Ha részeg, akaszt

Ranschburg Jenő pszichológus addig, míg nem vállalta el az Anyaoltalmazó Alapítvány kuratóriumi elnökségi felkérését, azt hitte, nincs a pokolnak olyan bugyra, amit addig ne látott volna. Az anyaotthonban rá kellett jönnie: nagyon is van.

Munkatársunktól
2003. 01. 02. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– Egyik legdrámaibb történetet egy kétgyermekes család sorsában láttam. Az anya vágta le a kötélről a tizenkét éves nagyobbik fiát, akit az apja részegen felakasztott. A férfi nyolc hónapot (!) kapott érte, amit leült, majd hazament. Az anyuka ekkor menekült hozzánk gyermekeivel – hiszen Magyarországon napjainkban bevett gyakorlat, hogy az ártatlan áldozatnak kell elmenekülnie otthonából. Ezek után a legvisszásabb szakmai feladat az volt számomra, hogy a másik fiát összehozzam az apjával. A gyerek ugyanis, a jól ismert brutális eset ellenére, imádta az apját. „Ha részeg, szeret akasztani – mondta rá –, de azért jó ember.” Egy másik anya, aki hétgyermekes tanyasi nevelőszülő, azért menekült hozzánk, mert a férje ittas állapotban molesztálta a serdülő kislányaikat.
A brutalitás kiváltó oka többnyire az alkohol, ami gyakran katasztrófához vezet. A sorozatos kudarc egy férfit könnyebben elvezet az italhoz, mint egy nőt, pláne édesanyát. Sajnos nagyon elterjedt az agresszió, a kék-zöld foltos anyák és lelkileg megcsonkított gyermekek.
Életek rendezéséhez a szakember segítsége kevés. A család szeretete nélkül nem megy. És mindehhez kell még a fejük felé egy biztonságot nyújtó fedél is.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.