2001. III. negyedév – külföld összefoglaló

Július

Július 2. David Trimble, Észak-Írország főminisztere benyújtotta lemondását, mivel a republikánus IRA nem teljesítette a vállalt leszerelési feltételeket.
Belgium váltotta fel Svédországot az Európai Unió soros elnöki tisztségében.

Július 4. Az Európai Néppárt főtitkára, Dan Pavel a Ziua című román lapnak adott interjújában úgy vélte, a státustörvény teljesen elfogadható.
Megkezdődött Szlobodan Milosevics volt jugoszláv elnök pere Hágában. A vádlott nem válaszolt a bűnösségét firtató kérdésre.

Július 5. A szlovák parlament döntésével megmaradt az ország korábbi közigazgatási beosztása. A határozat rendkívül hátrányosan érinti a magyarokat, mivel a meciari időkből származó megyerendszert úgy alakították ki, hogy a magyarság aránya csak elvétve érhesse el a harminc százalékot.

Július 6. Ariel Saron Európába érkezett, hogy támogatókat szerezzen országának. Az út során több politikus értésére adta, hogy nem támogatják az ország településalkotó politikáját.

Július 9. Faji zavargások törtek ki az angliai Bradfordban ázsiai és fehér fiatalok között.

Július 10. Elfogták a Fülöp-szigetek mozlim terrorszervezetének, az Abu Szajjaf vezetőjét.

Július 13. Találkozott Martonyi János magyar és Mircea Geoana román külügyminiszter, hogy megvitassák a két állam álláspontját a státustörvénnyel kapcsolatban.
Utcai összecsapások zajlottak le Észak-Írország valamennyi városában, amikor a hagyományos felvonulási időszak kezdetével a protestáns csoportok a tartomány utcáira vonultak.

Július 15. Atal Behari Vadzspaji indiai és Pervez Musarraf pakisztáni kormányfő történelmi találkozót tartott az indiai Agrában. A szinte szünet nélkül háborúzó két ország csúcstalálkozóján még a felvetett témában sem tudtak megegyezni, így bizonyos értelemben kudarcba fulladt a kezdeményezés.

Július 16. Sikeres rakétaelhárító-kísérletet hajtott végre az Egyesült Államok. A próba után Oroszország tiltakozását fejezte ki.

Július 17. Az Ivica Racan vezette horvát kormánykoalíció által kezdeményezett bizalmi szavazáson a parlament megerősítette az ötpárti baloldali koalíciót.
Oroszország és Kína barátsági szerződést kötött. Csiang Cö-min kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök megbeszélésén nem kerültek szóba katonai témák, de nagy volt közöttük az egyetértés nemzetközi kérdésekben.

Július 20. Genovában megkezdődött a világ hét legfejlettebb gazdasági nagyhatalma és Oroszország (G8) csúcstalálkozója. A konferencia érdemi eredményeit jelentősen háttérbe szorította az azt körülvevő tiltakozássorozat. Mintegy százezer tüntető bénította meg a találkozót, akik többször összecsaptak a rendőrökkel. Az erőszakos cselekményekben egy tüntető életét vesztette a rendőrök lövedékeitől.

Július 24. Hosszas huzavona után lemondatták Abdurrahman Wahid indonéz államfőt. Utóda valamikori harcostársa, Megawati Sukarnoputri lett.

Július 29. Marosvásárhelyen találkozott egymással Orbán Viktor magyar és Adrian Nastase román miniszterelnök. A találkozón a magyar miniszterelnök kifejtette azokat az előnyöket, amellyel a státustörvény járna. Nastase megértéssel fogadta a magyar javaslatokat.

Augusztus

Augusztus 1. Nagy-Britannia a prágai repülőtéren ellenőrzést vezetett be a szigetországba való beutazás előtt állók részére. A britek elsősorban az országukba irányuló cigány bevándorlók utazását akarták meggátolni. A britek később beszüntették ezt a gyakorlatot.

Augusztus 3. A hazánkba látogató Anatolij Kinah ukrán kormányfő megértéséről biztosította azon magyar törekvéseket, amelyek a státustörvény kidolgozásához vezettek. A két fél közös bizottságot hozott létre, de azt előre kijelentették, semmilyen akadály nem áll a státustörvény ukrajnai bevezetése előtt.

