Magyarországon minden harmadik hatvanöt évnél fiatalabb ember szív- és érrendszeri betegségben hal meg. A hazai halálozás ötven-ötvenöt százalékával a vezető halálokok között is a leggyakoribb ez.
Felmérések azt igazolják, hogy hazánk fejlettebb régióiban sokkal ritkább a betegség kialakulása és a halálozás, mint például a hátrányos helyzetű észak-alföldi régióban. Az önpusztító életmód – a dohányzás, az egészségtelen táplálkozás, a mozgásszegény életvitel, a stressz, a túlzott alkoholfogyasztás –, a kezeletlen magas vérnyomás és koleszterinszint nagymértékben rontják életesélyeinket. Az sem ritka persze, hogy a viszonylag kiegyensúlyozott élet mellett alattomosan, váratlanul bukkan fel a szívelégtelenség. A szakemberek szerint az első intő jelet mindig komolyan kell vennünk.
A közelmúltban megrendezett VIII. Debreceni Kardiológiai Napok egyik kiemelt témája volt a tünetmentes billentyűhibák felismerése, a betegek következetes kezelése és az esetleges műtéti eljárás kellően gyors megválasztása. Czuriga István főorvos, a debreceni járóbeteg kardiológiai intézet vezetője ezzel kapcsolatosan elmondta: a szívbillentyűhibával vállalt terhesség esetén meghatározó és elkerülhetetlen a gondos orvosi ellenőrzés. Az ilyen betegségek esetében többnyire egyéni kezelések, gyógymódok szükségesek. A már műbillentyűvel élőknél pedig legfontosabb a szövődmények – mint például a trombózis – korai felismerése és kezelése. A felfokozott életritmus, a stressz mellett napjainkban egyre gyakrabban fordul elő a rettegett kór, a hirtelen szívhalál, melynek eredete ugyancsak a kutatások középpontjában áll.
– A nagyszámú szív- és érrendszeri betegség mellett az a másik véglet, ha az élete teljében lévő, negyven-negyvenöt év körüli férfi váratlanul összeesik az utcán és meghal. Ez a koszorúér-betegségben szenvedő középkorú férfiak tíz százalékát érinti évente Magyarországon. A betegség húsz-huszonöt százalékuknál életveszélyes szívinfarktus formájában mutatkozik. Az a baj, hogy ezek az emberek látszólag egészségesek, szinte semmilyen szív- és érrendszeri panaszuk nincs.
A középkorú nők is az alattomos kór áldozataivá válhatnak, főként ha magas a rizikófaktoruk. Őket azonban ilyenkor még valamivel jobban védi a női nemi hormon. Esetükben főként a menstruáció elmaradását követően kezdődnek az érrendszeri betegségek. A stressz, a depressziós hajlam, a lelki válság is gyakorta válthat ki szív- és érrendszeri panaszokat, esetenként kezelést igénylő megbetegedéseket.
Mi a teendő, ha korábban nem tapasztalt vagy visszatérő szívtájéki, mellkasi fájdalmat észlelünk? Elsőként a háziorvoshoz kell fordulni, akinek a nemrégiben indult népegészségügyi program keretében egyébként is szűrnie kell a hozzá fordulókat. A program a megelőzést tekinti a legfontosabb feladatnak. A szülői példamutatás a családban kezdődik, a felvilágosítás, az egészséges életmódra nevelés az óvodában és az iskolában folytatódik. A megelőzés során meghatározó az egészséges táplálkozás, mellyel elkerülhető a magas koleszterinszint kialakulása. Ugyancsak fontos a rendszeres testmozgás, a dohányzásmentes élet – amit a tizenévesek egyre kevésbsé vesznek komolyan – és az életkornak megfelelelő vérnyomás.
*
Nyolc évvel ezelőtt éreztem először szorító fájdalmat a mellkasomban, amit szapora szívverés, verejtékezés, majd pár perc múlva különös gyengeség követett – meséli a negyvenkét esztendős hajdúnánási Fábiánné Halasi Márta, egy jól működő varroda vezetője. – A rosszullétet követően fél óra múlva erőre kaptam, elkészítettem a gyerekek vacsoráját, aztán mégis lefeküdtem, ágynyugalomra vágyódtam. Közvetlen kiváltó okra nem emlékszem, de annyi bizonyos, hogy a napi nyolc helyett tizenkét-tizennégy órát dolgoztam, a kimerültségtől egyre kevesebbet és rosszabbul aludtam éjjelente. Lelkileg az is megviselt, hogy akkoriban három dolgozómtól kellett megválnom. Egyébként nem dohányzom, nem fogyasztok alkoholt, és túlsúlyos sem vagyok, bár sportolásra csak ritkán van alkalmam.
Fábiánné Halasi Márta életében az igazi fordulatot az hozta, amikor öt és fél éve, harmadik gyermeke születése előtt, már áldott állapotban, többször is visszatértek a korábbi szívtájéki panaszok. Ekkor már elkerülhetetlenné vált a teljes körű kivizsgálás. A debreceni kardiológiai intézet járóbeteg-szakrendelésén a kezelőorvos az ultrahangos vizsgálat során rejtett szívbillentyűhibát állapított meg. Eredetét ma sem ismerik pontosan. A baba születését, a kismama egészségét speciális orvoscsoport felügyelte. Az asszony azóta rendszeresen szedi szívgyógyszereit, műtéti beavatkozásra még nem kényszerült.
origo.hu
Hiába titkolták, kiderült Gyurcsány Ferenc döntésének oka
