A Vizsolyi Biblia története

Károlyi (Károli) Gáspár tudós reformátor wittenbergi és svájci tanulmányok után gönci lelkészként 1586-ban kezdett neki a Biblia – az apokrif leveleket is tartalmazó – teljes fordításának. A könyv nyolcszáz példányban jelent meg.

Vasárnap hajnalban a vizsolyi református templomból ellopták a XVI. századi magyar nyelv páratlan dokumentumát, a Vizsolyi Biblia ott őrzött egyik első magyar nyelvű példányát. Károlyi (Károli) Gáspár tudós reformátor wittenbergi és svájci tanulmányok után gönci lelkészként 1586-ban kezdett neki a Biblia –az apokrif leveleket is tartalmazó – teljes fordításának.

Munkájában jelentős anyagi segítséget kapott Rákóczi Zsigmond egri kapitánytól és ecsedi Báthory István országbírótól. Munkatársai ismeretlenek, az eltérő nyelvezetből következtethető, hogy hárman lehettek és az Ószövetség fordításában segítették Károlyit. Az Újszövetséget maga Károlyi fordította, és elsősorban a latin Vulgatából dolgozott. Károlyi valószínűleg felhasználta a korábban készült részleges magyar bibliafordításokat is. A nyomtatást 1589. február 18-án kezdték és 1590. július 20-án fejezték be a magyarországi Vizsolyon (Abaúj megye) Matskovit Bálint e célból odatelepített nyomdájában.

A könyv nyolcszáz példányban jelent meg. Károlyi Gáspár 1590. Szent Jakab havában kelt ajánlásával. A főcímlapon a megjelenés ideje 1590. január 10. Károlyi fordítását kisebb változtatásokkal közel háromszáz kiadásban nyomtatták újra. Az eredeti kiadásból ma körülbelül húsz példány található a világban, s ebből többet Magyarországon őriznek. A Vizsolyi Biblia megjelenése nemcsak a magyar reformáció megerősödését és a könyvnyomtatás meghonosodását, hanem az irodalmi magyar nyelv tökéletesedését is jelentette.