Augusztus 4. Megérkezett Moszkvába Kim Dzsong Il észak-koreai vezető, aki tíznapos, transzszibériai vonatút során jutott el az orosz fővárosba. A kommunista országvezetőt Moszkva széles körű támogatásáról biztosította.

Augusztus 6. Orbán Viktor Prágában megkapta a Polak Alapítvány kitüntetését, amellyel évről évre olyan politikusokat díjaznak, akik sokat tettek a térség demokratikus fejlődéséért.

Augusztus 7. Izrael kiadta azt a „halállistát”, amelyen az általa különösen veszélyes, ezért likvidálandó személyiségek szerepelnek. Indoklásuk szerint ha a Palesztin Hatóság nem tartóztatja le a listán szereplőket, a zsidó állam célzott támadásokkal kivégzi őket.

Augusztus 10. A jeruzsálemi Sbarro étteremben felrobbantotta magát egy palesztin. A terrortámadásnak húsz halottja és hetven sebesültje volt. Az esemény a legsúlyosabb csapás volt Izraelre 1997 óta. A válaszcsapás az addigi legkomolyabb volt, amelyet világszerte elítéltek. A megtorlás mértékéről heves vita zajlott le Ariel Saron és Simon Peresz között.

Augusztus 13. Izrael bezáratta a Palesztin Felszabadítási Szervezet jeruzsálemi otthonának számító Kelet Házát. Az akció után heves nemzetközi tiltakozás kezdődött.

Augusztus 14. Koidzumi Dzsunicsiró japán elnök több ázsiai ország tiltakozása ellenére felkereste a Jaszukuni-szentélyt, ahol a második világháborúban elesett japán katonák nyugszanak. A látogatás sértette azon országokat, amelyek a háború alatt japán megszállást szenvedtek el, ezért több városban tiltakozó megmozdulások voltak.

Augusztus 15. Egy izraeli tanktámadás után Egyiptom bejelentette: kész csapatokat küldeni a Sínai-félszigetre. A zsidó állam úgy vélte, ebben az esetben csapatokat vonna össze a közös izraeli–egyiptomi határszakaszon, amely egy újabb arab–izraeli háború rémét vetítette elő. Napokkal később Egyiptom meghátrált, így elhárult a háborús fenyegetés.

Augusztus 16. Borisz Trajkovszki macedón elnök a háborús rendezés első lépéseként közkegyelmet hirdetett az albán felkelőknek.

Augusztus 18. Magyar konzulátus nyílt Szabadkán.

Augusztus 23. Megérkezett Macedóniába az első csoportja annak a NATO-kontingensnek, amely a Hatékony Begyűjtés fedőnevű akció keretében lefegyverzi a lakosságot és az albán lázadókat.

Augusztus 29. Botrány robbant ki egy norvég teherhajó körül, amely 434 menedékkérő afgánt szállított illegálisan a fedélzetén. Az Indonéziából Ausztráliába tartó hajót az ausztálok nem engedték kikötni, majd miután a Tampa az ausztrál fennhatóságú Karácsony-sziget felé vette az irányt, napokig tartó állóháború vette kezdetét Ausztrália és a többi ország között. A helyzetet nehezítette, hogy időközben Indonézia is megtagadta, hogy a menekültek visszatérhessenek. Végül úgy döntöttek, hogy Nauru szigetén, a csendes-óceáni foszfátlelőhely teljesen sivatagos középső részén telepedhetnek le az üldözött afgánok.

Augusztus 31. Megkezdődött a durbani rasszizmusellenes konferencia. A nagy reményekkel várt találkozó eredményei híján inkább botrányairól vált híressé. Az utolsó pillanatig nem lehetett tudni, vajon Izrael és az Egyesült Államok részt vesz-e a konferencián. A bizonytalanságot az okozta, hogy az iszlám országok már korábban jelezték, a cionizmust elítélő beadványt kívánnak terjeszteni a találkozó plénuma elé.

Szeptember

Szeptember 2. A durbani rasszizmusellenes konferencián a civil szervezetek (NGO) rasszistának nyilvánították Izrael államot a cionista mozgalom miatt. Emiatt az Egyesült Államok és Izrael kivonult a konferenciáról.

