Rossz a Szigetköz környezeti állapota

A Szigetköz környezeti állapota sokkal rosszabb, mint amilyen a Duna elterelése előtt volt – közölte a sajtóval Hajósy Adrienn tudományos kutató a térség környezeti megfigyeléseivel foglalkozó konferencia alkalmából szerdán, Mosonmagyaróváron.

A Magyar Tudományos Akadémia szigetközi munkacsoportjának vizsgálatai során megállapították – mondta el -, hogy a dunai főmedret és a szigetközi mellékágak medrét már nem a kavics borítja, hanem a lassú vízből leülepedett iszap, amely nehézfémet és egyéb veszélyes szennyező anyagot tartalmaz.

A kavicsréteg jó vízelvezető, az iszap viszont lezárja a talajvíz áramlásának lehetőségét – mutatott rá. Úgy vélekedett: „szárazodik” a Szigetköz; a talajnedvesség szempontjából előnyösebb lenne, ha a szlovákok által átadott vízből több jutna a főmederbe.

Az öreg Duna mindenkori vízhozamának fele kellene ahhoz, hogy természetes legyen a talajvíz áramlása a főmeder felől a mellékágak irányába, jelenleg viszont éppen fordított a helyzet a Duna alacsony vízszintje miatt – hangsúlyozta a kutató. – Több adat állna rendelkezésükre, ha több pénzt tudnának fordítani a vizsgálatokra – fűzte hozzá.

Pap János, a térség fideszes országgyűlési képviselője a konferencián bírálta a monitorozás rendszerét. A tudományos követelményeknek sokkal jobban megfelelő rendszeres mérésre van szükség, mindig ugyanazon a kutató helyen, azonos körülmények között, csak így lehetne nyomon követni a környezet változását – szögezte le.

A politikus hiányolta, hogy a környezeti monitorozást végzők nem adnak áttekintést arról, hogy a Szigetközben három éve zajló rehabilitáció jó úton halad-e. Pap János szerint a környezeti vizsgálatokra fordított központi pénzforrások bővítésére van lehetőség.