A balatoni turizmus helyzete

A Balaton-régióban a rendszerváltás utáni években többé-kevésbé piacgazdasági alapokra helyezték a turizmust; a lényegi szerkezetváltás: a tömegturizmus mellett megjelenő versenyképes minőségi turizmus megerősödése azonban még várat magára.
A Balaton turizmusa jelentős mértékben hozzájárul Magyarország gazdaságának bevételeihez, a régió Budapest mellett a legnépszerűbb úti célnak számít. A kereskedelmi szálláshelyek vendégeinek 17,4 százaléka a Balaton-régióban üdül, míg a vendégéjszakának 27 százalékát töltik el itt. Az átlagos tartózkodási idő 4,8 éjszaka volt a Balatonnál, szemben az országos 3,1 éjszakával.
A Balaton régióba érkező vendégek száma az 1990-es évek elején folyamatosan csökkent, az évtized második felében azonban ismét növekedni kezdett. A belföldi vendégforgalom többszörösére emelkedett, a külföldi vendégek körében pedig egyértelműen a nyugat-európai országokból érkezők kerültek előtérbe.

Belföldi vendégforgalom

Egy, a Magyar Turizmus Rt. megbízása alapján 2000 októberében végzett piackutatás alapján a 3,87 millió magyar háztartás 62 százalékának, 2,4 millió háztartásnak vett részt valamelyik tagja legalább egy utazáson az elmúlt egy évben. A 2,4 millió háztartás tagjai összesen 8,6 millió belföldi utazást tettek. A vizsgált időszakban a Balaton-régió a belföldi úti célok között a második helyen áll 18 százalékos részesedéssel, azaz a régióban mintegy 1,55 millió belföldi üdülés realizálódott az 1999 november és 2000 október közti 12 hónapban.
Az utazások átlagos költsége alapján a Balaton-régió kiemelkedően magas értékkel jellemezhető mind az egy utazásra jutó költség (31 589 forint), mind az egy főre jutó költség (16 381 forint) esetében. Az egy utazásra eső költség 79, az egy főre jutó költség 62 százalékkal magasabb az összes belföldi utazásnál mért átlagnál. A belföldi balatoni üdülések nyomán összesen 49 milliárd forint bevétel keletkezett a magyar gazdaságban a vizsgált 12 hónapban.

Külföldi vendégforgalom

A Balaton-régióba érkezik meg a külföldi vendégek 20,4 százaléka, és itt töltik el a vendégéjszakák 35,1 százalékát. A külföldi vendégek átlagos tartózkodási ideje 6,3 éjszaka, ami a legmagasabb érték a turisztikai régiók között.
A balatoni külföldi vendégforgalom országonkénti összetétele az elmúlt öt esztendőben nem változott számottevően. A külföldi vendégek nagyobb hányada Európából érkezik. A külföldi országok között Németország vezeti a rangsort: amíg országos átlagban a német vendégek töltik el az összes vendégéjszakák 23 százalékát, addig a Balatonnál a német vendégek aránya 45 százalék. Ehhez képest a további küldő országok részesedése a Balaton régióban eltöltött összes vendégéjszakából már meglehetősen szerény: Ausztriáé 5 százalék, Hollandiáé 4 százalék, Dániáé 3 százalék.
A magyarországra érkező külföldi turisták közül a dánok (61,8 százalék), a németek (52 százalék) és a hollandok (47,2 százalék) körében a legkedveltebb úti cél a Balaton, ők töltik a legnagyobb arányban vendégéjszakáikat a régióban.

