Tocsik-per: A zsarolással vádoltak beszéde

Az ügyészség a zsarolás tetteseként Boldvai László szocialista országgyűlési képviselőt, aki a vádbeli időszakban pártpénztárnok volt, továbbá Budai György szabad demokratákhoz közel álló üzletembert vádolja, bűnsegédként pedig Vitos Zoltán vállalkozót.

Bűncselekmény hiányában történő felmentést indítványozott a védelem a Tocsik-per mindhárom zsarolás miatt bíróság előtt álló vádlottjának a Fővárosi Bíróságon hétfőn előadott perbeszédekben.

Az ügyészség a zsarolás tetteseként Boldvai László szocialista országgyűlési képviselőt, aki a vádbeli időszakban pártpénztárnok volt, továbbá Budai György szabad demokratákhoz közel álló üzletembert vádolja, bűnsegédként pedig Vitos Zoltán vállalkozót.

A vád szerint politikai kapcsolataikra hivatkozva 1996-ban megfenyegették Tocsik Mártát, hogy csak akkor tarthatja meg jövedelmező tanácsadói tevékenységét az ÁPV Rt.-nél, ha fizet az általuk megjelölt cégeknek, melyek azonban munkát nem végeznek.

Tocsik Márta 1996-ban a 804 millió forintos sikerdíjából átutalt mintegy 343 millió forintot a megjelölt cégeknek, melyek 96 őszén, a botrány kipattanása nyomán ezt a pénzt visszautalták.

A zsarolással vádoltak ügyvédjei hétfőn részben azzal érveltek, hogy törvénysértő módon született Tocsik Márta úgynevezett „pizsamás” vallomása, melyben 1996. október 15-én terhelő nyilatkozatokat tett Boldvaira, Budaira és Vitosra. Tocsik Márta ezt a vallomását a rendőrség előtt az elkövetkező hónapokban többször fenntartotta, majd 97 januárjában visszavonta. Azóta az ügy más szálait illetően részletes nyilatkozatokat, észrevételeket tevő jogásznő az erre a témakörre vonatkozó kérdésekre nem válaszol.

Visszavonását Tocsik Márta azzal indokolta, hogy erős gyógyszerek, nyugtatók hatása alatt tette „pizsamás” vallomását.

A zsarolással vádoltak védői hétfőn azzal érveltek, hogy ez a vallomás egyáltalán nem használható fel bizonyítékként az eljárásban. Az ügyvédek részletesen foglalkoztak az éjszakába nyúló Gyorskocsi utcai kihallgatás furcsa körülményeivel, így többek között azzal, hogy a 13 éves vizsgálói múlttal rendelkező rendőrtiszt ez esetben elmulasztotta a hamis vádra történő figyelmeztetéstannak annak dacára, hogy ez a formula akkoriban már a rendőrségi nyomtatványokon és számítógépekben is szerepelt.

A védők kifejtették: semmit sem bizonyítanak a kapcsolatok tartalmát illetően azok a telefonos híváslisták és naptári bejegyzések, melyek az ügyészség szerint Tocsik Márta és a három zsarolással vádolt személy kapcsolatára utalnak.

Boldvai László ügyvédje védőbeszédében megjegyezte: ez politikai ügy, melynek egyik célpontja éppen védence volt. – Tudomásul kell vennünk, hogy a politika céljai eléréséhez olykor az igazságszolgáltatást is igénybe kívánja venni – fűzte hozzá.

Egy másik ügyvéd pedig úgy fogalmazott, hogy ha soha semmiben nem is lenne igaza a védelemnek, az mégis mindenképpen megfontolandó lenne: szabad-e jogállamban bármifajta társadalmi értékítéletet nem létező büntetőjogi keretek között érvényesíteni.

A Budai, illetve Boldvai által megjelölt cégek részére Tocsik Márta által átutalt, majd a botrány kipattanásakor visszaküldött, összesen mintegy 343 millió forint kérdésére, a pénzmozgások életszerű magyarázatának problémájára a védőbeszédek nem tértek ki. Azt azonban vitatták, hogy a zsarolással vádolt személyeknek egymással, illetve a cégekkel lett volna-e egyáltalán bármiféle kapcsolata.

A korábbi tárgyaláson az ügyész vádbeszédében letöltendő szabadságvesztés kiszabását kérte a zsarolással vádoltaknak, a bíróság pedig azt a tájékoztatást adta, hogy Boldvai, Budai és Vitos esetében fennáll a lehetősége annak, hogy a vádirati tényállás a vádtól eltérően is minősülhet.

A büntetőper szerdán a Fővárosi Bíróságon azoknak a hanyag kezeléssel vádolt egykori ÁPV Rt.-s igazgatótanácsi tagoknak a védőbeszédével folytatódik, akik megszavazták Tocsik Márta külső tanácsadóként való alkalmazását.