Kisebbségi ombudsman a múlt évről

Kisebbségi és jogi szempontból nem mondható sikeres évnek 2001 - derül ki a nemzeti és etnikai kisebbségek országgyűlési biztosának éves jelentéséről készült összegzésből, amelyet az ombudsman hivatala kedden juttatott el az MTI-hez. Jelentésében Kaltenbach Jenő arra emlékeztet, hogy bizonyos régóta húzódó ügyekben ezúttal sem sikerült előrelépést elérni.

Ezek közé sorolja a továbbra is megoldatlan parlamenti képviseletet, amelyet – mint fogalmazott – „már szinte nem is érdemes megemlíteni”. Amint az összegzésből kiderül, a törvényhozás tekintetében az egyik legnagyobb kudarcnak a kisebbségi törvény módosításának elmaradását és az antidiszkriminációs törvény ügyében érzékelt „helybenjárást” értékeli.

Ami az előbbit illeti, különösen aggasztónak tartjuk, hogy a kisebbségi önkormányzatok választására vonatkozó rendelkezések továbbra is változatlanok – olvasható az összefoglalóban, amely szerint „komolyan kell tartani attól, hogy a 2002-ben sorra kerülő önkormányzati választások alkalmával a korábban tapasztaltnál lényegesen súlyosabb visszaélésekre kerülhet sor, ami az egész rendszert diszkreditálhatja”.

Kaltenbach Jenő kifejti azon álláspontját is, miszerint: megengedhetetlen, hogy „politikai vagy gazdasági érdekek által vezérelve” bárki választási ciklusonként váltogassa identitását, mivel ez „egyértelműen joggal való visszaélés és a speciális kisebbségi jogok lejáratása”. A kisebbségek önkormányzáshoz való alkotmányos jogának érvényesülése érdekében Kaltenbach Jenő szerint szükséges, hogy a jogalkotó valamilyen jogtechnikai megoldással az aktív választójog gyakorlását lehetőség szerint a kisebbségi közösség tagjai számára biztosítsa – tudható meg az értékelésből. Megoldást kell találni arra, hogy az adott kisebbséggel azonosságot érző választópolgárok szavazzanak a jelöltekre – fogalmaz.

A jelentés összefoglalója kiemeli: az oktatási és egyéb diszkrimináció és előítéletesség legelső számú kárvallottjai továbbra is a romák, a helyzet pedig nem javult, hanem rosszabbodott e téren. A cigány gyermekek oktatási hátrányai és az ezzel összefüggő diszkriminációs esetek száma nem csökkent az elmúlt időszakban. Ezek negatív hatással vannak a cigány gyermekek tanulási eredményeire, sőt akár teljes iskolai kudarchoz is vezethetnek – olvasható az ombudsman éves jelentésének összegzésében.

A kisebbségek szervezeteinek törvény-előkészítésbe való bevonásával kapcsolatban a jelentés megjegyzi, 2001-ben ezen a téren annak ellenére nem történt lényeges előrelépés, hogy a kisebbségi ombudsman megkeresésére az igazságügyi tárca vezetője megígérte: az országos önkormányzatok véleményét valamennyi kisebbségjogi szempontból releváns jogszabály tárgyában beszerzik.

Az ombudsman emlékeztet arra is, eddigi beszámolói mindegyikében javaslatokat fogalmazott meg a jogszabályi környezet módosítására a foglalkoztatási diszkrimináció elleni hatékonyabb fellépés érdekében, aminek eredményeként javaslatainak többsége kedvező fogadtatásra talált. A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának, hasonlóan a korábbi években kialakított álláspontjához, változatlanul az a véleménye, hogy az alkotmányban foglalt általános diszkrimináció-tilalmi rendelkezés gyakorlati megvalósulása érdekében meg kell alkotni az egyenlő bánásmódról szóló törvényt – tartalmazza a jelentés összefoglalója. Az új jogszabály – Kaltenbach Jenő elképzelései szerint – az Európai Unió iránymutatását is figyelembe véve meghatározná, jogszabályban rögzítené az antidiszkriminációs jog kulcsfogalmait, és kijelölné az utat az ágazati jogalkotás számára.