A balatoni turizmus főbb problémái

Bár a Balaton és környéke kivételes természeti szépséggel és hagyományokkal rendelkezik, és a tótól távolabbi területek is változatosak, a jelenlegi turisztikai kínálat azonban alacsony színvonalú. Kevés a komplex turisztikai termék, a meglévő, többnyire alap- vagy részszolgáltatások alacsony, illetve gyenge közepes színvonalúak. A régió jövője szempontjából ez fontos probléma, csakúgy mint a kínálat időbeli behatároltsága. A Balaton turizmusával kapcsolatos leggyakraban említett problémák az alábbiak:
A Balaton-régió forgalmának jelentős része a partra koncentrálódik. A szezon mára mintegy 4-5 hétre szűkült, 2000-ben júliusban és augusztusban regisztrálták a kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakáinak a 61 százalékát. A vendégforgalom magas szezonalitása mellett további gondot jelent a turisztikai kapacitások rendkívül egyenlőtleg területi eloszlása, a szálláshelyek több mint 85 százalékának a part menti sávra való koncentrálódása. Ez azért is probléma, mert a túltelített csúcsok a tó túlterheltségéhez vezethetnek a főszezonban, márpedig a tó vizének minősége létkérdés, hiszen ma ez az egyetlen európai hatókörrel rendelkező vonzereje a Balaton-régiónak.
A vendégforgalom koncentrációjának következménye a régió munkaerőpiacában megjelenő magas szezonális foglalkoztatás, mindenek előtt a turizmusban, a kapcsolódó szolgáltatásokban, a mezőgazdaságban és az építőiparban. A foglalkoztatási gondok, a szűk munkalehetőségek főként a tótól távolabb eső területek településeit sújtják.

Alacsony fajlagos költés

A Balaton-régióban a vendégek fajlagos költése lényegesen alacsonyabb, mint az európai átlag. Az okok között kínálati és keresleti tényezők egyaránt szerepet játszanak. A turisztikai kínálatból hiányoznak a minőségi szálláshelyek, továbbá a sokszínű termékek, amelyek vonzerőt jelenthetnének a magasabb igényű és jövedelmű nyugat-európai társadalmi rétegek számára. Ez is jelentős szerepet játszik abban, hogy az itteni vendégek összetételében még mindig az alacsonyabb jövedelemmel rendelkező turisták alkotják a meghatározó keresleti csoportot. A balatoni szállásdíjak alacsonyabb átlaga is kifejezi a budapestinél kedvezőtlenebb keresleti és kínálati struktúrát.

A minőségi szálláshelyi kínálat szűkössége

A Balaton-régióban a szállásférőhelyek száma 1990 és 2000 között több mint kétszeresére, 104 ezerről 221 ezerre emelkedett. A gyors növekedés mögött döntően a magánszálláson kínált férőhelyek megháromszorozódása, számuk 48 ezerről 141 ezerre való emelkedése áll. A kereskedelmi szálláshelyek férőhelyi kapacitása azonban ennél jóval szerényebb mértékben, mindössze 40 százalékkal, 56 ezerről 80 ezerre emelkedett.
Noha a Balaton-régióban az elmúlt évtizedben a szálláshelyek száma emelkedett, a szálláshelytípusok szerinti szerkezet nem változott érdemben. Jelentősen növekedett az alacsonyabb kategóriájú, két- és háromcsillagos szállodák száma, ugyanakkor a négycsillagos egységek száma elenyésző, az ötcsillagos szálloda pedig továbbra is hiányzik a régió szálláshelyi kínálatából. A nyaralóházak, panziók és kempingek száma 1990 és 2000 között szinte alig változott.

Jövőbeni lehetőségek

A Balaton évről évre bizonyítja, hogy képes olyat nyújtani, amire Európában, de egyre emelkedő számban a tengeren túli piacokon is komoly kereslet mutatkozik, tartalékai azonban kimerülőben vannak.
A piaci kereslet trendjei – a kevésbé szezonális nyaralások, az aktív pihenés iránt fokozódó kereslet, az egyedi termékek iránti növekvő érdeklődés, stb. – most jó lehetőséget nyújtanak a Balaton-régiónak a versenyképessé váláshoz. A piaci igények színvonalas kielégítéséhez és a jelenlegi és új – például lengyel, cseh, szlovák, szlovén – célpiacok magasabb fizetőképességű rétegeinek eléréséhez azonban feltétlenül fejlesztésre van szükség, amely kettős feladatot jelent: egyrészt az alapvető infrastruktúra kialakítását, hogy a fejlesztés hosszú távon fenntartható változásokat eredményezzen, s ne okozza a tó és környezetének pusztulását; másrészt komplex és korszerű turisztikai termékek kialakítását és kommunikálását a hagyományos és az új célpiacokon (pl.: borturizmus, üzleti turizmus az elő- és utószezonban, stb.).
A fent említett problémák enyhítésére született meg a Széchenyi-terv Tízéves Balatoni Fejlesztési Koncepciója.