Szeptember 3. Az iskolaév kezdetével újra fellángolt az erőszak Észak-Írországban. A Szent Kereszt katolikus leányiskola növendékei csak rendőrök sorfala között közelíthették meg iskolájukat, miközben protestáns tüntetők kövekkel és robbanószerkezetekkel támadtak rájuk.

Szeptember 8. Miután a durbani konferencia résztvevői befejezték a munkát, az egységesen elfogadott zárónyilatkozattal problémák adódtak. Mivel a dél-afrikai rendezők mindenképpen sikerrel akarták befejezni a tanácskozást, az újraszövegezés mellett döntöttek, hogy visszatartsák az Európai Unió hazakészülődő képviselőit.

Szeptember 10. Újra Alekszandr Lukasenko eddigi államfő győzött a fehérorosz elnökválasztáson. A döntés alapján tovább folytatódik az ország függetlenné válása óta tartó tekintélyuralmi kormányzás a volt szovjet tagköztársaságban.

Szeptember 11. Az Egyesült Államok ellen példátlan terrorcselekményt hajtottak végre. Négy utasszállító repülőgépet eltérítettek, amelyből kettő a Világkereskedelmi Központ ikerfelhőkarcolóiba csapódott. A két gép becsapódása következtében mindkét épület összeomlott. A harmadik gép a Pentagon ötszögű épületét vette célba. A védelmi minisztériumot azonnal evakuálták. A negyedik gép Pennsylvania államban lezuhant, máig homályos körülmények között. Az amerikai elnököt nyomban ismeretlen helyre szállították, az egész országban riadókészültséget rendeltek el.

Szeptember 12. A lehetséges elkövetők között felmerült Oszama bin Laden szaúdi származású milliárdos neve, aki Afganisztánban bújt meg a világ elől, és ott a fanatikus iszlám tálibok védelmét élvezi.
George W. Bush amerikai elnök a támadásról úgy vélekedett, hogy az több volt, mint terror, háborúról van szó. Az első sokk után megkezdődött a gyanúsítottak felkutatása.

Szeptember 13. Az amerikai elnök nemzeti gyászra hívta föl honfitársait. Az amerikaiak példáját számos ország követte. Kiderült, nincs magyar áldozata a katasztrófának, és nem vizsgálnak magyar szálat a nyomozás során.

Szeptember 17. Eltemették Ahmad Sah Maszudot, a tálibellenes Északi Szövetség vezetőjét.

Szeptember 19. Pervez Musarraf pakisztáni elnök küldöttséget menesztett Kandahárba, hogy rávegye a tálibokat, adják ki Oszama bin Ladent.

Szeptember 21. Izrael és a palesztinok képviselői tűzszüneti megállapodást írtak alá. A tűzszünet életbe lépéséhez Izrael kétnapos nyugalmat írt elő. A tűzszünet megvalósulása esetén a két fél áldását adta a Peresz–Arafat találkozóra.

Szeptember 22. George W. Bush meghirdette a Végtelen Igazság nevű hadműveletet. Ezzel kapcsolatban az amerikai elnök minden országot színvallásra szólított föl, támogatja-e az Egyesült Államok terrorellenes küzdelmét, vagy nem. Ez utóbbiak ugyanolyan elbánásban részesülnek, mint a terroristák maguk – derült ki az elnök beszédéből.

Szeptember 24. Elfoglalta hivatalát az új amerikai nagykövet, Nancy Goodman Brinker.

Szeptember 25. Az iszlám világ több országában szent háborúra szólítottak föl. Pakisztán, az egyetlen ország, amely elismerte a kabuli tálib vezetést, visszahívta nagykövetét Afganisztánból.

Szeptember 26. A baloldali erők győzelme után felállt az új lengyel kormány. Mivel alapvetően euroszkeptikus pártok alkotják az új szejmet, kérdésessé vált Varsó első körben való csatlakozása az Európai Unióhoz.

Szeptember 27. Találkozott Jasszer Arafat palesztin vezető és Simon Peresz izraeli külügyminiszter. A tárgyaláson a két politikus megegyezett egy új tűzszüneti terv létrehozásában és a közös biztonsági együttműködés felújításában – valójában abban, hogy egy héten belül újra találkoznak.

Szeptember 28. Összehangolt támadást intézett a tálibok ellen az Északi Szövetség.