Péntektől lehet az elsősöknek beiratkozni

Az oktatási tárca adatai szerint a szeptemberi tanévkezdéskor várhatóan 112 ezer kisdiák veszi kezébe első ízben az iskolatáskát, az ország 3400 alapfokú oktatási intézményének 6250 osztályában. Hely jutna több gyermeknek is, az első évfolyamokon 132 000 diák ülhetne a padokba.

Az általános iskolába lépő gyermekek száma az elmúlt egy évtizedben ingadozó tendenciát mutat: az 1993-94-es tanévben 125 679 kisdiák kezdte meg alapfokú tanulmányait, számuk a következő tanévben 126 032-re nőtt.

Az 1999-2000-es tanévben 121 424-en, a rákövetkező tanévben már csak 105 973-an ültek be az iskolapadba. Tavaly egyfajta növekedés volt tapasztalható, 111 708 elsős lépett be az iskolába.

Az iskolába lépéshez szükséges fejlettségi szintet elérő gyermek attól az évtől válik tankötelessé, amelyben május 31-ig a hatodik életévét betölti.

A szülők kérésére azonban – ha a szakértői és rehabilitációs bizottság, illetve a nevelési tanácsadó javasolja, és azzal az óvoda is egyetért – a közoktatási törvény lehetőséget ad arra, hogy a gyermekek hatéves koruk után még két évig az óvodában maradjanak. Erre, azaz a hetedik évébe lépő kisgyermek óvodában maradására, a tankötelezettség elhalasztására 1999 óta van mód.

A szaktárca közlése szerint az 1999-2000-es tanévben az érintett gyermekek 1,3 százaléka marad óvodás, ez az arány a rákövetkező tanévben 4,3 százalék, tavaly 5,5 százalék volt.

Az általános iskolák a közoktatási törvény értelmében felvételi vizsgát nem szervezhetnek. A jogszabály azonban nem tiltja, hogy az intézmény a gyermekek képességeire, érdeklődési körére irányuló tájékozódást szervezzen. Ez szóbeli meghallgatás, elbeszélgetés, célzott szerepjáték, rajzkészítés lehet többek között, ha azt túljelentkezés, vagy az iskola sajátos pedagógiai programja indokolja.

A korábbi években néhány alkalommal a tárca tudomást szerzett szabályellenes felvételiről, az elmúlt tanévben azonban panasz nem érkezett.