Kavan újra a benesi dekrétumokról

Jan Kavan cseh külügyminiszter értetlenségének adott hangot a Benes-dekrétumokkal kapcsolatos osztrák követelések kapcsán a Die Presse című konzervatív bécsi lapban szerdán megjelent interjújában, s újra kizárta azt a lehetőséget, hogy a dekrétumokat „jogtalanságnak” minősítsék Prágában.

Bécs főleg Jörg Haidernek, a koalíciós jobboldali populista Osztrák Szabadságpárt vezéralakjának nyomására azt követeli, hogy Prága határolódjon el a háború után a németek – és magyarok – elüldözéséhez vezető dekrétumoktól és minősítse „holt jogtalanságnak” azokat.

Kavan az interjúban kifejtette: Prága nem tudja követni Bécs kívánságát, mert egyfelől a dekrétumok nem osztrák, hanem német – és magyar – állampolgárokra vonatkoztak, amint Csehország már 1945-ben is közölte Bécs érdeklődésére. Másrészt Ausztria 1997-ben üdvözölte az erről szóló cseh-német deklarációt, és akkoriban nem mutatott érdeklődést egy hasonló dokumentum kidolgozása iránt. Mindezek alapján meglepőnek mondta a miniszter a jelenlegi bécsi óhajt, de leszögezte, hogy a jószomszédi kapcsolatok alapján Csehország párbeszédet folytat a kérdésben Ausztriával, noha ennek látható eredményei még nincsenek.

Jan Kavan hozzátette: Prága „érvényüket vesztett” dokumentumoknak tekinti a dekrétumokat, de azokat nem nyilváníthatja jogtalanságnak, mert ez vagyonjogi követeléseknek adna alapot, miközben az elnöki rendeletek csakis a kor történelmi összefüggéseiben érthetők meg, s nem mérhetők mai mércékkel.

A miniszter rámutatott: tény, hogy felmerült az elűzött szudétanémet antifasiszták felé teendő gesztus lehetősége, erről azonban jelenleg belső konzultációk folynak, s nem lenne helyes a kérdést a választások előtt napirendre tűzni. Ám maga a gesztus ötlete is bizonyíték arra, hogy Csehország nem ismeri el a kollektív bűnösség fogalmát – mondta.

Végül Jan Kavan az új tagállamoknak nyújtandó európai uniós mezőgazdasági támogatás körüli vitáról kifejtette: a cseh parasztoknak versenyképes helyzetet kell biztosítani, s ha az ország a mai tagállamoknál kevesebb támogatást kapna, viszont a rá jutó hozzájárulást teljes egészében be kellene fizetnie az uniónak, rosszabb helyzetbe kerülne, mint amilyenben ma van. Megértéséről biztosította a nettó befizetőket, de úgy vélte, senki nem kívánhatja, hogy Európát újra megosszák, ezúttal „bársonyfüggönnyel”.