A három új szőlőfajta: Korona, Pátria, Rozália

Nagy volt az érdeklődés a Veszprémi Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar Kertészeti Tanszéke által rendezett szakmai tanácskozáson, amelyet a cserszegtomaji tan- és kísérleti üzem szőlészeti telepén tartottak. Itt található az ország legnagyobb szőlőfajta-gyűjteménye, és itt munkálkodik évtizedek óta Bakonyi Károly szőlőnemesítő. Noha keze alatt felnevelődött az új generáció, amelynek egyik oszlopos tagja éppen a fia, Bakonyi László, a tanszék adjunktusa, a nyolcvanesztendős szakember korát meghazudtolóan dolgozik.

A szakmai bemutató gratulációkkal kezdődött, ugyanis a nemesítő augusztus 20-án a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjét vette át a köztársasági elnöktől. A minősítő tanács pedig ebben az évben három új szőlőfajtájának adta meg az állami elismerést. A Korona, a Pátria és a Rozália a legújabb tagjai annak a fajtasornak, amelyből a legismertebb a Cserszegi fűszeres. Bora Angliában saját kategóriájában Az év fehérbora elismerést nyerte el. Emellett a Georgikon huszonnyolc alanyfajtáját a szabadalmi hivatal az idén fajtaoltalomba vette.
A termelők számára nem ismeretlenek az új fajták, hiszen a tankertben évente többször tartanak szakmai bemutatót. Ezúttal is kis fonott kosarakban ott sorakoztak az újdonságok a hosszú asztalon, és lehetett kóstolgatni, ismerkedni velük, a nemesítő pedig minden kérdésre nagy türelemmel válaszolt. Van mit kérdezni, hiszen az életmű most érett be. Bakonyi Károly atyai szeretettel beszél alkotásairól, amelyek között természetesen első helyen mindig az Olaszrizling klónszelekciója áll. Ismert fajtái a Cserszegi fűszeres és a Nektár. Az újakra, a Pátriára, a Rozáliára, a Koronára pedig azért büszke, mert szárazságtűrésük kiváló és jól vizsgáztak az aszályos években is. A Pátria az Olaszrizling és a Tramini keresztezéséből született. Bora az Olaszrizlinghez hasonló, de annál savasabb, illat- és zamatanyagban gazdagabb. A Rozália is hasonló, ám a bora testesebb. A Korona a Juhfark és az Irsai Olivér keresztezéséből jött létre, s bora hasonló a Juhfarkhoz, de illat- és zamatanyagban gazdagabb annál. Közös jellemzőjük, hogy korábban érnek, a nemesítő ugyanis arra törekedett, hogy a legészakibb szőlőtermő zónához megfelelő érési idejű fajtákat állítson elő. Így biztonságosabbá válik a beérés, kialakul az íz- és zamatanyagok, a cukor, valamint a sav harmóniája. A nemesítő büszkén kínálta ígéretes csemege fajtajelöltjét, a muskotályos Helikon-szépét, amelynek a magnélküliség a legjellegzetesebb tulajdonsága. Egyes szemekben már nem találni magot, ezért a nemesítő ezt a fajtáját egymagvúnak becézi. Az állami elismerés részben a fűszeres ízű, különleges minőségű, aszusodásra hajlamos Valentinnek, valamint a Corvinusnak köszönhető. Ez utóbbi korai érésű Olaszrizlingnek is tekinthető.
A szakmai napon a fajták mellett a szüretről esett a legtöbb szó. A mérések azt mutatják, hogy idén a nyugat-dunántúli tájakon az aszályos időjárás elégette a savakat, ezért a szüret idejének megválasztásához nemcsak a cukorra, az íz- és zamatanyagokra kell figyelni. A szőlőtermelők jól teszik, ha mérik a savtartalmat is. A tapasztalatok szerint sok szép fürt látható a vesszőkön, de a szemek aprók, átmérőjük kisebb. Nem olyan lédúsak, mint máskor, szárazanyagban azonban gazdagok. Ezért a gyors préselésnek az idén nincs jogosultsága, célszerű pár órát a héjon hagyni még az Olaszrizlinget is.