépett a tűzszünet Macedóniában, ennek ellenére Észak-Macedóniában továbbra is dörögnek a fegyverek.
március 19.: Mozgósították a macedón hadsereget az országban dúló harcok miatt. Az ország háborús helyzetbe került.
március 21.: A kormány elfogadta a státustörvény tervezetét.
március 30.: Amerika elutasította a környezetkárosító gázok kibocsátásának korlátozásáról szóló kiotói jegyzőkönyvet.
A cikk illusztrációi AP és Reuters fotók felhasználásával készültek.
origo.hu
Lecsúszott a kifutóról egy repülőgép Ferihegyen
